Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-29 / 121. szám

XLVI. évfolvam. Szatmár, 1914. 121. szám. A POLITIKAI NAPILAP «UKSQBpSMMMHMi & Is®*** % \ • Síi v .30 < * ■Á* v> a íTJH í M ** A vármegye közgyűlése. Szegfű könyve. — Kölcsey Ferenc elhanyagolt sírja. — A Szamos eredeti tudósítása. — Nagykároly, május 28. Május PÉNTEK P. Magd. A vármegye törvényhatósági bizott­ságának nagyszámú tagjai közül alig öt- venen gyülekeztek össze ma délelőtt a vármegye­ház nagy tanácstermé­ben, hogy a vármegye közügyéit rendbehozzák. Évek óta nem voltak ilyen kevesen még köz­gyűlésen, mint ma. A tö­meges távolmaradások — egy más apropos révén —- szóba is kerültek a közgyűlésen és élénk eszmecsere fejlő­dött ki körülötte Kende Zsigmond kir. kamarás és Ilosvay Aladár alispán között. Kende Zsigmond ugyanis napirend előtti felszólalásban szóvátette, hogy a mostani közgyűlés meghivójában a tárgy- sorozat nem volt közölve, hanem rövi- -den utalás történt a Vármegyei Hivata­los lapra, amely közölte a tárgysoroza­tot. Mivel azonban a Hivatalos Lap nem jár a törvényhatósági bizottság tagjainak, senkisem tudta, hogy mit ^tárgyal a közgyűlés s ennek tulajdonítható az is, hogy a bizottsági tagok távolmaradtak. Indítványozta, hogy jövőben a tárgyso- zat, nemkülönben az alispáni jelentés is idejében kinyomatva szétküldessék. Ilosvay Aladár alispán a felszóla­lásra kijelenti, hogy a meghívó szét­küldése idején a tárgysorozatot még nem lehetett összeállítani. A későbbi nyomtatás pedig költségtöbbletet oko­zott volna s a takarékosság diktálta, hogy a bizottsági tagok ne tudják, miért men­nek be a közgyűlésre. Még jobb igy — mondotta az alispán — mert ha az egyhangú, unalmas tárgysorozat közölve lett volna, még kevesebben jelentek volna meg. Kende Zsigmond elismeréssel adó­zik a takarékossággal szemben, de ilyen indokolással — úgymond — meg lehet takarítani az egész vármegyei életet. A közgyűlés elfogadta Kende Zsig­mond indítványát a Pécby István fő­jegyző által ajánlott azon módosítással, hogy az alispáni jelentés évenként egy­szer, februárban nyomassák ki egész évre. Az egész konfúzió egyébként el­kerülhető lett volna szerintünk még ta­karékossággal is olyanformán, ha az alispáni hivatal a közgyűlés tárgysoro­zatát tartalmazó Hivatalos Lapot — ne­hány korona portóbefektetéssel — el­küldte volna a bizottsági tagoknak. A közgyűlés lefolyása egyébként meglehetősen egyhangú volt. A tárgy- sorozat minden pontjánál sokkalta na­gyobb emóciót keltett az a jótékonyan zuhogó eső, amely hangos kopogással verte a nagyterem ablakait. A vidékiek most már nemcsak a megyeszékhelyet irigyelték Nagykároly­tól, hanem az esőt is és semmi sem érdekelte őket jobban a vármegye éle­téből, mint az, hogy vájjon esik-e ná­luk is. A közgyűlés lefolyásáról egyébként részletes tudósításunk itt következik. Kossuth Ferenc és báró Fejérváry. Csaba Adorján főispán megnyitván a gyűlést, elsősorban a kegyelet adóját kívánja leróni a nemzet kőt hagy halottja val szemben, akik közül az egyik, Kossuth Ferenc most fe&szik ravatalán, amely mellé a hála ős kegyelet érzésével járul mnden magyar ember pártkülömbség nél­kül A másik nemrég elhunyt nagy halott báró Fejérváry Géza. Két egymástól teljesen eltérő politi­kai álláspont mellett küzdött a nemzet két nagy halottja, mondotta a főispán — de küzdöttek meggyőződésből, küzdöttek lova- giasan s azzal a szent hittel, hogy nemze­tük csak az általuk választott politikai irányban haladva fejlődhetik