Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-15 / 110. szám

XLVI. evfolvam. Szatmár, 1914. 110. szám. immni üí* V 16 Közeledő veszedelem. Távoli meny dörgés módjára hallat­szik ide a fővárosban folyó adókivetés lármája. A kincstár vil­lámai most még a buda­pesti iparosok és keres­kedők fejei fölött tán­colnak, a fájdalmakat, ijedtséget és aggódást, a amelyek egybegomolyod- nak a panaszok és til­takozások hangjában, nem mi érezzük, csak azt tudjuk, hogy az a vihar, amely odafönn a mérgét kiadja, hozzánk is eljön, s van-e okunk abban hinni, hogy velünk kíméletesebb, enyhébb lesz ? Nem vagyunk azon a nézeten, hogy az adókivetés ellen okvetlenül protes tálni, a miatt föltétlenül panaszkodni kell. A legokosabb népszerűség-szerzés, az adóra dörögni, mint a mit senki se fizet szivesen. Ezen az egyszerű fogá­son azonban a városok közönsége túl van. Ahogy a városokban nem képzel­hetők el olyan képviselőjelöltek, akik azt ígérik a választóknak, hogy el fog­ják engedtetni az adójukat, ép úgy nem számíthat, hatásra az olyan argumentálás, hogy az adó minden körülmények között sok és azt le kell szállítani. Az idén azonban két, egymással erősen szembe helyezett álláspont teszi valóban aggodalmassá az adókivetést. Az egyik: a pénzügyminiszter álláspontja, amely, ha azt nem is hirdeti nyíltan, ha nem is sejtet, mégis megérthetővé válik: hogy az államnak több kell. Ha nem kép­zelünk el valamely titkos millió-bányát, kiapadhatatlan pénzkutat, amelyből a pénzügyminiszter az egyre halmozódó hadügyi terheket fizetheti, amelyek az újabb és újabb fizetésrendezések, az el­maradhatatlan beruházások céljaira fede­zetet nyújtanak, akkor joggal félhetünk attól, hogy mindezeket a rendes adóbe­vételek fokozásával, szaporításával akar­ják kiegyenlíteni. A másik, kevésbé titkolt és lárma nélkül is hangosan megnyilatkozó állás­pont ezzel szemben, hogy az adózó most még kevesebbet tud fizetni, mint ezelőtt. Az év elején fölsóhajtottunk és azt hit­tük, hogy búcsút vehetünk a válságtól. Olcsóbb lett a pénz, megszűntek a há­borúk, — jön a konjunktúra. A való­ság pedig az, hogy az igazi, a vesze­delmes krízis, — csak most dühöng igazán. A Két éven át tartott küzdelem teljesen felemésztette az emberek anyagi ellentálló erejét, elfogytak a tartalékok, amelyek a kivonult külföldi tőkék és az elmaradt keresetek helyét betöltötték. Ha most már egyszerre vége lenne a böjtnek, ha újra tőkebőség lenne, újra megindulnának a forgalmat jelentő vál­lalkozások, munkák, uj anyaga lenne a vérkeringésében megakadt iizteti életnek, ipari forgalomnak : akkor minden jó lenne. De lehet-e erről beszólni? Nem alaptalan az az aggodalom, hogy a két év alatt pusztított hitelföld­rengés az exisztenciák egész sorát, az úgynevezett adóalanyok nagy részét el- pusztította, és miután az adójövedelem­nek nem szabad csökkenni, ezek hiányzó adóját a megmaradt adózókra fogják hárítani, a kincstár veszteségét rajtuk megvenni. Ilyen helyzetben nem egyszerű, gyermek-érzésű félelem az, amely a budapesti adókivetések felől jövő hírek nyomán a vidéken is életre kel és nem az adózók tetszését kereső szó, amely a védekezésre való készülődést sürgeti. A védekezésre szükség van, és a vé­dekezésnek nem hiányzanak a módjai. Az állam hü polgárainak gondolni kell a kincstár érdekeire is, de joggal meg­kívánhatják a kincstár érdekeinek inté­zőitől, hogy az igények és terhek meg­növekedése esetében is találjanak módot arra, hogy a fedezetet akkor kelljen az adózóktól bevasalni, amikor ezek teher­bíró képessége javulni fog. A védekezés módja pedig benn van az adókivető bizottságok mai szer­vezetében. Az adókivetés független pol­gárok ítélkezése alapján történik. Az adókivető bizottságok működését igaz­ságosabbá és tökéletesebbé tehetné az a mód, amit nehány vidéki városban már alkalmaztak: hogy az adókivetés­hez a kereskedők és iparosok szakmán­Május PÉNTEK D. S. János ként bizalmi férfiakat küldtek ki. Ezek a bizalmi férfiak nem szavazhattak, a döntésben részük nem volt, de segítsé­gére voltak az adókivető bizottságnak abban, hogy az adózók védekezését mint ítéljék meg, hogy a maguk szakértő véleményével, tudásával és az adatok fegyvereivel erősítsék meg azt, ami a tájékozatlan bizottság és a rideg adó­referens előtt egyszerű siránkozásnak, vagy lealkuvó kísérletnek tetszik. Azonban vannak egyéb módjai a védekezésnek A szatmári iparosoknak és kereskedőknek nem szabad addig várniok, amikor a bizottságok összeül­nek, hanem már most kell figyelni, ké­szenlétbe állani, hogy a ma még erősen takargatott adóemelő kísérletekkel meg tudjanak birkózni., A fertőző betegségek ellen. Uj belüöyrniniszteri rendelet. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, május 14. Régi panasza volt a hatósigoknak, hogy a fertőző betegségek elleni akciók sikerét rendesen megbénította ez, hogy hivatalos értesítést nem kaptak a szom­szédos területeken fellépett járványos be­tegségekről. Így nem volt módjuk kellő időben foganatosítani azokat az óvintéz­kedéseket, amelyek a betegség átterjedé­sének gátat vethettek volna. A belügy­miniszter most rendeletileg felhívta a tör­vényhatóságokat, hogy a kölcsönös beje­lentési kötelezettség érdekében lépjenek érintkezésbe egymással ós az erre vonat­kozó tárgyalások eredményéről tegyenek jelentőst. A rendelet a többek között a követ • kezűket mondja: „Ott, ahol a vármegyei törvényható­ság területén nagyobb forgalmú, kulturális és egyéb szempontból is fontos városok vannak, nyilván fontos közegészségi érdek az, hogy kellő időben tudomást nyerjenek olyan fertőző megbetegedésekről, amelyek — noha a tőszomszédságban fordulnak elő — a fonálló rendelkezések szerint, idegen közegészségügyi hatóságoknak je­lentetnek be. Jelentékenyebb városainkba a környező vidékről rendesen sok iskolás gyermek és munkás jár be; rendszerint * A városi színházban szombaton és vasárnap május hó 16-én és 17-én BALTHAZÄR-EST A bűvészet csodái, utólérhetetle.i varázsmutatványok. A persa sátor rejtelmei. A kedélyes fogház. — A szellemek hangversenye. — Hasbeszélés. — A beszélő . babák és a 16 számból álló fényes műsor. Helyárak: Alsó és emeleti középp holy 8 kor. Oldalpáholy 6 kor. Támlásszék 2 kor. Körszék 1 kor. 60 fül. Zártszék 1 kor. 20 fill. Középkarzat I ső sor 1 kor. II—III. sor 80 fill. Oldalkarzat I—II. sor 60 fül. Karzati állóhely 40 fill. — Jegyek előreválthatók már péntektől kezdve a színházi pénztárnál délelőtt 9—12 óráig és délután 3—5 óráig. Vasárnap 2 előadás. Délután fél 4 órakor leszállított helyárak és este 8 órakor ren­des helyárak mellett. Vasárnap 2 előadás. Délután fél i órakor leszállított helyárak és este 8 órakor ren­des helyárak mellett. Lapunk mai száma 6 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents