Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-24 / 117. szám

4. Oldal. SZAMOS (1914 május 24 17. szám.) Szerencsétlenség a szatmári állomáson. Elütötte a Voijat. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatniár, május 23. A szatmári pályaudvaron tegnap reg­gel sajnálatos szerencsétlenség történt. A királyháza felől érkező reggeli személyvo­nat elütött egy váltókezelőt. Az eset rész­letei a következők : Gergely Lijos 37 őve3 váltókezelő a szatmári pályaudvar külső részén teljeisit szolgálatot. Pénteken reggel fél 9 órakor Gergely a Nagybánya felől érkező szeméy- vonafot várta, A nagybányai vonat azonb -n hat peroet késett s így a Királyháza felől jövő személyvonat jutott be előbb az állo­másra. Az első váll ót elhagyva, a mozdony arra a sínpárra fordult, amely mögött Ger­gely Lajos a saját vonatjának érkezését figyelte. Hogy a háta mögött vonat jön, azt Gergely nem vette észre. így történt a baj A királyházai vonatvezető, a lokomotív el­lenkező ablakából figyelte a szénasorokat s igy nem vette észre a váltókezelőt. Gergely túlságosan közei állott a sínpárhoz, úgy hogy a mozdony, amikor odaért, dugattyú­jával a földre seperte a szerencsétlen em­bert. Odafenn a mozdonyon Vig Gergely mozdonyfütő ésireretí) a szerencsétlensé­get és azonnal szólt a mozdonyvezetőnek, aki megállította a vonatot. Eközben a pályaudvar közönsége látta, hogy a vonat elütött egy vasutast és szem- pillantás alatt kitódult a baleset színhelyére. Gergely Lajos eszméletlenül feküdt a föl­dön, a feje és a lába erősen .vérzett. A men­tők azonnal kivonultak és a szerencsétlenül járt embert a kórházba szállították, ahol dr. Kölcsey igazgató főorvos megvizsgálta ős megállapította, hogy sérülései nem súlyos természetűek és néhány napi kezelés után begyógyulnak. Gergelyt ezután Ssrkadi Nagy Mihály-utca 17. sz. alatti lakására vitték, ahol a csendőrök i* kihallgatták. Az eddigi vizsgálat szerint a szerencsétlenséget Ger­gely Lajos maga okozta, mert tudnia kellett volna, hogy a háta mögött vonat érkezik s ennek dacára veszélyes közelség ben állott a sínekhez. URANIA hí mwzfófény hép-sxinház mmm mmmmmmmm Kazinczy-utcza *whbm mmmammnumsa Iparos otthon Ma, szombaton este 8 órától és holnap, vasárnap délután 4 órától folytatólagosan Báró Fehérváry temetése látványos Müsoronkivüli szám 2 felv, humoros Péterke humoros Trombitajel izgalmas cow-boy dráma 2 felv. Náczi sétabotja kacagtató SÁRGA LÁZ izgalmas detektív dráma 3 felv. RENDES HELYÁRAK. SlpusztitHatatlan „VULKÁN“ utazóbőrönHök gpári leral^ata — Székelynél, Kazinczy*utca 12. sz. HÍREK fl dzsentri és a zsidó, a született agrár és a íajilag merkan­til elem elhelyezkedésében feltűnő vál­tozások történtek az elmúlt esztendők ben. A megboldogult pénzbőség idején és segítségével ez a két, egymással párhuzamosan haladó kaszt kizökkent a rendes vágányából, megfordult irá­nyában. A merkantil sárga csizmát, bricsesszt, pörge kalapot, bőrkabátot öltött, az agrár felvette a bankjáró zsakettet és igy járt a dzsidó és a zsentri . . . járt . . . járt lefelé. A dzsidó áltudatára ébredt an • nak, hogy agrárius nemzet vág vünk, a föld az anyánk, a táp.álónk, az erőnk. A zsentri ellenben Anglia felé nézett, ahol a nemzetfenntartó elem kereske delemmel, iparral foglalkozik és sza­porítja vagyonát A dzsidó tehát rávetette magát a főidre, a zsentri pedig az üzletre. A dzsidó azt még nem tudta, hogy hány táblára lehet osztani egy hold lóidét, de azzal tisztában volt, hogy mennyit lehet rátáblázni A zsentri bankot alapított, papi­rosokat vásárolt, ipari és pénzkeres­kedelmi részvénytársaságokat gründolt, nemesi előneveit felcserélte a demokra tikus „elfogadom“ előnévvel és a föld höz legfeljebb annyi köze maradt, hogy azt is spekulációra vette. Lett egy bir­tokos több birtokkal, mig a zsidó több­nyire a nyelvtan másik formuláját vá­lasztotta : többen állottak össze, több birtokos lett egy, birtokkal. A spekuláció — mint mindnyá­jan tudjuk — nagyon szépen haladt. És haladtak a spekulálók is beljebb és lejebb. A bankok két kézzel támogatták a társadalmi rendek ilyetén harang öntését, eltértek a közmondás ama fi­gyelmeztetésétől, hogy „nem kell adni az embernél a külsőre, csak a belsőre“, — vígan adtak külsőre és belsőre il­letve külsőségre úgy, mint belsőségre. A dzsidák vígan gazdálkodtak, a zsentri pedig úgy értette már a kettős könyvvitelt, mint a fordulós gazdál­kodást. De a föld, ez az istenáldott bé­késnek látszó föld, mely egyaránt tart el és fogad be