Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-03 / 100. szám
2. oldal. SZAMOS (1914 május 3. 100 szám.) saság dilettáns tagjai ellen, mint ahogy pogromot rendeztek 8—10 óv előtt, amikor a pe-ti dunapart tele volt a Romániából kiutasított szegény páriákkal 1 A humanizmust is vadul pofonverik ezek a mócok s aki nekem nem hisz, az menjen ki Bukarestbe s próbáljon meg elhelyezni ott egy olyan cikket a moldvai magyarság érdekében, mint amilyen a „Szamos“-ban mostanában napvilágot látott, tudom Istenem, hogy megemlegeti „a modern tudó mányos megállapítások parancsait.“ Ezek a parancsok különben is, mon dóm, már erősen sántítanak Sántít Jászinak az az okoskodása is, hogy az oroszok csináltak saját maguknak nemzeti kérdést a kisoroszokkal, pedig egy faj, egy vallás, csak nyelvbeli ^dialektus-különbség van köztük. E őször is ez csak afféle házi perpatvar és nem nemzetiségi kérdés Ez csak olyan dolog, mint mikor a feleség színházba ak-r menni, a férj meg nem akar és mégis színházba mennek. Másodszor meg Erdélyben nemcsak külön dia lektusa van a mwgyartágnak és pláne a székelységnek, hanem Erdély külön politikai magvar status is volt, mégis az unió óta, mikor hallotta Jászi az erdélyi magyarságot, hogy de ők bizony differenciálódni akarnak, mert a sociologia ezt igy parancsolja ?! Az erdélyi magyarság kimerülve a törökök ellen való harcában s meggyöngülve a beözönlő oláh- ság térfoglalasa miatt, igyekszik iánk támaszkodni, mig a kisorosz faji szempontból erősnek óezvén magát, egy kis kötő kedő harcot megenged magának a nsgv- oroszszaí szemben. Biztos tud tában annak, hogy nem árt a szépségének. így néznek ki ezek a modern tudományossággal megállapított parancsok, t. cikkíró urak és ha Kelemen Samunak a tetemrehivására Jaszi Oszkár is elismerte, hogy államraison szempontjából szükség van egy érin kezési nyelvre, akkor a maj- tf nyi zendülők ellen kimondott ítélet felett való fájdalmukbán is engedjenek meg az urak annyit, hogy ne a magyar legyen kénytelen megtanulni oláhul, tótul, szer bül, oroszul és legyen kénytelen öt hatféle nyelvű közigazkatást és igazságszolgáltatást fenntartani, hanem tanulják meg a nemzetiségiek a magyar nyelvet, ha mindenáron éivónyesüim akarnak. A nemzetiségi kérdés verbum regense különben is az. hogy tudjuk e engedmé nyék és milyen fokú engedmények árán az állandó békéi biz ositani ? Azt hiszik az urak, hotry tudunk mi annyit adni a mostani komitónak, aminél egy másik komité holnap már többet nem kíván? Ezt a Jászi Oszkár helybeli fiókái garan ti'ózni nem tudj tk. A nemzetiségiekkel való paktumot pedig gróf Tisza István is csak az állam magyar nemzeti egysegének a megsértése nélkül akarta létrehozni. Hiszen ha ez sikerülne, annak minden magyar ember csak öridni tudna. Nem a magyar, az oláh sovénség akadályozza ezt, mely a bolgárok elleni vérteden fellép s, illetve kiküldetés óta, Erdélybe való be- masirozásra részegiti a román kulturliga tábornok tagjait. Ezt a sovénsóget vegye fájdalmasan és ne a szatmári bírák ítéle ét a tisztelt cikkíró u ! Vagy öltse fel a csüszőt és járja szaporán a kaluschert. Az elnyomots oiáht pedig tessék a bojárok, uralma alól fels abaditani s a mi moldvai magyarjainknak csak annyi szabadságot tessék biztosítani, mint amennyi szabadságuk van a mi oláhjainknak. Ezzel nemcsak mi, 67 es magyarok, de még a tulipán lovagok is meg lesznek elégedve. Abban van igazsaga Jászinak, hogy a magyar paraszt gyérül, fogy s az egyke rendszerre lép, mert sok lévén a kötött birtok, nem népes földet szerezni. Tessék a kötött birtokok jórészét parcelláztatni, a magyar zsellórosztályt rátelepiteni. A földek árát pedig nem 4—500 írtban holdan- kint megállapilani, hanem a kataszteri tiszia hozadókhoz