Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-09 / 105. szám
(1914 május 9. 105. szám) SZAMOS ?. oiasi. Magyar egyház — román egyház. Beszélgetés Melles Emil budapesti görög katholikus lelkészszel. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, május 8. A magyar és román szempontok élesen helyezkednek egymással szembe a hajdudorogi püspökség kérdésében. Ennek a kérdésnek a tengelyében vannak: a debreczeni merénylet, a kismBjtényi pör és a kormány nemzetiségi politikájának az a része, mely a hajdudorogi püspökség revíziójára vonatkozik. A kérdésnek ma távolról 6incs még kész, konszolidált képe. A görög katholiko3 magyar püspökségen belül foglalt motívumok alkalmasak arra, hogy fölvessék a románositás és magyarosítás kérdését Ebben a kérdésben igen jól informált helyről a következő sorokat kaptuk: A hajdudorogi egyházmegyében csupán a pap által végzendő belső liturgia nyelve lesz három óv múlva az ó-görög, de a hívők nyelve és a liturgikus énekek nyelve és egyáltalában a külső szertartás nyelve — a katholikus elveknek megfelelően — mindig a hívőknek az anyanyelve, illetve az általuk beszélt nyelv. Olyan abszurdumot senki sem kíván, hogy a nép ó-görögül tanuljon meg. Az ó -görög nyelv, mint belső liturgikus nyelv, éppen azért rendeltetett el, hogy a katholikus egyetemesség ezzel megásassák és az egyháznak ne legyen faji, nemzeti jellege, mint ahogy a román görög katholikus egyház odafejlődött, hogy ma kifejezetten faji, nemzeti egyház. Az uj magyar püs pökségnek tehat annyiban van magyar jellege, hogy az egyházkormányzati nyelve magyar, de amennyiben a territoriális elv következtében román nyelvűek is kerültek oda, ezeknek nyelvi kívánságára mindig tekintettel lesznek, épp úgy, mint ahogy az a magyar lómai katholikus egyháznál általában nap-nap mellett -látható. Budapesten például magyarul, németül, tótul is prédikálnak. Egyáltalán semmiféle magyar egyház nem ismeri a középkori eredetű nemzeti egyházat, még a református sem az. A tót és német reformátusoknak tótul és németül prédikálnak. Miklóssy püspök — éppen a Szamos-ban közölt interjú szerint is — gondoskodik nem magyar ajkú hivei részére románul tudó papokról. Ezzel szemben éppen a román görög ka tholikus egyház gerálja magát faji, nemzeti egyháznak és nyíltan azt hirdeti, ha hivei nem is tudnak magyarul, más szónak, mint román szónak, a templomban elhangzani nem szabad. Azt hirdetik, hogy a román nyelv a liturgia lényeges alkotórésze. Ezt szögezték bele a magyar anyanyelvű hívők fejébe. Ezért mondja a szatmármegyei magyar: oláh hiten vagyok. Ezt a rendkívül szoros jellegűnek feltüntetett kapcsot használják fel román részről arra, hogy a magyar anyanyelvű híveket is az uj püspökség ellen izgassák. Példa rá a batiziak esete, ahol senki sem tud románul, és mégis arra törekszenek, hogy kiszakítsák magukat a h jdudorogi püspökség alól. A románság részéről akárhányszor kifejezést nyer az a gondolat, hogy ezek a görög katholikus magyarok tulajdonképpen nem magyarok, hanem századokkal ezelőtt elmagyarosodott románok, akiknek tervszerű visszahóditása a román nemzeti egyházak hivatása. Fölkerestük ebben az ügyben Melles Emil budapesti görög katholikus lelkészt, aki a szatmári görög katholikus egyháznak volt esperese, aki a következőkben volt szives a maga részéről a kérdést megvilágítani: \ — A magyarországi görög katholi- kusoknak eredetileg az ó-szláv volt az egyházi nyelvük. Ez az ó szláv nyelv úgy keletkezett, hogy Cyril és Method a bi zanci görögből lefordították előbb a bibliát, majd a liturgia egyéb részeit szláv nyelvre. A bizánci görög katholikus egyház nyelve nem volt sem a homéri, sem a mai görög nyelv; a bizánci görög irodalom nyelve volt az. A rendkívül gazdag és magas fejlettségű liturgikus irodalom féjlődése azonban megakadt, amikor a skizma föllépett. Cyril és Method úgy fordították a bibliát és a liturgiát szlávra, hogy a görög szavak helyett szláv szavakat vettek, de a görög alak- és mondattan szerint alkalmazták azokat. így jött létre ez a lehetetlen nyelv. Ma már ez az ó szláv nyelv is más : fejlődött any- nyiban, hogy a régi szavakat kilökte, de megtartotta a görög nyelvtani formákat. A protestánsok arra az alapra helyez kedtek, hogy a liturgia nyelve a nép nyelve legyen. Rákóczi György erdélyi fejedelem volt sz, aki a román görög ka- tholikusok részére lefordittatta román nyelvre a bibliát. Addig nekik semmi irodalmuk sem volt. 1700 ban jött létre az unió; a román görög katholikusok liturgiája ekkor még ó szláv volt, csak a bibliájuk volt román és valami igen kevés liturgikus rész, 1800 ra azonban már egészen kifejlődött a román liturgia. Éppen az erdélyi fejedelmek voltak azok, akik a románságot erősen favorizálták. Apalfy Mihály fejedelem lefejeztetett egy görög katholikus pópát, mert nem akart románul misézni. Az erdélyi fejedelmek ilyen természetű következetessége folytán lett a görög katholikus egyház román nemzeti egyház. „ Róma nem hive a faji, nemzeti egy háznak, hogy igy a katholikus egyház egyetemességét megőrizze; ezért nem engedélyezte a hajdudorogi püspökségben sem a magyar liturgiát. Minthogy az uj püspökségen belül vannakrutének és románok, olyan liturgikus nyelvet állapított meg, melynek nincsen nemzetiségi karaktere: ez az ó-görög. A magyarságot, a hajdudorogi püspökséget nem lehet erőszakos asszimilációval vádolni. Ilyesmiről csak a román görög katholikus egyház részéről lehet szó. Ott volt a nagykárolyi magyarok küzdelme. Nagykárolyban volt rutéD s román görög katholikus egyház. Mindkettőnek a hivei magyarok. A rutén egyház tiltakozott az ellen, hogy nekik Nagyváradról adjanak román papot, aki nem tud magyarul. Nagyváradon azonban nem teljesítették a kérésüket, ezért volt aztán 9 évig bezárva a templomuk. Közben folyt a diplomáciai eljárás, melynek az eredménye volt aztán, hogy Wlassicsnak megígérték a nagyváradi püspökség részéről, hogy kiiengedik a nagykárolyi magyar nyelvű rutén görög katolikusokat. Ekkor azután a munkácsi görög katholikus püspökséghez csatolták őket. Jól ismerem a hajdudorogi püspökség egész területét, falvanként is. A csa Iádban, az utcán az emberek mind magyarul beszélnek, mert azok mind magyarok. Mikor a gyerekek kijönnek a felekezeti iskolából, ahol románul tanítják őket, akkor az utcán magyarul beszélnek. A hajdudorogi püspökség nem is vett el valódi románokat, hanem csak azokat, akik tulajdonképpen magyarok. Hiszen mikor 1867 ben a magyar görög katholi- kusság első szervezkedése történt, amikor először kértek a görög katholikus magyarok számára püspökséget, azon a gyűlés »n ott voltak Kismajtény követei is! Szatmárban az úgy van, hogy a római katholikus az német, a görög katholikus az román, a kálvinista az magyar. Ha a görög katholikusnak azt mondják, hogy most már magyar hitü leszel, vagyis a hajdudorogi görög katholikus magyar egyházhoz fogsz tartozni, akkor azt hiszi, hogy kálvinistának kell lennie. Innen van az, hogy egész magyar falvak is — például Batiz — az izgatás hatása folytán ki akarják magukat vonni az uj püspökség alól. A román görög katholikus egyház részéről különben következetesen magja ul nem tudó papokat küldenek a magyar falvakba. Ézek után nem lehet kérdés, hogy hol és mely részről csinálnak az egyházon át nemzetiségi politikát. A májusi közgyűlés. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, május 8. Rég nem volt ilyen szürke és rövid tárgysorozattal biró közgyűlése Szatmár városának, mint a hétfői. A A múlt havi közgyűlésen ugyanis rendkívül sok tárgyat intéztek el, ami miatt a közgyűlés két napig tartott. A májusi közgyűlés tárgysorozatára igy csak igen kevés anyag maradt. A tárgysorozat a következő : A polgármester havi jelentése. Irattárnok választása. Figus Albert bejelenti bankigazgatósági tagságát. A közkórház 1913. évi zárszámadása és 1915. évi költségelőirányzata. Uj alorvosi állás szervezése Az uj közkórház kiviteli tervei és költségvetésének elfogadása. Az 1913. évi háztartási zárszámadás. A felső kereskedelmi iskolai tanárok felebbezése. Papp István kérelme visszatartott fizetése utalása iránt. Abauj-Torna vármegye átirata a magyar fürdők egységes szabályozása tárgyában. Kovács István vizmüigazgató kérelme 4 heti további szabadság iránt. A tanács levette napirendről a róm. kath plébánia megosztását, mert a javaslat nincs kellőleg elkészítve. A mHUNGÁRIAm fehérnemű tisztító-intézet elsőrendű munkát készít (fényes ing, gallér és kézelő). Hiány nincs 1 Felvételi hely: Petőfi-köz (dr. Frieder-ház). ■ ■ — Tisztelettel Botos Gyula. Modern ruhafestés ém vegytisztítás. Saját készítésit kék- = festő kartonok kaphatók In Lukácst) vits^ vöäomLu“
