Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-13 / 108. szám

XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. 108. szám. Városi könyvtár? (£$) Bátor egyesek jó egynéhány hete sugdolóznak, reménykednek, tervezget­nek már valami városi könyvtár érdekében. Az önzetlen tapogatódzás ma-holnap, úgy halljuk, a kérvényezés stádi­umába érik és más ol­dalról viszont úgy in­formálnak bennünket, hogy a városházán már is elejtették a városi könyvtár létesitésének kérdését. A városnak, mint mondják, nin­csen pénze és ha van is, nincsen je­lenleg olyan tőkéje, amelyet lelkiisme- retfurdalás nélkül könyvtár létesítésére fordíthatna. A legutóbbi status megálla­pítása alkalmával sok számú súlyos milliókat mutatott ki ugyan a város duplán vezetetnének pozitív oldalán, de ez a vagyon immobilizált, földekben, házakban, értékekben fekszik. így tör­ténhetik meg aztán az a hihetetlen eset, hogy a milliók ura képtelen koldusá­nak, a kultúrának kalapjába könyörület filléreket dobni. Elvitathatatlanul nagy tudomány az okos gazdálkodás tudománya, ügy gaz­dálkodni, hogy mindenkor mindenki meg legyen elégedve vele, lehetetlen köve­telmény. Szatmár város gazdálkodásával az avatatlanok és hozzá nem értők gyak­ran nem osztanak egy véleményt, de a szaktekintélyek és főként a hivatalos szakkörök nem vesztegettek e gazdálko­dás ellen soha egy szót sem. Az illetékesek szakvéleményének nem szabad praejudikálni és éppen ezért mi is azt hisszük, Szatmár város gazdálkodása ellen szó nem eshetik. Ezzel szemben azonban valljuk azt is, hogy a kultur követelmények paran­csainak végrehajtása nem függeszthető fel a gazdálkodás teremtette állapotok akármilyenségéért is. Ha szükség van egy városi könyvtárra, ha szükség van arra és olyan városi könyvtárra, mint amilyet a szakférfiak tervbe vettek és létesittetni szeretnének, záros határidőn belül meg is kell csinálni azt a könyv­tárat. Egy városi könyvtár szükségessége pedig kétségen felül áll. Szatmár városában az idők leg­újabb szemeszterében történik valami. Hivatalos és magán részről egyaránt. A történés iránya ma még megállapíthatat­lan, de mintha arra mutatna, amerre kell. Ez a nekilendülés és ez a helyes irányú haladás nem tisztán altruisztikus jelenség. A hót sovány esztendők elsejei sokra megtanítottak bennünket és ezek­nek a szomorú tanulságoknak szeretnénk elejét venni. Hogy most alakult a Népiroda, hogy most fogadták becsületszavukra az ille­tékesek a Munkásgimnázium felállítását, hogy gyökeret tudott verni az antialko­holisták mozgalma, hogy követőkre ta­lált a kibontott cserkész zászló, hogy most akcióznak egy városi népkönyvtár ügyében, javarészt a gazdasági válság tanulságaiból levont konzekvenciák ere­jének tudható be. Éppen ezért ennek az érthető és anyagias volta dacára is dicsérendő fel­buzdulásnak elébe feküdni bűn. Soha­sem szabad megtagadni a segélyt és a gyámolitó kezet a haladást szolgáló egye­sek, egyesületek és intézmények ambí­ciójától és ha valaha., úgy ma nem sza­bad „ megállj “-t kiáltani az önzetlen neki- buzdultság vágtató fogatának. Városi könyvtárra szüksége van a XX-ik század harminchétezer lakosú, szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott városainak. És nem merjük elhinni, okos gazdálkodás ide, okos gaz­dálkodás oda, hogy a milliók Botschild- jai ne tudjanak a lajbli zsebükben egy aranyat találni a küszöbön siránkozó koldusaik