Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-29 / 121. szám
XLVI. évfolvam. Szatmár, 1914. 121. szám. A POLITIKAI NAPILAP «UKSQBpSMMMHMi & Is®*** % \ • Síi v .30 < * ■Á* v> a íTJH í M ** A vármegye közgyűlése. Szegfű könyve. — Kölcsey Ferenc elhanyagolt sírja. — A Szamos eredeti tudósítása. — Nagykároly, május 28. Május PÉNTEK P. Magd. A vármegye törvényhatósági bizottságának nagyszámú tagjai közül alig öt- venen gyülekeztek össze ma délelőtt a vármegyeház nagy tanácstermében, hogy a vármegye közügyéit rendbehozzák. Évek óta nem voltak ilyen kevesen még közgyűlésen, mint ma. A tömeges távolmaradások — egy más apropos révén —- szóba is kerültek a közgyűlésen és élénk eszmecsere fejlődött ki körülötte Kende Zsigmond kir. kamarás és Ilosvay Aladár alispán között. Kende Zsigmond ugyanis napirend előtti felszólalásban szóvátette, hogy a mostani közgyűlés meghivójában a tárgy- sorozat nem volt közölve, hanem rövi- -den utalás történt a Vármegyei Hivatalos lapra, amely közölte a tárgysorozatot. Mivel azonban a Hivatalos Lap nem jár a törvényhatósági bizottság tagjainak, senkisem tudta, hogy mit ^tárgyal a közgyűlés s ennek tulajdonítható az is, hogy a bizottsági tagok távolmaradtak. Indítványozta, hogy jövőben a tárgyso- zat, nemkülönben az alispáni jelentés is idejében kinyomatva szétküldessék. Ilosvay Aladár alispán a felszólalásra kijelenti, hogy a meghívó szétküldése idején a tárgysorozatot még nem lehetett összeállítani. A későbbi nyomtatás pedig költségtöbbletet okozott volna s a takarékosság diktálta, hogy a bizottsági tagok ne tudják, miért mennek be a közgyűlésre. Még jobb igy — mondotta az alispán — mert ha az egyhangú, unalmas tárgysorozat közölve lett volna, még kevesebben jelentek volna meg. Kende Zsigmond elismeréssel adózik a takarékossággal szemben, de ilyen indokolással — úgymond — meg lehet takarítani az egész vármegyei életet. A közgyűlés elfogadta Kende Zsigmond indítványát a Pécby István főjegyző által ajánlott azon módosítással, hogy az alispáni jelentés évenként egyszer, februárban nyomassák ki egész évre. Az egész konfúzió egyébként elkerülhető lett volna szerintünk még takarékossággal is olyanformán, ha az alispáni hivatal a közgyűlés tárgysorozatát tartalmazó Hivatalos Lapot — nehány korona portóbefektetéssel — elküldte volna a bizottsági tagoknak. A közgyűlés lefolyása egyébként meglehetősen egyhangú volt. A tárgy- sorozat minden pontjánál sokkalta nagyobb emóciót keltett az a jótékonyan zuhogó eső, amely hangos kopogással verte a nagyterem ablakait. A vidékiek most már nemcsak a megyeszékhelyet irigyelték Nagykárolytól, hanem az esőt is és semmi sem érdekelte őket jobban a vármegye életéből, mint az, hogy vájjon esik-e náluk is. A közgyűlés lefolyásáról egyébként részletes tudósításunk itt következik. Kossuth Ferenc és báró Fejérváry. Csaba Adorján főispán megnyitván a gyűlést, elsősorban a kegyelet adóját kívánja leróni a nemzet kőt hagy halottja val szemben, akik közül az egyik, Kossuth Ferenc most fe&szik ravatalán, amely mellé a hála ős kegyelet érzésével járul mnden magyar ember pártkülömbség nélkül A másik nemrég elhunyt nagy halott báró Fejérváry Géza. Két egymástól teljesen eltérő politikai álláspont mellett küzdött a nemzet két nagy halottja, mondotta a főispán — de küzdöttek meggyőződésből, küzdöttek lova- giasan s azzal a szent hittel, hogy nemzetük csak az általuk választott politikai irányban haladva