nagygyá, virágzóvá. Nem feladatom álláspontjukat bírálat tárgyává tenni, hisz a kortársak az ő el­fogultságuk mellett teljesen objektiv véle­ményt úgy sem képesek alkotni. Egy jövő nemzedéknek lesz az a hivatása, mely a kicsinyes pártpolitikai szempontokon felül­emelkedve, a történelem perspektíváján keresztül tiszta véleményt alkothat ma­gának. Nekünk kortársaknak csak az a fel­adatunk, hogy elhunyt nagyjaink sírjánál az elismerés zászlaját hajtsuk meg, hisz ennél többet annak a férfiúnak emlékénél, ki királya és hazájáért életét százszor vitte a halál elé s annak a férfiúnak em­lékénél, ki gyermeki és ifjúsági éveit a hazától távol volt kénytelen tölteni s,aki, amint az lehetővé v^Mfcreá nézve, sietett tudását s összes férfiaferejét hazája érde­kében érvényesíteni, úgy sem tehetünk. Indítványozom a tek. közgyűlésnek, hogy a két nagy férfiú elhunyta alkalmá­ból fejezze ki részvétét s ezt jegyzőkönyvi kivonatban közölje a hozzátartozókkal. A közgyűlés mély meghatottsággal hallgatta a főispán meleg szavait s az in­dítványt természetesen elfogadta. Másik kiemelkedő pontja volt a köz­gyűlésnek dr Falussy Árpád indítványa a híres és hírhedt, Rákóczit gyalázó Szegfii könyv megbélyegzése tárgyában. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az állandó választmány javaslatát, amelynek szószerinti szövege a következő: Szatmárvármegye törvényhatósági bi­zottsága dr. Szegfű Gyula cs. és kir. ud­vari levéltárnoknak a .Száműzött Rákóczi“ cimü, valótlan adatokat tartalmazó könyve eilen a legerélyesebhen tiltakozik és a II. Rákóczi Ferencz nagy fejedelmünk dicsőült szellemét és a magyar nemzet lelkében örökké élő kegydetes emlékűt meggyalázó, kigunyoló, rosszakaratú tendenciával megirt munkája felett megbotránkozását fejezi ki, de megütközésének ad kifejezést afelett is, hogy a nemzet kegyeletét mélyen sértő és nagy fejedelmünk személyét rágalmazó és a Rákóczi korszak nag? szabadságharcát és az abban rósztvett szabadsághősök em­lékét lealázó gunyiratot a magyar pénzből megalkotott és fentaríott Magyar Tudo­mányos Akadémia adta ki, amely ténye által úgy az ország, mint a müveit kül­föld előtt azt a látszatot keltette, hogy ezen gyalázkodó hamis mü tartalmával egyetért. Érről a Magyar Tudományos Aka­démiát átirattal értesíti a törvényhatóság, Dr Falussy Árpád ezután megindo­kolta a már elfogadott javaslatot, majd Farkas Jenő, Felsőbánya polgármestere utalt arra, hogy az akadémia elkövette a a másik, nagy hibát akkor, mikor az Aka­démiai Értesítő cimü kiadványában kö­zölte Szegfű védekezését, amelyben a pár­tokat is gyalázza. Indítványozza tehát, hogy a közgyűlés fűzze hozzá az állandó választmány javaslatához efölötti rosszalá- sát is. Az indítványt elfogadták. Kölcsey Ferenc sírja. A tárgysorozat befejeztével Kende Zsigmond szólalt fel ismét és szóvá teszi, hogy Kölcsey Ferenc sírja botrányosan elhanyagolt állapotban van. A vármegye ugyan négy évvel ezelőtt elrendelte a sír­emlék renoválását, de ez a határozat máig sincs végrehajtva. Ilosvay Aladár alispán kijelenti, hogy a vármegye ugyan megszavazott 1000 ko­ronát 4 óv előtt erre a célra, de ez az ösz- szeg nem elegendő arra, hogy Kölcsey sírján az ö emlékének megfelelő oszlop emeltessék. Várni kell tehát addig, amig az e célra megszavazott költségek felemel­Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál mdafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár. Lapunk mai száma 6 oldal, i

Next

/
Thumbnails
Contents