Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-15 / 110. szám
1914 május 15. 110. szám. SIZAMOS 3. oldal. A vármegye közgyűlése. A választókörök megállapítása. — A Szamos eredeti tudósítása. — Nagykároly, máj. 14. A mai rendkívüli közgyűlés nemcsak azért ütött el a többi, rendes közgyűlésektől, mert „ rendes“ helyett „ rendkívüli4 volt a titulusa, hanem azért is, mert rendkívüli csekély volt az érdeklődés, amely megelőzte és amely kísérte. Az érdeklődésnek van ugyanis egy előjele, amelyből már itt, a szatmári vasúti állomáson megállapítható : népes lesz-e a közgyűlés, vagy nem ? Ha a Nagykároly felé induló vonat első- és másodosztályú kocsijainak még a folyosóin is egymás ölében állanak az emberek, akkor biztos, hogy választás lesz a megyénél, illetőleg, hogy nagy lesz a közgyűlés iránti érdek lődés. De, ha annyi hely van, hogy egy emberre két üres fülke is jut, akkor biztos, hogy csupa közérdekű ügy van program mon, azaz — nincs érdeklődés. A mai rendkívüli közgyűlésre pazar kényelemben lehetett utazni, mert hiszen érdekesebb pontja a tárgysorozatnak mindössze egy volt: a választókörök megállapítása, ez pedig legfeljebb csak a képviselőket érdekli. Ugvlátszik azonban, hogy még azokat se valami nagyon, mert Szatmármegye képviselői közül mindössze Szuhányi Ferenc, a csengeri kerület képviselője jelent meg a közgyűlésen. Hogy rajta kívül a jövő választás hány titkos jelöltje jelent meg, azt bajos lenne a vesékbe látás tudománya nélkül megállapítani. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : Csaba Adorján főispán megnyitván a közgyűlést, meleg szavakkal emlékezett meg a király betegségéről, illetve felgyógyulásáról, kívánván, hogy adjon az Ég az uralkodónak erőt, hogy népének feje felől ezután elháríthassa a veszedelem fellegeit. Indítványára a közgyűlés a kabinetirodához intézendő átiratban fejezi ki őrömét Őfel égé felgyógyulása fölött. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy Miklóssy István, hajdudorogi püspök köszönő iratot: intézett a törvényhatósághoz a debreceni bombamerénylet alkalmából a vármegye közönsége által nyilvánított részvétért és jókívánságokért. Az újonnan megalakított központi választmányba titkos szavazás utján beválasztattak : Dr. Ad'er Adolf, dr. Antal I-tván, Berey József, Berger Armin, Boér Endre, dr. Böszörményi Emil. Debreczeny IstváD, Domahidy István, dr. Falussy Árpád, Hahn János, Helmeczy József, dr. Jé1; el László, Jármy Andor, Jármy Béla, Jurcsek Béla, Jékey Zsigmond, Kende Zsigmond, Ko moróczy Jenő, dr. Kovács Dezső, Luby Béla, Máon L jós, Mándy Géza, Mada- rassy Gyula, Makra.y Mihály, Madarassy Dezső, Nagy Béla, Papolczy BJa, Rőth Károly, dr. Sternberg Géza, Stoll Béla, N. Szabó Antal. dr. Vass Gyula, Szent- iványi Gyula, Vetzák Ede. Ezután került sor a szavazókörök megállapitására. A törvényhatóság mindenben elfő gadta az eléje terjesztett javaslatot, amely szerint a szavazókörök a következőképpen osztattak be : I. Nagykárolyt választókerület : szavazóval Nagykároly város két szavazóköre 1951 csanálosi szavazókör 285 mezőpetrii r 952 me őteremi 7) 963 kálmándi n 424 ös°zesen 4575, II. Mátészalkai választókerület: szavazóval Mátészalkai szavazókor 1028 vitkai 767 kocsordi 840 nyircsaholyi 99 800 gebei » 711 összesen 4146 leg“ gombjába, végre szuszogva megáll: „Végállomás 1“ Valóban a legvégső állomás A temető. Nem hiszem, hogy valami kitűnő hu moru városi ember, tervező mérnök csinálta volDa ezt igy céltudatosan, tény, hogy nagyszerűen talál. Nincs más dolgom, bemegyek a temetőbe. A halottak nagyon jó emberek és ón mindig szereltem a halottakat. A zár nincs elreteszelve, a temetőt csak egy finom borii, pompás zö d szinü békácska őrzi, nagyokat és komikusokat ugrjk előttem és minden ugrás után felfordu1. A szemei borzasztó kétségbeesésről beszélnek. Visszafordulok a má sik útra, hadd rendezze egy kic-it a gon dohlait a tisztességes visszavonulást illetőleg. Roppant okos feje van ennek a be kának. Sok ember nincs ilyen okos : a béka a halottaktól nem fél, az ó ő e őt monekti1. Nézem a sírköveket, a fényképeket rajtuk, a felírásaikat, önkénytelen is megrázó poémáit szerető, siró sziveknek : primitiv versikék, ahol csak az érzésekr i goud Jva hatódunk meg, a költő sir, a krit kus gúnyolódik . . . mindig igy volt. Hit megyek. Ismeretlen nevek erdeje között meglehetős száraz marad a lélek, él tek, meghaltak, igy volt mindig, igy is lesz. Most egyforma, alacsony, pléhből gömbölyűre préselt karú keresztkók tömege jön. Fehérek, egyszerűek, név se igen van rajtuk, ha van is, szokatlan: „Ludmilla“, „Anasztázia“, „Apollónia“ . . . Apáca-temető. Megállók. Igen, valami keserű fogú féreg ül a szivembe és eszi. És nem tudom biztos és határozott okát adni, de nagyon elszomo rodom. hogy nézem ezt a kis hadsereget, az apró keresztek kitárt, fehér karjait. — Ezen kérdés lopja be magát a fejembe, amire nincs felelet. Hát itt a vég kezdete vagy a kezdet vége. Színes lányálmok borzasztó valóra váltása. Hát ez az! Rájuk emelem a fényképező gépemet. Szeretném megörökíteni ezt a meg ható és fenségei egyszerűséggel beszélő képet. Csak egy szó kell hozzá és kész a költemény: „Ápácatemető“. III. Csengeri választókerület: szavazóval 1256 1140 736 799 összesen 3931 IV. Fehérgyarmati választókerület: szavazóval 1236 961 853 555 376 . összesen 3981 V. Erdődi választókerület : szavazóval 1059 604 772 794 923 összesen 4152 VI. Nagysomkuti választókerület; szavazóval Nagysomkuti szavazókör 1033 kővárhosszufalui „ 916 magyarberkeszi „ 936 kohói „ 737 kapnikbányai „ 840 összesen 4462 VII. Nagybányai választókerület: szavazóval Nagybánya I., II. szavazókor 1296 misztótfalui „ 726 felsőbányái „ 928 összesen 2950 VII. Szinérváralfai választókerület \ szavazóvá Szinérváraljai szavazókor 809 a>anyosmegyesi „ 628 batizi „ b96 avasujvárosi „ 597 avasfelsőfalui „ 761 kányaházai „ 691 összesen 4082 Az .összeállítis szerint Szatmár vármegyének összesen 32,279 választója van. Legtöbb szavazó — 4462 — van a nagysomkuti választókerületben, legkevesebb — 2950 — a nagybányaiban, mig a szav zókörök közül legnépesebb — 2396 szavazóval — Csenger két szavazóköre, És aztán úgy érzem, hogy kegyeletsértő lennék. Hogy brutalitást követnék el! Hogy akiket életükben nem igen fotog- rafaltak le, haláluk után vétek volna bántani, fíxirozni a fényképező gép szemtelen lencséjével. Eszembe jut, hogy egy kellemetlen kis ügyem volna egy helyi lap szerkesztőjével, beszólni szerettem volna vele, azért járok itt hajnal óta. A fehér keresztek integetnek 1 — Hát érdemes ? Ne fáradj hivságos dolgokkal. Szépség, önérzet, gyűlölködés, ábrándok, szeretet, butaság ős tudás, dicső-ég és elfeledettség, minden, minden, amiért fáradtok, amit szerettek, amit gyűlöltök, minden ide kerül aprócska fehér keresztek alá . . . hidd el, nem érdemes! Ahogy becsap ódott i utánam a sirkert vasajtaja, búcsúzom tőlük: — Nem óidemes . . . A szemem is elhomályosul egy cseppet. Látom az anyámat, hallom is a hangját; szép és tanulságos történeteket mesél a régi időkből, régi emberekről . . . Legyen foganatjuk 1 Csengeri I. szavazókor „ II. gaesályi I. „ II. Fehérgyarmati szavazókör szatmárcsekei „ tisz'ibecsi „ zsarolyáni „ jánki Erdődi szavazókör nagymajtényi „ krasznabólteki „ alsóhomoródi „ szamoskrassói „
