Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-10 / 106. szám
SÉTA a szatmári utcákon. A rendőrség figyelmébe. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, május 9. Nagy, emeletes paloták között, aszfaltos járdákon járunk-kelünk ebben a nsgy városi allűrökkel feszel^ö városban a néha- néha már hajlandók lennénk azt hinni, hogy csakugyan nagyvárosnak vagyunk a lakói, ha az aszfalton, az emeletes paloták között nem ábrándítanának ki bennünket minduntahn o yan jelenségek és jelenetek, amelyek józanul harsogják felénk, hogy bizony csak egy rendetlen, fé bemaradt, par nevű n^gy falu ez a mi városunk. Csak egy néhány olyan dolgot emli tünk fel, amit minduntalan észlelünk. Nem azért, hogy — mint városunk nevezetességeit — megörökítsük őket, hanem inkább azért, hogy megpróbáljuk felhívni reá a rendőrség figyelmét. Egy kis razzia-fé'e, amit ha a rendőrség utánunk csinálna, sok szatmári ember jogos és állandó panaszait orvosolhatná. Vegyük sorra őket: ”7 I 77 r Erről már ir- A vasárnapi korzo tunk neh4ny_ szór. Mindannyiszor azt a szemrehányást kaptuk érte, hogy le akarjuk irigyelni az egyetlen vasárnap dő uténra is a korzóról a kimenőző cselédséget, a polgársággal a jóviszonyt felfelé tartó katonaságot, szóval a szegény embereket, akiknek pedig éppen olyan joguk van . . . stb. stb. . . . Hogy mi ki akarjuk sajátítani a korzót a szegóay emberek elöl az úri emberek számára. Ami pedig — igy mondták a szemrehányások — ellenkezik a demokráciával. Hát a demokrácia ide, demokrácia oda,mi mégsem tudunk belenyugodni azokba a felháborító skandalumokba, amelyek vasárnap délután történnek a korzón. Mi nem akarunk senkit se letiltatni a korzóról, nem akarjuk senki részére se kisajátítani a korzót, de ugyanezt a viszonosságot meg kell követelnünk a vasárnap délutáni közönségtől is. Már pedig ez a publikum ugyancsak draszíikus módon riasztja el a korzóról a közönséget. Még férfiembernek is kockázatos dolog ilyenkor végigmenni a korzón, mert a cselédek nekimennek, utánakiabálnak, a bakái és kocsislegények meglökdösik, a trágár diskurzusok pedig úgy röpködnek, hogy huszárőrmestertől lefelé legyen az arcbőre annak, aki fel nem háborodik. Arról pedig szó sem lehet, hogy az ember a feleségét, pláne a gyerekeit végig- vihesse vasárnap délután a korzón. — A korzó népe perverz gyönyörűséggel választja ti azt a pillanatot, amikor urinő megy el mellette ős ekkor vágja a babája fejéhez i leggaládabb enyelgő szavakat, akkor vadja legkőzzelfoghatóbban a szerelmet. Sétáljanak a cselédek is, a bakák is, tartsák a jó viszonyt a polgárság és katonaság közt, de ott, ahol másnak is joga van, ahol más is kénytelen köztük járni, viseljék magikat tisztességesen. Ezt mitden demokrácia mellett megkívánja tőlük — a kihágási törvénykönyv. Nagyon idvös dolog lenne, ha vasárnap délutánonként egy-két szolgálatban levő csendőr h sétálna a korzón ős érvényt szerezne a kihágási törvénynek, a jóizlésnek és tisztességnek. , | Ne rázd .rongyot 1 [ 0tTas"Xhogy Arad városában .‘azziát tartott a rendőrség a takarítónők elbn, akik a portörlő rongyot az utcára ázzák. A razzia során harminc ilyen takarítónőt írtak fel és büntettek meg. SZAMOS 3. öleim. Nem igen tudunk róla, hogy nálunk megbüntettek volna cselédet vagy takarító* nőt emiatt, holott mindennap látjuk és tapasztaljuk, hogy a derék szobacicák nemcsak port hintenek a szemeink közé, mikor a rongyot rázzák, de megesik az is, hogy az utcára borítván a hamutartót, csárdás kis kalapunk mellé árvalányhaj helyett bagóvéget tűznek. Biztosak vagyunk benne, hogy ha egy-két ilyen rongy rázó ellen hozott Ítélet nyilvánosságra kerülne, mindjárt nem öntenék a szemeink közé a hamutartót az ablakokból. Van valami régi szállóige, amit abban a formában szoktak használni, hogy „még akkor is, ha cigánygyerekek hullanak az égből . . .“ Ez a szállóige jut eszünkbe mnduntalan a szatmári utcán, ahol úgy hemzsegnek a cigánygye rekek, mintha az égből potyognának. — Hármasával-ötösével állanak az utcán és ha vasszemeik — vagy a háttérben ődóngö jó anyáik — felfedeznek valakit, akiből kinéz a krajcár, körülveszik, mint a bakonyi erdőben szokás és az áldozat kénytelen addig sétálni pucér cigánygyerme kéktől garnirozva, amíg krajcárokkal meg nem váltja a szabadságát. Az illemet nem tánc és illemiskolában tanulták a purdék, zsebkendőjük már ésak azért sem lehet, mert kabátjuk nincs, az oldalbordájukon pedig nem viselnek rávarrott zsebeket, ra gaszkodók, mint a bojtorján és nem tágítanak a legfukarabb ember mellől sem, amig a krajcárkákat meg nem kapják. Alig osztotta el az ember a becses rózpénzeket egy ilyen trupp között, ott van a másik és kíséri tovább. ügy látszik, szervezve is vannak, még pedig jól és értesítik egymást, hogy hol az alkalmas sétáló. A járdát az utóbbi időben valósággal ellepik a cigánycsaládok. Végigtelepszenek a járda szélén, mint virágágy szegélyén az árvácska s nincs egy jó kertész, aki ki gyomlálja onnan őket. Már pedig ezek a csapatostól kóborgó cigány pereputtyok igazán nem valók egy nagy város közepébe, még ha csak Szatmár is az a város. I Ml van a teJfelben ? den ember tudta, hogy a tejfelben van viz, van mész, benne van a kóstoló nagyságák ujjainak ize, néha egy kevés tejfel is. De ma reg gél rájöttem, hogy a tejfelben egyébnek is kell lenni. Ma reggel ugyanis a tejfelpiacon vitt keresztül az utam. Az elárusító asztalok sorát, miként az egyszerű bővített monda - tot, egy hatalmas pont zárja be. A pontot nem tintából csinálták, nem is tejfelből, hanem az utca szemetjéből, ami komplikáltabb összetételű — pedig ezzel igazán sokat mondtunk — még a tejfelnél is. Ami a piac földjén található szemétben, az mind oda van összeseperve gondosan egy csomóba és — mintha az utcaseprők adnának valamit a detektív ízlésre — a te tejére ráborítva egy csomó lehullott gesztenyevirág. Gondosan a tejfeles asztalok mellett. És ma reggel velem egyidejűleg érkezett a piacra egy kis kóbor szél is. Felkapta a szemétdomb felét, mintha neki is rosszul esnék, hogy olyan alkalmatlan helyen van és szépen széthordta a tejfeles asztalok felett. Hogy aztán mi van most a tejfelben, annak a vegyelemzését engedjék el nekem itt. Nem mondom: Szatmár nehezen képzelhető el ilyen állandó szemétdombok nélkül, de — talán lehetne a tejfelpiacot olyan helyre tenni, ahol nincsenek ilyen kies halmok ? Nehéz Szatmáron ilyen helyet találni, de talán valahol, mégis akadna egy. Talán ott, ahol nem seprik az utcát. Cigánygyerekek hullanak az égből. ft XossutMerti „KioszK“ Vendíglo megnyitása május 10-én vasárnap délután lesz elsőrendű cigány- zenekar közreműködésével. Ez alkalommal bátorkodom tudatni Szatmár város úri — közönségével, hogy — a XioszHot teljesen rendbe hoztam is előre biztosíthatom a t. Vendjeimet a legfigyelmesebb is oltsd Kiszolgálásról. Mindennap frissen csapolt Kőbányai Dreher sör és CZEGLÉDI BOROK. Délutáni ozsonnák nagy választékban. Friss Vacsora minden este. Társaságot! risztre Hfil'dn helyisig is jutányos árat Bálok részére terem és nagy kedvezmények. ÉJJEL IS NYITVA. Szives látogatást kér Megyeri István bérlő.