fejlődhetik nagygyá, virágzóvá. Nem feladatom álláspontjukat bírálat tárgyává tenni, hisz a kortársak az ő elfogultságuk mellett teljesen objektiv véleményt úgy sem képesek alkotni. Egy jövő nemzedéknek lesz az a hivatása, mely a kicsinyes pártpolitikai szempontokon felülemelkedve, a történelem perspektíváján keresztül tiszta véleményt alkothat magának. Nekünk kortársaknak csak az a feladatunk, hogy elhunyt nagyjaink sírjánál az elismerés zászlaját hajtsuk meg, hisz ennél többet annak a férfiúnak emlékénél, ki királya és hazájáért életét százszor vitte a halál elé s annak a férfiúnak emlékénél, ki gyermeki és ifjúsági éveit a hazától távol volt kénytelen tölteni s,aki, amint az lehetővé v^Mfcreá nézve, sietett tudását s összes férfiaferejét hazája érdekében érvényesíteni, úgy sem tehetünk. Indítványozom a tek. közgyűlésnek, hogy a két nagy férfiú elhunyta alkalmából fejezze ki részvétét s ezt jegyzőkönyvi kivonatban közölje a hozzátartozókkal. A közgyűlés mély meghatottsággal hallgatta a főispán meleg szavait s az indítványt természetesen elfogadta. Másik kiemelkedő pontja volt a közgyűlésnek dr Falussy Árpád indítványa a híres és hírhedt, Rákóczit gyalázó Szegfii könyv megbélyegzése tárgyában. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az állandó választmány javaslatát, amelynek szószerinti szövege a következő: Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága dr. Szegfű Gyula cs. és kir. udvari levéltárnoknak a .Száműzött Rákóczi“ cimü, valótlan adatokat tartalmazó könyve eilen a legerélyesebhen tiltakozik és a II. Rákóczi Ferencz nagy fejedelmünk dicsőült szellemét és a magyar nemzet lelkében örökké élő kegydetes emlékűt meggyalázó, kigunyoló, rosszakaratú tendenciával megirt munkája felett megbotránkozását fejezi ki, de megütközésének ad kifejezést afelett is, hogy a nemzet kegyeletét mélyen sértő és nagy fejedelmünk személyét rágalmazó és a Rákóczi korszak nag? szabadságharcát és az abban rósztvett szabadsághősök emlékét lealázó gunyiratot a magyar pénzből megalkotott és fentaríott Magyar Tudományos Akadémia adta ki, amely ténye által úgy az ország, mint a müveit külföld előtt azt a látszatot keltette, hogy ezen gyalázkodó hamis mü tartalmával egyetért. Érről a Magyar Tudományos Akadémiát átirattal értesíti a törvényhatóság, Dr Falussy Árpád ezután megindokolta a már elfogadott javaslatot, majd Farkas Jenő, Felsőbánya polgármestere utalt arra, hogy az akadémia elkövette a a másik, nagy hibát akkor, mikor az Akadémiai Értesítő cimü kiadványában közölte Szegfű védekezését, amelyben a pártokat is gyalázza. Indítványozza tehát, hogy a közgyűlés fűzze hozzá az állandó választmány javaslatához efölötti rosszalá- sát is. Az indítványt elfogadták. Kölcsey Ferenc sírja. A tárgysorozat befejeztével Kende Zsigmond szólalt fel ismét és szóvá teszi, hogy Kölcsey Ferenc sírja botrányosan elhanyagolt állapotban van. A vármegye ugyan négy évvel ezelőtt elrendelte a síremlék renoválását, de ez a határozat máig sincs végrehajtva. Ilosvay Aladár alispán kijelenti, hogy a vármegye ugyan megszavazott 1000 koronát 4 óv előtt erre a célra, de ez az ösz- szeg nem elegendő arra, hogy Kölcsey sírján az ö emlékének megfelelő oszlop emeltessék. Várni kell tehát addig, amig az e célra megszavazott költségek felemelMinden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál mdafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár. Lapunk mai száma 6 oldal, i
