Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-07 / 103. szám
2. oldal. számos (1914 május 7, 103. szám.) hoBBzu évek múlva sem lehet. Egyébként is ez olyan vonása népünknek, mely nem szégyen és a kivándoroltak, egy kis pénzt szerezve, hamarosan visszatérnek. A kivándorlásnak nagybani élőidé zője másodsorban hazánkban a tömeges munkahiany. Ezt főleg a múlt év őszén és telén, továbbá a tavaszon is erősen lehetett ta pasz'alni. Az egész téli időben közsé günkben egyetlen egy munkás sem kapott munkát és így álmodozva csóválgatták a fejüket, hogy milyen jó ii »z Amerikában levőknek, akik naponta 25—30 koronát megkeresnek. A kivándorlásnak e második indító oka ellen már lehet, sőt kötelessége is a magyar államnak védekeznie. A védekezés sok irányú lehet, de cél csak egy: hogy munkát kell adui a népnek telire is. — Gondoskodói kell, hogy a földmivesek télen is juthassanak kenyérkeresethez. Nemcsak kísérletezni, de minden község ben létesíteni kellene háziipa i tanfolya mókát. Folytatni kellene erősebb tempóban az állami beruházásokat, létesíteni újabb gyár és ip máltaiatokat, folytatni az utak kiépítését stb. A kivándorlásnak ezt a két igazi okát talaltam en eddigi gyakorlatomban és több okok fordulha nak talán elő szórványosan, de én csak ezeket vélem fon tosaknak A kivándorlás elleni védekezésre sokszor halljuk hango taini a parcellázásokat. Nekem az a ne etem hogy ez nem segít a bajon, sőt előmozdítja a kivándorlást, mert a leginkább adósságra vett kicsiny földbirtok árat annak vásárlója Amerikában szerzendő pénzen akarja hamarosan kifizetni. Nekem továbbá az az egyéni meg győződésem, hogy a kivándorláson a földbérlet és a bérleti s övetkezetek sem segítenek. Mert hiszen a földbérletek a gyors meggazdagodási vágyat nem fogják csila- pitani és sajnosán tapasztaljuk hogy a magyar nepnek a legtöbb községben haszonbérbe a föld nem kell, vagy legalább is ingyen kellene ; de egyébként is a föld csak nyári munkát ad a népnek ős - ólit nem. Már pedig nyáron tisztességes, sőt mondhatni magas munkabéreket kapnak a munkások és ez ellen nincs is panasz Én tehát azt vélem, hogy arra kell törekednie az áramhntalomnafe, hogy a falvak munkásainak a teli idő-zakban is meg legyen az állandó keresetük: úgy akkor a kivándo lási mozgalom határo zottan csökkenni fog “ szeizedte a ruhát azoktól, akin az öreg által kiállított céduládat előmutatták, aztán egy csikós vászonabroszba kötve elvitte. Scháder Pista egy darabig csak nézett utána az ablakon, aztán visszafordulva dühösen mondta: — Ezi gaz sziámit szeretném agyon ütni, amiéi úgy összegyűrte a ruhámat. Eu itthon fóltegettem, gondoztam, hogy pecsét, gyűrődés ne essék rajta, ez meg úgy csavarja össze, mnt a szivacsot s közzé dobálja azoknak az értéktelen ócskáknak. — Ne busulj, majd kisimogalja azt a vén Fráenkel — mondta Fényes Tibi — ha ő nem, a leánya, különösen, ha meg tudja, hogy a tied. — Ugyan hagyjatok már bókét azzal a rifkóvel, csak nem veszitek komolyan, hogy néha szóba állok vele — méltatlankodott Pista. Hát szó, ami szó, de tényleg volt a dologban valami. Azt szokták mondani, hogy nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Már pedig az a kisvárosi közönség előtt is feitünő volt, hogy Scháder sokat foglalkozik a kis Fráenkel lánnyal. Az igaz, hogy a Fáni apja nem szívesen néz e a dolgot, mert neki már megvolt a kiszemelt leánya számára, egy be A tanács é$ a népfürdő. Drága a mérnöki hivatal terVc. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, május 6. A Szamos folyó nyári berendezke- dettségén nagy változásokat akarnak eszközölni egy és más akciók. Legelső sorban is a város hölgyközönsóge szólalt fel az ellen, hogy őket a Szamos folyóból jóformán teljesen kirekesszék a férfiak és hogy nekik a nap alig egy nehány órájában legyen szabad csupán fürödniök. A hölgyek aktuális és uj kívánságán felül egy másik kérdés, óhaj, sót parancs teljesítése is élénken foglalkoztatta az illetékes köröket. A közegészség és köztisztaság ügye már hosszú évek óta hangos szóval követeli, hogy a népnek is állítson fel a város egy ingyen uszodát, mert lehetetlen a jelen állapot, amelyben is a város szivében folyó Szamos dacára sincsen a köznépnek legalább is nyári uszodája. Ezideig a nép nyaranta a vasúti hid mellett fürdött a fürdőzni kihajtott lovakkal és tehenekkel egyetemben. Még hozzá Ádám-koszíümben. A közerkölcs örök dicsőségére. Ezeknek a lehetetlen állapotoknak tetejében azonban a legfőbb baj az volt, hogy a folyó örvénye és sodra minden esztendőben megkövetelte a maga áldozatait. A „Szamos“ mar a tavasz beálltával rámutatott ezen állapotok türhetet- lensógére és akkori vezércikkében kifejezetten hangsúlyozta, hogy ezen anomáliák megszüntetése végett éppen itt volna az ideje az évről évre elhalasztott népfürdőt felállítani. A városi tanács egyik legutóbbi ülésén tényleg foglalkozott is a népfürdő felállításának kérdésével. A tanács az említett ülésén úgy határozott, hogy mivel a népfürdő felállítása tovább nem halasztható, megbízza a mérnöki hivacmletes, de szerfölött gólyalábu bádogos legény személyében, kinek volt egy kis vagyonkája is — a Fániéval p!áne két kicsi lesz — azonfelül jól is értette a mesterségét, de még nem volt teljes megállapodás köztük, várni kellett. Nem jó izemmel nézte azért sem, mert évek hosszú során át tapasztalta, hogy az ilyen diákviszonyok rendesen rosszul s'oktak végződni, azu'án meg fél tette Fánit, mert ezek a fene diákok nagyon értenek a leányok fejének elesava- rásához A sziámi király, az nem törődött a dologgal, ő csak arra vigyázott, hogy udvarlás közbeD Scháder le ne csípjen a pudliról egy doboz cigarettát vagy tábla csokoládét. Nem kellett pedig őrá vigyázni. Nem vitt ő soha lopásképpen semmit, hisz úgyis ellátta Fáni minden szükségessel. Mert Fáni szerette Pistát a szó igaz értelmében. Ellenben a gólyalábu bádogost ki nem állhatta. Ez csak bádogról, fedőiről, csöbörről, vödörről tudott beszólni, ellenben amaz olyan szépeket mondott neki, hogy no. Szóval a kis zsidólány komolyan szerelmes lett Scháderbe. (Folyt, köv.) talt a fürdó tervének elkészítésével és az épités költségeinek kiszámításával. A mérnöki hivatal, tekintettel az idó előrehaladott voltára, soronkivül elkészítette az építendő népfürdő terveit és költségvetését. Be is terjesztette a városi tanácshoz, amely azonban horribilis soknak találta azt az összeget, amibe a népfürdő a mérnöki hivatal tervei szerint került volna. Tizenegyezer korona, el kell ismernünk, a mai viszonyok mellett tengernyi pénz és éppen ezért a városi tanács arra utasította a mérnöki hivatalt, hogy haladéktalanul dolgozzon ki egy újabb, de sokkal olcsóbb tervet, mert ekkora összeget a népfürdőbe befektetni nem áll módjában. A mérnöki hivatal most az olcsóbb terv elkészítésén dolgozik és ha mihamarább elkészül vele reméljük nem lesz semmi akadálya sem annak, hogy a köznép már a nyár elején is törődhessen a város kulturális érzékét dicsérő uszodájában. Merénylet a Kossuth-kertben. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, május 6. Már tavaly többször felkivtuk a hatóság figyelmét arra, hogy a Kossuth- kertben esténkint szerelmi találkozások játszódnak le és hogy az ott sétálni akaró polgárok érdekében és az általános tisztesség kedvéért feltétlenül szükség volna arra, hogy a Kossuth kertben esténkint csendőrök cirkáljanak. A hatóság, úgy látszik, még nem volt elkészülve arra hogy az enyhe tavaszi idő ismét kicsalja az enyelegni szerető fiatalságot és ez ideig csendőri asszisztenciáról nem gondoskodott. így történhetett aztán meg, tekintve, hogy a hatóság még ez ideig nem gondoskodott őrszemről, hogy tegnapelőtt este a Kossuth-kertben merényletet követtek el egy idős asszony ellen. Az eset részletei a következők : N. Imréné Sarkadi Nagy Mihály- utcai lakos f hó 4-én este a Kossuth- kerten át hazafelé tartott. Amint elhagyta a gőzfürdő tájékát, egyik fa mögül egy ösmeretlen férfi ugrott elő, aki nyakánál fogva, hátulról megragadta s egyik kezével a száját befogta és a földhöz vágta. N. Imrónének az volt a szerencséje, hogy arra közeledtek Ga- bányi Ödön és Kreuscher Arthur, akiknek láttára a tettes elmenekült. A nyomozás megállapította, hogy a tettet Nagy Sándor 23 éves pusztadaróci születésű, Pázsit-u 9. szám alatt lakó festőtanonc követte el, aki Lauff József festőnél volt alkalmazva. A kihallgatás folyamán a merénylő beös- merte a cselekedetét, de nagyfokú ittassággal védekezett. N. Imréné, akit Nagy Sándor többször arcul ütött, a kiállott ijedtségtől ma is betegen fekszik lakásán. A csendőrség megindította az eljárást Nagy Sándor ellen.