idomítani. Amerikából is vissza fog jönni a magyar s a nemzetiségi kérdés pediír e?enyészik, mihelyt megsokasodik s megizmosodik a mi népünk. * Különben is a mi oláhjainknak ha azt mondanák, hogy vagy tanulják meg az állam nyelvét is s egyébként éljenek a maguk nyelvével, vagy pedig hajtsák fejüket oláh nemzeti uraik járma alá s földjeik felett ezután szabadon nem rendelkezhetnek de a bojárok a saját nem zeti anyanyelvükön fognak káromkodni közöttük, hát még a komorzáni vén vasán is magyar állami iskolába járna Nem az oláh nép csinálja nálunk a nemzetiségi kérdést, hanem a rajta élősködő paraziták. Miért nincs nekünk ruthón nemzeti ségi kérdésünk ? Mert p <pjai hazafias szellemben neveltetnek. És a nemzetiségi kérdésnél nincs köztünk tulipánlovag, 67 es meg sovón magyar, uraim! Gyászmagyarok is csak azok között akadnak., akik nem ismerik fel, hogy a magyar nemzeti eszme ata- visztikus erő a mi lelkűnkben, amit kiirtani nem lehet nemzetközi princípiumokkal. Jogunk pedig több van ehez a hazához, mint a besomfordált nemzetiségiek bármelyik töredékének 1 Akinek ez nem tetszik, az szedje össze a sátorfáját óa hagyjon itt bennünket. Keressen jobb hazát magának I A szatmári bírák előtt pedig levett kalappal álljon meg minden magyar em bér, Mert még a komitó tagjai is igy cselekedtek ! 1 KeztyS ocassio! Selyem, cérna rövid és hos$7u keztyük minden színbe r óriási választékban HERCZ SÁNDOR speczidlis Vztvü-üzletében Szalmár, Deák-tér 2. szám városház mellett. A „HUNGÁRIA* fehérnemű tisztitó-intézet elsőrendű munkát készít (fényes ing, gallér és kézelő). Hiány nincsI Felvételi hely: Petöfi-köz (dr. ----- Frieder-ház). ===== Tisztelettel Botos Gyula. Jégszekrény ele és sörhütő készü lékek Rosenberg Sámuel bádogosnál Attila-utca kaphatók. Zárjuk be vasárnap a korcsmákat. A Patronage népgyülésének határozati javaslata. — A Szamos eredeti tudósitása. — Szatmár, május 2. A szatmári törvényszék területén működő Patronage Egyesület a múlt hónap 26-án az Iparos Otthon dísztermében népgyülést tartott, amelyen dr. Dóczi Imre, az Alkoholellenes Egyesület főtitkára előadást tartott az alkohol káros hatásáról. A népgyülés nagy lelkesedéssel elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot, amelyet most terjesztett fel a Patronage Egyesület elnöke, dr. Pa- polczy Gyula törvényszéki elnök Sándor János belügyminiszterhez. A határozati javaslat szövege a következő : A népgyülés megállapítja, hogy az alkoholizmus súlyos szociális baj, a szeszes italok fogyasztása az egész nép anyagi, erkölcsi és gazdasági romlását segiti elő, ellene tehat úgy az államnak, mint az egész társadalomnak teljes erejével síkra kell szállania. A népgyülés ennélfogva a maga részéről feltétlenül kívánatosnak tartja, hogy a társadalomban az alkoholizmus elleni küzdelem meginduljon. Evégből Szatmárnémeti városban az abstinens egyesület mielőbbi szervezése iránt a lépéseket megteszi és az alakítandó egyesületbe való belépésre a város közönségét társadalmi, vallási, nemzetiségi és osztálykülöm- ség nélkül egyaránt felhívja. A népgyülés egyidejűleg kimondja hogy elkerülhetetlenül szükségesnek tartja a korcsmák és italmórósek vasár-, és ünnepnapi zárvatartását, e célból feliratot intéz a kormányhoz, hogy a készülő törvényjavaslatba oly intézkedést vegyen fel, hogy szombat este 6 órától hétfő reggel 6 óráig és általában minden munkaszüneti napot megelőző munkanap esti 6 órájától a következő munkanap reggeli 6 órájáig mindennemű szeszes italok kimérése tilos legyen. Bátorkodom e határozati javaslatban előadott közóhajt Nagyméltóságod becses figyelmébe ajánlani annál is inkább, mert annak teljesítése kívánatos a patronage egyesületek Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál Szatmár.
