Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-08 / 104. szám
(1914 május 8. 104. szám) SZAMOS 3. oldat. Plébánia-megosztás a kegyur háta mögött. Hám János végakarata. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, május 7. Megsárgult pergamentek, porlepte fóliánsok tanúsítják, hogy Szatmár váró sába a XIII. század közepén Ferenc rendi szerzetesek telepedtek. A szerzetesek nyugodalomban és békében éldegéltek városunkban egészen a XVII ik század közepéig, amikor is Balassa Menyhért kiűzte őket innen. Néhai Hám János püspöknek kedvenc ideája volt a Szatmár városából kiűzött szerzeteseket visszatelepiteni és őket egy uj, a nómetii ró.zi plébánia vezetésével megbízta. Mikor a Hirdegardát építtette a püspök, már akkor is kedvenc ideáját akarta részben megvalósítani. Az uj templomot és „KJostert“, a régi földkönyvek tanúsítják, a Ferenc rendi szerzetesek no vére íratta. Mindezek dacára azonban a Ferenc rendieket Hám Jánosnak visszatelepiteni nem sikerült, a Hirdegárdát is kénytelen volt ismételten a saját tulajdonául telek- könyvezt8tni, végrendeletében azonban a templomot és kolostort ismét crak a szerzeteseknek hagyományozta. A Hám János végrendeletének eme részét mindezidáig azonban nem hajtották végre. A szerzetesek egy nehány észtén dővel ezelőtt mégis újra visszakerültek városunkba és akkor dr. Boromisza Tibor püspök hozzálátott, a szentéletü Hám János végakaratának érvényt szerezni. Már maga ez a tény is, hogy a Ferenc-rendi szerzeteseket városunkba visszatelep tették, nem annyira az őket megillető történelmi jog respektálásának, mint inkább Hám János püspök intenciójának honorálásául tekinthető. Dr. Boromisza Tibor püspök azonban tisztán a visszatelepítéssel nem elégedett meg. A szatmári egyházmegye feje kettéosztotta a szatmári plébániát és a nómetii résznek lelki ellátását a visszatelepi tett Ferenc-rendi szerzetesekre bízta. Mikor a megoszlás megtörtént, dr. Boromisza Tibor püspök bejelentette Szatmár városának, hogy a szatmári plébániát megosztotta és a németii részen uj plébá niát alapított, amelynek vezetésével a Ferenc rendi szerzeteseket bízta meg. Minthogy pedig — igy a bejelentés — a régi plébániának kegyura a város, kegyura a kiszakított résznek, kegyura a németii részi uj plébániának is. Éppen ezért a beadvány arra kéri Szatmár városát, hogy mint kegyur, vegye tudomásul a plébánia megosztását és szavazzon meg az uj plébánia részére megfelelő lelkészi javadalmat. A városházán nagyot néztek erre a bejelentésre. Ha a város, mint kegyur, tudomásul veszi, hogy a püspök a szatmárnémetii plébániából egy részt kiszakított és hogy ebből a részből uj plébániát szervezett, az cgyházjog szabályai szerint az uj plébániának is kegyura lesz. Már pedig a kegyúri jog nemcsak jog, de kötelés^ég is egy szersmind. A kegyur a kegyúri ft-nnható sága alatt álló plébániáknak nemcsak lelkészeit tartozik javadalmazni, hanem egyszersmind kötelessége a plébánia jókarban tartása, a templom tatarozása ststb. Te hót a püspök kérése sokkal többet jelent, mint pusztán a lelkészi javadalmak fizetésének a város részéről való átvállalását. És Szatmár város közönsége az egyházak részéről újabb igényekkel meg nem terhelhető. Az egyhazak segélyezése rengeteg pénzét emészti fel a városnak. Az összes felekezetek egyházai, lelkészei, harangozói 36953. korona készpénz segélytskapnak. Ezenkívül nem fu karkodik a város a felekezetek részére adott természetbeni segélyekben sem. Te kintólyes összeget jelent az egyházak részére adott fa, gyertya,.misebor és épület- fentartási költség is. És mindezeken fe lül Szatmár városa felekezeteit 380 ka tasztrális hold föld használatának áten gedésével is segélyezi. De ez a bőkezű segélyezés még nem volna ok arra, hogy a város közönsége a Düspök legújabb kőre me eiől elzárkózzék. Pozitív és letagadhatatlan számokkal tud juk azonban bizonyítani, hogy a jelenlegi kérelem teljesítésével aránytalanul na gyobb dotációba részesítené a város a római katholikus egyház híveit, mint a többi felekezetek követőit, ami pedig egyenesen paragrafusokba ütközik. Az 1868. évi Lili. t. c. 23. §-a ugyanis azt mondja, hogy „a külömböző vallásfelekezetek által lakott községben vagy városban ... ba a község, vagy város valamely felekezet javára so gélyt szolgáltat ki, e segélyben igazságos arány szerint minden ott létező vallásfelekezet részesítendő“. Amennyiben Szatmár város közön sége a püspöknek az uj plébánia lelkészeinek javadalmazására vonatkozó kérelmét teljesítené, az eddig fenntartott „igazságos arányt“ rontaná meg. A szatmár, hitfelekezetek, mint említ ittük, (a kisebb természetbeni segélyektől eltekintve) 36963 korona készpénzt és 380 katasztralis hold föld hasznát kapják. Ebből (az 1910-ik évi népszámlálás adatait alapul véve) 6998 rom. kath. ra 8519 Kés 59 hold föld 13418 ev. ref.