számára. Persze megértéssel, nyugalommal, jóakarattal és szeretettel keresni kell azt az aranyat. A monarchia és a hármasszövetség Á magyar delegáció külügyi albizottsá­gának tegnapi tárgyalása nagyj elentősóget nyert fontos külDolitikai nyilatkozatok ál­tal, melyekben a közös külügyminiszter és a magyar miniszterelnök tájékoztatták a delegátusokat a függő balkánproblémák ál­lásáról. ügy a [külügyminiszter, mint a magyar miniszterelnök meggyőzően iga­zolták, hogy a monarchia a balkán bonyo­dalmak egész ideje alatt soha Oroszország ellen irányuló politikát nem folytatott és soha nem volt célunk, hogy Oroszország nak kellemetlenkedjünk. A külügyminisz­ter határozottan kijelentette, hogy ez idő- szerint sincs semmi okunk, hogy Orosz­ország magatartása miatt bizalmatlanbod- junk. Tisza István gróf hozzátette, hogy a monarchiának állítólagos oroszellenes ma­gatartása Károlyi Mihály grófnak valami rossz álma. Nyugodt lélekkel konstatál­hatta a magyar miniszterelnök, hogy a magyar nemzet óriási többsége hive a hármasszövétségnek. Igen világosan pre- cizirozta a miniszterelnök a maga állás­pontját Károlyiét különböző útiterveivel szemben. A dolog egyszerűen úgy áll, hogy Tisza gróf szerencsétlenül látja meg­választva az időpontot a tervezett, vagy nem tervezett külföldi utakra, mert tagad­hatatlanul tüntető jellege van annak, ha más nemzetközi szövetsógcsoport tagjainál éppen olyan politikusok vizitelnek, akik a hármasszövetség ellen nyilatkoznak. Ennek az okfejtésnek találó igazsága kétségtelen és nagy helyeslés közepette jelentette ki a kormányelnök, hogy ő a jövőben is meg­fogja ragadni az alkalmat, hogy ilyen ter- .vezgetésekről véleményét elmondja. Fe­lette sajnálatos, hogy a vitát, mely fontos balkánpolitikai és gazdasági részletkérdé­sek körül forgott, Rakovszky Béla és Rakovszky István minden oknélkül elraór- gesitették a mioiszterelnök ellen intézett indokolatlan személyes támadással. Két­ségtelen, hogy a két harcias fivérnek ezen a téren nem vdrul babér, mert Tisza István nem olyan fából van faragva, hogy az ilyenfajta támadásokkal el ne tudna bánni. idalék az 1868. LE t.-c, helyes éríelgezédéhez. A Ferene-rendi szerzetesek segély­kérésével kapcsolatban ismét aktuális lett a felekezetek segélyezéséről szóló 1868. évi Lili. t.-c. értelmezése fölötti vi- tázás. i A „Szamos“ f. hó 8-i számában ki­mutatás jelent meg, mely szerint — a fe- lekezetek lélekszámarányát véve alapul — kitűnt, hogy az evangélikus egyház a vá­ros „legdrágább“ egyháza, mert egy egy evangélikusra 5 (öt) K segély esik. Hát e táblázat szerint valóban irigy - lésreméltó fölényben van a kis és ifjú evangélikus egyház. De hát, hogy is értelmezhető az a jós­dái sejtelmességü törvény ? A dolog igen egyszeri (Lián épp azért olyan n8gy a nézeteltérés). A törvény szavai „igazságos arány“ szerinti segélye­zésről szólnak. Ha a törvényhozó a lólek- szám arányában megállapítandó segélyről intézkedne, mi sem lett volna könnyebb, Május SZE'RDA Szervác pk. R f 11 í% g nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő­otn Simon ^~ Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. Az előrehaladott idény miatt leszállított árban kerülnek eladásra valódi chewreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek. w*T A valódi AMERIKAI KING QUELITI cipők kizárólagos raktára. Lapunk, mai száma 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents