Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-31 / 123. szám
(1914 május 31. 123, S2ám) SZAMOS 3. öiöái. s még a a 90-es évek vége felé már az özv. Szabó Pálné — akkor épült — háza uj vonalat kapott. Megindult az alkudozás a kisajátítások dolgában. Abban az időben félannyiért meglehetett volna a telkeket venni, mint talán 12 évvel később. De ez is meg van már,, sőt amennyire tudunk egyenes utcát csinálni, itt is látszik a »isórlet. A zárda vezetősége régebben nemcsak a területet vette körül magas faiakkal, de önmaga is teljesen hozzáfér- hetlen inkapacitabil.s volt. A legfőbb indok az volt, hogy a 4 kát. hold s pár 100 öl területből 348 ölet kivágnak, akkor nem lesz elég tere a növendékeknek a játékra, sétára stb. Hosszú időkön keresztül folytak a kapacitálások, személyes megbeszélések és hírlap utján is. Magam is szerepeltem bennük némi sikerrel. Azonban éppen 5 éve annak, hogy semmi újabb nem történt, mint újabb közgyűlési határozatok. Az utolsó pár évben nagylelkű s a kultúrintézményekért mérhetlen áldozat- készséggel megáldott főpapjaink — talán épen azért, hogy az átvágás által az utca részére átengedendő telek miatt a zárda területben kárt ne szenvedjen — a Kinizsy utcai magán háztelkeket, 6—7 darabot egészen az átvágás vonaláig — megvásároltak a zárda javára. .A város pedig az alkudozásokban elment azon határig, a hol a kert területeknek az ára talán 20 év múlva sem lesz — D-ölenként 100 K-ért — továbbá megépíti a záró falakat, a ifiül, vagy alul átjárót az elvágott kertrészhez s a mi legfőbb: az ott éktelenkedő szennyviztavat eltünteti Ügy tudom, hogy a püspök ur Öméltósága sem zárkózik el az átengedés eszméjétől a fenti alapon. Mi okozza hát ezt a tűrhetetlen huza-vonát? Miért nem lehet végrehajtani a közgyűlés határozatát és hozzá fogni a munkához ? Talán a Tankóczi József-féle telken nem lehet még megalkudni? Nem hinném! Hogy a pénz nincs bőviben a városnál, ezt tudom, de ez nem lehet ok. Hiszen egy város nem rendezkedhetik be úgy, mint egy magunk fajta rövid életű ember. A városnak állandóan fejlődnie s állandóan költenie kell minden szükséges dologra. Már pedig a mi városunkra nézve a közlekedési eszközök, utak létesítése, karbantartása bizonyára van olyan fontos, mint a fővárosra a 6 és fél milliós népkönyvtár létesítése. Most, midőn az egyetlen útban levő telket -- hiszem — elég olcsón meg lehet venni, most midőn megszűnt a zárda részéről a merev ellenállás, most midőn ismerjük Püspök ur Öméltóságának a városi intézményekkel szemben a conciliáns voltát, akkor, midőn a végrehajtandó munka elég előnyös anyagárak és munkabérek mellett végrehajtható: ne huzzak-halasszák a város vezetői ennek az utcanyitásnak a végrehajtását. A halogatás molochja mindig kárt okoz: vagy időt nyel, vagy pénzt, vagy mindakettőt. Vájjon, ha az én igényte- 1 len írásaimra hallgattak volna s a kereskedelmi iskolát, polgári iskolát, köz- kórházat 5—6 évvel ezelőtt megépítettük volna, hány százezer koronát takarítottunk volna meg. Sok milliós kiadásoknál papirvesz- teségben 3—4 százalék helyett 6—8 százalék és annuitásban 5 százalék helyett legjobb esetben 5 és háromnegyed százalék ? Mennyi ez évenként és mennyi 50 óv alatt? Hol volnánk, ha megvolnának már fenti intézményeink a régi olcsóbb típusú kölcsönökből s ha a vízvezeték és csatornázás készen volna ? Polgármester ur, ne várjunk tovább az utcanyitással! Hellyel! fliVfó! Családias! ELITE KABARÉ május 31.