-re 15638 , „173 „ „ 6977 gör. k-th.-ra 9196 „ „ 148 „ „ 7194 izraelitára 1400 „ — —------és 236 ág. ev.-ra 12.'0 „ — —-— — segély jut. (Az ezenfelüli összegek a természetben segélyek egyenórtókei). A készpénz segélyezések végösszegét, valamint a földek használatának értéket mér most, ha lélekszámúira átszámítjuk, az tűnik ki, hogy : egy róm. kath-ra 1 koroaa 44 fillér „ ev. ref.-ra 1 39 51 , „ gör. kath. ra 1 65 „ _ izraelitára 0 33 „ „ ág. ev.-ra pedig 5 esik. n oo „ A törvény által megkívánt igazságos arányt tehát eddig a város betartotta. (Az ágostai evangélikus egyház kivétele érthető.) A róm. kath egyházat azonban a város, mint kegyur, a fennti segélyeken és használati értékeken felül is dotálja Hiszen a város a katholikus egyháznak pléoá ni ti, kántori, harangozói lakást stb. is ad, amelyeknek használati értekét évente legkevesebb ötezer koronában állapíthatjuk meg és igy egy-egy szatmári róm. kath. lélekre nem egy korona negyvennégy fillér, hanem 2 korona 16 fillér esik. Ez az összeg aztán igazán magasan felette áll annak az „igazságos arány által“ dividált összegnek, amelyet az idézett törvénycikk értelmében egy felekezetnek adni köteles, sdni jogában van. A város éppen ezért, mint kegyur, nem veheti tudomásul egy uj plébánia keletkezését, mert ezáltal, mint fentebb részletesebben megvilágítani igyekeztünk, a kegyúri kötelezettségeinek teljesítésére nézve is garanciát vállal, ami pedig a többi felekezetek háttérbeszoritása és jogtalan mellőzése nélkül — a számok világosan beszélnek — el nem is képzelhető. De ezenfelül is egyáltalában nincsen szükség arra, hogy a meglévő plébánia,, megosztas- sék. Lehet, hogy a püspök ur Öméltósága, mint az egyháza pásztora, a megosztást szükségesnek tartja, de ez a szatmári egyházmegye fejének tisztán lelki szükséglete kell, hogy maradjon. A városnak nem szabad egyebet cselekedni, mint az uj plébánia keletkezését tudomásul venni. Ez a tudomásul vétel azonban nem a város, mint kegyur, hanem a város, mint hatóság tudomásul vétele lehet csupán. Egyetlen egy kérdés vethető fel ezek ellenében. Kötel ezhető-e a város arra, hogy az uj plébániát, mint kegyur ismerje, hogy kegyúri fennhatósága alá vegye, kegyúri kötelezettségeket teljesítsen és lelkészeit javadalmazza ? Van egy kánonjogi szabály, amely szerint kegyúri jog a kegyur akarata nélkül is szerezhető. Ha ez a szabály igy mereven megállsna, kötelezhető volna a város arra, hogy a kiszakított részt kegyurasága alá vegve. A kánon jognak ez a szabálya azon ban igy meg nem áll. A kánonjog parancsai nem bírnak jórészt ma már az élőjog erejével. A bíróság gyakorlata, a Kúria jő egynéhány döntvénye « kánonjog fentebbi paragrafusa ellen foglalt állást és egyedül az esetben kötelezi a kegvurt a meglévő plébániából kiszakított uj plébánián való kegyúri jog gyakorlására, ha erre az uj plébániára a hivők lelki szükségleteinek kielégítése véget okvetlenül és feltétlenül szükség van. Ez azonban a jelen esetben joggal nem állítható. Azokat az indokokat, amelyek a megyés püspökünket a plébánia megosztásakor vezették, nem ismerhetjük, de. hogy a hivők lelkiszüksógleteiket egy plébánia istentisztelete keretében is kielégíthették, kétsésrenkivüli. A legvalószínűbb az, hogy dr. Boromisza Tibor Hám János végrendeletének akart érvényt szerezni, vagy magyarán szólva, a be, illetve vissza- telepitett szerzeteseket szeretné foglalkozáshoz, megélhetéshez juttatni. A kegyúri jog kiterjesztésére nem hisszük, hogy a várost presszionálni lehetne — akár elavult, élettelen kánonjogi parancsokkal is. Pláne pedig nem akkor, mikor a kánoni etiquettet is megsértette a püspökség: megosztotta a plébániát anélkül, hogy a kegyurát, a várost megkérdezte volna. Körülbelül és javarészt igy csoportosítja a püspöki bejelentés és kérelem elleni érveit a városi irattárban elfekvő előadói jelentés, amely ma délután kerül a gazdasági szakosztály és hétfőn a közgyűlés elé. Az „IPAROS-OTTHON“ nyári fedett helyisége MEGNYÍLT! 4 „HUNGÁRJA* fehérnemű tisztitó-intézet elsőrendű munkát készít (fényes ing, gallér és kézelő). Hiány nines! Felvételi hely: Petőfi-köz (dr.-■----- Frieder-ház). ===== Tisztele ttel Botos Gyula. és vegytisztitás. Saját készítésű kék- ===== festő kartonok kaphatók = LukáCSOVÍtsS Värdomb-u“ Modern mhafestés