mindnyájunkat, kezdett antiszemitáskodni, minek jeléül megta­gadta a magot és kalász helyett mind Lueger virágját: a búzavirágot on­totta. A váltót pedig nem lehetett úgy meglovagolni, mint a csökönyös pa ripát, az is kezdett renitenskedni. A dzsidó várta, hogy jön a szép junius, amikor olyan költőien peng a kasza. Ehelyett esett az eső és pan­gott a kassza. A zsentri, a hires, mulatós, vig- kedélyü, gondtalan zsentri, akit a négy ló tüzesen toporzékolva szokott várni a Pannónia előtt, nem a pezsgőzéstől volt katzenjammeres, hanem kezdett naponként a váltó lejáratot követő másodnapos lenni. Az eső sztrájkolt a dzsidónak, ellenben a zsentrinek folyton esett a papirosa árfolyama. Ügyvédek és végrehajtók po- tyogtak az égből. A kötélgyártók kü­lön ünnepi istentiszteletet rendeztek és disztagnak választottak minden al­perest, akiről a bíróság mindennap megállapította, hogy: alperes köte­les . . . A végrehajtók országos szövet­sége kijárta a kereskedelmi minisz• ternél, bogy a frekventáltabb tanyák mellett vasúti megállóhelyeket léte­sítsenek. A dzsidók addig ácsingóztak a föld felé, amíg hozzá ragadtak, mind földhözragadt lett, a zsentri pedig le­öntötte a részvényeit, vagy a lombard- jegveit gummi arabicummal, behin­tette homokkal és kiadta a konyhára smirgli papirosnak. A dzsidó itt maradt a pörge kalapban, a sárga csizmában, a zsentri a zsakettben, a bank-képes ruhában, ülnek a kávéházban egymás mellett és nézik egymást . . . Az egész szomorú Campagne ban pedig az az érdekes, hogy mikor min­den pusztult, minden úszott és ebek hányadjára került, az asszonyok igé­nye kegyetlenül megnövekedőit mind­két részen. Eddig csak egy egy ka­lap, uj ruha, ékszer és nyaralás ere­jéig terjedt az igényük, ma már igé­nyelnek mindent, minden rendű és raDgu ingóságot, amit a végrehajtó lefoglal. Istentisztelet. A szatmári református templomban ma, vasárnap d. e. 10 órakor Boros Jenő lelkész prédikál, Bőlteky La­jos lelkész konfirmációi beszédet mond, délután Kósa Zsigmond segédlelkész pré­dikál. Tisza István újabb nyilatkozata. Budapestről jelenti telefonon tudósitónk: Tisza István gróf miniszterelnök tegnap este a következő nyilatkozatot publikál­tává : Az eddigi nyilatkozataim egeszen világos értelmének elcsavarására és a tényállás elferdítésére irányuló rendszeres törekvéssel szemben még egyszer konsta­tálni kívánom, miszerint: 1. a köztem és Ra kovszky István ur között felmerült ügy elintézése közben Polónyi Dezső ur szemé­lyét semmiféle tekintetben nem érintettem. Azt az eljárásomat, hogy Polónyi Dezső úrtól elégtételt nem kértem, nem az ő személyőre vonatkozó körülményekkel, ha­nem azzal az elvi álláspontommal indokol­tam, miszerint jelenlegi állásomban politi­kai ellenfeleim részéről jövő valamennyi sértést lovagias eljárás tárgyává nem te­hetem. 2. Elvi álláspontomat világosan odapreciziroztam, hogy: a) feltétlenül elég­tételt szolgáltatok azoknak, akik általam sértve érzik magukat; amennyiben egyáltalán elégtétel kérésére képesek, b) velem szemben elkövetett politikai vo­natkozással biró sértésekért nem kérek minden esetben elégtételt. 3. Az a kije­lentésem, hogy személyes ismerő­seimmel, vagy velem ugyanegy tá-saskör- höz tartozókkal szemben teszem ezt a kérd ist lovagias elintézés tárgyává, min­den kételyt kizárólag nem azt jelenti, hogy csak ilyenektől jövő sértésre reagá­lok. E kijelentés világ03 tartalma az, hogy ilyen urakat vonok kérdőre abban az eset­ben, ha azt az eljárásomat, miszerint nem kérek minden poli ikai sértésért elégtételt, a lovagiasság szempontjából kifogásolják. Ebben a kijelentésben jóhiszemüleg nem láthatja senki azon társaskörök kisebbíté­sét, amelynek tagja nem vagyok, annak egye erű értelme az, hogy e kérdés körüli lovagias eljárásba olyanokkal bocsátkozom, akikkel személyes ismeret,t,ség, vagy ugyan­azon klubhoz tartozás révén olyan társa­dalmi vonatkozásban állok, amely ennek a kérdésnek tisztázását minden politikai te­kintet nélkül indokolttá teszi. Ezzel az ügy tárgyalását a magam részéről befejez­tem s némely uraknak ezzel kapcsolatos hajszáját minden jóizlósü ember megíté­lése alá bocsátom. Budapest, 1914. évi május hó 23 án. Gróf Tisza István. Dr. Fábián Lajos ügyvédi irodáját — Deák-tér 7. sz. alá (Fogéi ház) helyezte át. jtarisuya pazar választék különlegességek, minden színárnyalatban, Hölgyek, Urak és gyermekek részére BC* a színházzal szemben sport swetterek, valamint mindennemű kötött, szövött — árukban — olcsó szabott árak

Next

/
Thumbnails
Contents