-én, vasárnap és junius 1-én, hétfőn a Hungária kertheiyiségében Az estélyeken kazremüködnek: MÓRICZ LACZI országos hirü úri prímás saját műsorával. — Bácz Laczi, Kóczé Antal, Csóka Józsi stb utánzatok teljes czigányzenekar elén. Lépcsők alján, Psilauder szerelme, Ádám és Éva zenei humoreszkek stb. BORZÁSSY RÓZSI kabaré művésznő FERENCZY PIROSKA szubrett PALMITAS tangó és furlana duett MOLNÁR MISKA dalénekes RÉVÉSZ ILONKA szubrett ENYEDI GYÖRGYIKE énekesnő PERÉNYI MANCI táncosnő BARTA GYULA improvizator, Conferencier (Hz estélyeken színre kerülnek az idei kabaré szezon összes slágerszámai: magánszámok, színpadi tréfák- Fenntartott helyelj. Kezdete ff! 9 óraKor. Belépti-dij 2ésl kopoia Számos látogatást kér az igazgatóság. A volt VTJJA-czipő üzlet a dr. Török-féle házba :-: átköltözött. :-: Szövetkezeti adósok öröme. I Ki a tag, — ki nent tag ? Érdekes Ítélet. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, május 30. Bírósági ítélet régen keltett olyan i általános örömet, mint az, amelyet teg- : nap hozott egy szövetkezeti pörben j Morvay Károly kir. táblabiró, a szat- ! mári járásbiróság vezetője. Az Ítélet, j amely előreláthatólag megállja a helyét | a felsőbb fórumon is, valóságos szenzáció erejével fog hatni azok körében, akik érdekelve vannak a szövetkezeteknél. Már pedig alig van Szatmáron ember, akinek ilyen érdekeltsége ne lenne. Hogy az Ítélet igen nagy jelentőségével teljesen tisztában legyen az olvasóközönség, ösmertetni kell a szövetkezeti kölcsön rendes, sablonos útját. Eégi dolog, hogy az embereket — legalább a szatmári embereket — nem a tőKegyümölcsöztetési vagy takarékossági vágy vitte a szövetkezetekbe. Hanem odahajtotta a hiteikeresós. Már most, ha valaki bement a szövetkezetbe, hogy ott hitelt kérjen, azt csak; úgy kapta meg, ha előbb a szövetkezet tagjai sorába lépett. És ugyan hova nem lépett a szegény hitelező azért, hogy kölcsönt kapjon ? Belépett a szövetkezetbe Belépett mindenki, akinek sohasem volt egy fityingje sem, amit megtakarított volna, mert a belépés révén pénzt akart kapni. A szövetkezetek ilyenformán ahelyett, hogy a takarékosságot mozdították volna elő, a takarékosság jelszava alatt bőven nyújtották az alkalmat az adósságcsinálásra. Aki aztán tagja lett a szövetkezetnek, megkapta a kölcsönt, amelyre elkezdte fizetgetni a kölcsön össszegóvel arányban álló koronákat. Ezeket a koronákat mint betéteket kezelték, függetlenül az adósságtól és hasztalan fizetett valaki már be 180 koronát a 200 koronás tartozására, a a kamatot tovább is 200 korona után fizette végig. Igaz ugyan, hogy viszont a betétje után is kapott kamatot, de a két kamat között rendszerint tekintélyes különbözet volt — a szövetkezet javára. Mikor aztán az adós már teljes tartozását visszafizette, nyugodtan szeretett volna lenni. Azt hitte a jámbor, hogy kapott a kölcsön felvételekor 200 koronát — megfelelő és meg nem telelő levonásokkal, — visszafizetett 200 koronát, tehát magyarul mondva : kvitt. De nem igy volt. A szövetkezetek rendszerint megtagadták az elszámolást azzal, hogy aki tag lett, kötelezte magát arra, hogy egy öt éven át tartó, úgynevezett „évtársulat11 tartama alatt végig fizeti a betéteket, amelyek csak
