Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-28 / 120. szám
(1914 május 28. 120, szám) 3. oldal. 5 2 A M C S Jósnő a priccsen. Tanulságos törtéket boldogtalan szerelmesek szánjára. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, május 26. Kezdjük ott a dolgot, hogy tegnap reggel óta egygyel megszaporodott a ren dőrségi fogház lakóinak a száma. A legújabb jövevény, akit a sorsa a kemény fapriccsre vezérelt, egy rókatekintetü cigányasszony, akit a jóslás körül szerzett érdemei elismeréséül lát el egy időre koszt tál és kvártéllylyal a jóindulatú rendőrség. A rókatekinteten kívül a bajbakerült jós nőnek még egyéb tulajdonságai is vannak, amint az itt következő történetből ki fog tűnni : Történt ugyanis nehány nap élőt*, — itt kezdődik a történet — hogy egyik, méltán csinosnak mondott fiatal asszony kához beá'litott egy vén cigány asszony. Jövetelének célját röviden és velősen igy adta elő : — Jósolni akarok. A fiatal asszonyka azonban tiltakozóén rázta meg a fejét: — Nem adok én arra semmit, amit a jósnők összehazudnak! A cigányasszony azonban nem tágított. — Nem vagyok ón olyan közönséges jósnő, —, mondotta —L amit ón jósolok, az igaz. Én azt is tudom, hogy magának volt egy gyermeke, aki meghalt é3 hogy maga nem szereti az urát. — Szent Isten! Hát eit honnan tudja? — ámult el a fiatal asszony. — Ez bizony, sajnos, úgy van. Az uramat nem szeretem. — Na lássa, — mondta győzelmesen a jósnő — hogy én nem vagyok egy emilyen-amolyan. Hát akarja-e, hogy a maga szivét az urához forditsam ? — De mennyire akarom, hosyno akarnám. Meg tudná maga ezt nekem csinálni ? — Meg ám, csak hallgasson reám. — Hallgatom, hallgatom. — Hát, csókolom a kezit-lábát, édes, gyönyörűséges, szép kis asszonykám, ide figyelj m. Maga átad nekem 3 koronát, meg ideadja az ura hálóingót. Én begöngyölöm a pénzt a hálóingbe, aztán az egészet az ura fejpárnája alá tesszük. Megértette ? — Meg, meg. Itt a három korona és a hálóing. Ezzel a fiatal asszony átadta a kért büvszereket a jősnőnek. A jósnö egyedül bement a férj hálószobájába, motoszkált valamit az ágy körül, azután titokzatos arccal jött vissza: — Hanem aztán tizenkét óra hosz- száig be ne menjen ám abba a szobába, mert akkor menten vége a varázslatnak! — Nem megyek, dehogy megyek. — Aztán ez még nem elég — foly tatta a cigányasszony. — Az ógieket is ki kell bókiteni. Erre adjon ide nyolc ezü t koronát. Ezt is megkap a a jósnő, aki éppen távozni akart, »mikor megpillantott a konyhában egy szép szál füstölt sonkát: — Ejnye, majd elfelejtet em, — kiáltott fel a füstölt sonkára sandítva — a sátánt is meg kell ám engesztelni, erre éppen jó lesz ez a sonka. — Vigye, vigye, — hagyta rá a fiatal asszony — csak az uramat szeressem. A jósnő tehát elvitte a sonkát is. — Hanem tizenkét óra hosszáig be ne nézzen valahogy az ura szobájába — intette távozáskor mégegyszer a szerelmes asszonykát. A fiatal asszony nem is ment volna be abba a szobába egy világért sem. Amint azonban letelt a tizenkét óra, első dolga volt odamenni az ura ágyához, megnézni a csodát. Hát uramfia, nem volt abban az ágyban a három korona se, de még a hálóing se sehol ! A fiatal asszony kénytelen volt meggyőződni arról, hogy a mai világban már csodák egyáltalán nem történnek. Belátta, hogy alaposan becsapták és feljelentette a jósnőt a csendőrsógen. Kaucsuk waiUtiTfil sí?#«, otrt fUHCftsikMt Uuüt Egy óra reálamképpen ! — Aki ingyen akar egy órát, még hozzá elegáns, precíziós Órát urak vagy hölgyek részére, választás szerint — — Írjon azonnal — — UHRENHAUS Fr, SCHMIDT, — Prag Weinberge 554. — Eladó bor E Múlt évi józsefházi hegyi- bor nagyobb mennyiségben eladó jutányos árban: o 8ARRÖZUJLAKON Péehy Margit pincéjében NMEK A rébusz. Barátomnak éjfél után, a kávéházi csendben nagyobbszabásu előadást tartottam, arról, hogy milyen súlyos probléma, milyen nehéz feladat az, ha az embernek elsején különböző levonások után megmaradó nyolcvanhat korona huszonnégy fillérjéből háromszáz- hetvenkét korona és kilencvennyolc fillér sürgős fizetést kell teljesíteni. Barátom láthatólag nagy érdeklődéssel hallgatja a dolgot, résztvevőleg és fájdaiomteljesen bólogat hozzá „igen igen“-t, világfájdalmasan bámul a füs tös levegőbe, mintha a tragikus helyzet minden nüánszát teljesen átórezné . . . S mikor az ember azt hinné, hogy már teljesen puhára van főzve, hogy szive lágy, mint a vaj, hogy itt a pillanat, hirtelen-váratlan előkapni az öntöltő- tollat s a hosszúkás ifjúsági folyóiratot, mikor már az ember szentül meg van győződve, hogy itt a perc megrohanni a médiumát s még mielőtt magához térne, merész attakkal megrohanni s a szemébe vágni . . első lejáratnál kiváltorm.és csak háromszáz korona, becsületszavamra . . mikor az ember abban a boldog hitben él, hogy most, vagy soha, végre sikerülni kel!, akkor, akkor egyszerre megszólal a médium, az, aki olyan nagy álrószvéttel hallgatta végig a siránkozást, akkor hirtelen felragyog a szeme, homlokára üt s felkiált: — Megvan 1 Hogy eddig nem jutott eszembe 1 Hisz olyan egyszerű 1 Antilop 1 Most már nem kerülhet elő a zsebből az öntöitőtoll, nem a társa, harminc filléres blanketta, most már barátunk, aki eddig olyan szicnpátii usan hallgatott, veszi át a szót s ömlik belőle az áradat: —1 Mert nézd, a kép a következő volt: Egy öreg asszony ment elől, a hátán egy kosár alma, utána egy isko lás fiú. A fiú hátán egy táska, arra rá van Írva a neve : Kiss Antal. Már most kérlek alázattal, a fiú egy almát vesz ki a kosárból. Én kérlek mindjárt láttam, hogy ez lop és ebből Í3 indultam ki, mi lehet ez, almátlop, lopslmát, kicsi lop a nagytól, kérlek, mindenre gondoltam, csak erre nem. Most végre rájöttem: a-gyereket Kis Antalnak hívják, szóval Anti, tehát antilop. Most kérlek, m< jd a következő rejtvényen fogok gondolkodni, ha majd kitalálom, azt is elmondom, de nehogy te előbb szóljál . ._. És mór be is temetkezik az illusztrált lapba és már meg is hal számára a cigányzene, a publikum, az egész ká- vóház pincórestől, kasszirnőstől, egész más világban él már, nem izgatja semmi, csak az, hogy mit jelenthet az az öreg kanonok, aki az asztalra könyököl s viszont az az akasztott ember, akit a fán vidáman lóbáz a szél? Legalább tízezer ember van Szatmáron, aki a róbuszoknak éli életét. Legalább tízezer ember megy szombaton ebéd utón egy jó negyedórával előbb a kávéházba, hogy őrült harcot folytasson azért, hogy elsőnek kapja kézhez a Borszem Jankót, amelynek rejtvénye egy hét óta izgatja fantáziáját. A törzsRIKSZAPI VÍZZEL vanyubor I J Tisztán a BIKSZÁDI GYÓGYVÍZ huFutös bánt vegyítve az ez idei termésű sa- kitünő italt szolgáltat. bárnál mák ellen páratlan Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád
