Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-23 / 116. szám
XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. 116. szám. POLITIKAI NAPILAP a ■■■■■■■■■ 9 ■■■■a ■■■■■■■ m ivi ■■■■■■■■■■■■ ■■naicssiai as* Ä kötelességn]ulaszí:ó kisebbség. ellenzék távolmaradt a tengerészeti Vitától. Még az ellenzék köreiben is kinos feltűnést kelt, hogy az ellenzék tegnap teljesen távolmaradt a tengerészeti költségvetés nyilvános megvitatásától. A hadügyi kormány szokatlanul nagy összegeket kér a delegációtól a tengerészet extenziv fejlesztésére 24.000 tonnás draednought építését tervezi és ellenzéki körökben erősen számoltak avval, hogy a kisebbség alaposan megvitatja, vájjon ezek a követelések jogosak-e és számítottak rá, hogy a kisebbség szónokai részletes és beható felvilágosításokat kérnek a haditengerészet vezetőjétől a flottafejlesztési terv részleteiről. Annál jogosultabb volt ez a feltevés, mert hiszen az ellenzék állandóan állást foglalt a tengerészet fejlesztése ellen. Mindenek meglepetésére azonban az ellenzék még azt sem tartotta szűk ségesnek, hogy a tengerészeti költség- vetés megvitatásához megjelenjék. — A tengerészeti albizottságban az ellenzéki Chorin Ferencz hozzászólott ugyan a marina költségvetéséhez és követelte, hogy az osztrák arzenálba fizetett munkabérekért a magyar ipar kvótaszerü Május SZOMBAT Dezső pk. * ______________ ____f I kompenzációt kapjon, ezzel a felszólalásával azonban csak szaporította az ellenzék kudarcait, mert Tisza István gróf miniszterelnök nyomban bebizonyította. hogy ennek a jogos kívánságnak teljesítését ő már 1904-ben Magyarország javára elintézte, a koalíciós kormány idejében azonban az egész dolgot visszacsinálták. Politikai körökben általában úgy látják, hogy már a hadügyi előirányzat megvitatásánál is az ellenzék a komoly és tárgyilagos kritikát teljesen mellőzte. Szónokaik túlnyomó része a palotaőrség intézményével, a becsületügyi eljárás kérdésével, a párbajintézmény taglalásával foglalkozott, magáról a hadügyi követelésekről azonban kevés szó esett és ami esett az is inkább bátorítás volt a költségek további emelésére. Előállott az a fonák helyzet, hogy az ellenzék volt az, amelyik a tiszti fizetések felemelése mellett szállott síkra és a kormányelnök volt az, aki az ország teherviselési képességének hangoztatása mellett e kérdés kitolását tartotta szükségesnek. Ha az ellenzék tegnap délután feltűnést keltő távolmaradása azt jelenti, hogy meg van róla győződve, hogy a magyar kormány különben is lelkiismeretesen őrködött azon, hogy az előirányzat összeállításánál a feltétlenül szükséges kiadásokon túl ne menjenek, úgy a kisebbség távolmaradásában rejlő ezen elismerést nyilvánosan nyugtázzuk. Mindenesetre tény az, hogy még ellenzéki körökben sem értik a kisebbségi delegátusok taktikáját és általános az a vélemény, hogy a delegációban az ellenzék nem nagy szerencsével operált. A Szatmári Kör alakulása - és kifejiődése. Ember küzdj ! Az élet iskolájának eme parancsát hallja legelőször az ifjú, aki érettnek mondhatja már magát és szabadjára engedett keble duzzad még az iskolából hozott szellemtől. Mi biztosítja őt azonban, hogy gondolkodását, gyermeki lelki világát nem fogja-e áthatni a modern kor megromlott légköre és mi fogja őt bátorítani a megkezdett pályának első küszöbén? Körünk létjogosultságát az együvé- tartozás, a baráti szeretet, a közös cél elérésének az ápolása és fokozása, valamint a magunkkal hozott szellemben való jellemképzés kiművelésének a vágya adta meg. Hét éven át érlelődtek meg eme gondolatok s fejlődött ki e nemes vágy a szatmári ifjakban. A baráti 'szeretetet, az összetartást legelőször is körünk tagjai közül hat technikus hirdette, akiknek a felhívásuk visszhangra talált minden szatmári iíju szivében. E nemes technikus lelkeknek köszönhető, hogy megalakult a „Szatmári diákok köre“, amelynek tagjai ifjú szivük teljes melegével hirdették a baráti szeretetet, mert a szatmári szellem súgta Felsőbánya és az ottani nyaralás. Irta : Farkas Jenő, felsőbányái polgármester. Felsőbánya sz. kir. r. t. város, Szat- márvármegye keleti végén, Szatmártól 70 s Nagybányától 10 kilóméternyire, a Za- zár patak völgyében fekszik, ahonnét a város egy része északra a Bányahegy aljára, délre pedig az éli dombra emelkedik úgy, hogy maga a város területe északról és keletről magas hegyek s délről a keleti hegyektől nyugatra vonuló domb által körülvett teknő alakot képez, amelynek nyugatra mindinkább szé.esedő nyílása Nagybánya s azontúl Szatmár felé vezet. E nyiláéban van a város nyugati végén a felsőbánya—nagybánya—szatmá i vasút pályaudvara, gyalog 8—10 percnyire; a piactól. Keletről a Zazár völgy a magas hegyek által mindjobban összeszoritva és kisebb völgyekre ágazva, a Szatmár- és Máramarosmegye határát képező vízválasztó hegyekben vőgkép elenyészik. Közvetlen a város északi oldalánál emelkedik a 729 méter magas Bányahegy. A város keleti végétől pedig egy kilométernyire a Zazár völgyében áll a 625 méter magas Hsgyeshegy, amely nyugatról nézve úgy látszik, mintha a további magas hegyek által képezett Zazár völgyet, ebből kiemelkedve elzárni akarná. A város hátárának északi sarkpontját képezi a 9 kilométernyire lekvő 1307 méter magas Rozsály hegy; kelet—északkeleti sarka pedig a várostól 16 kilométernyire fekvő 1447 méter magas Guttin által határoltatik. Innen a határvonal délnyugati irányban a várostól 8 kilométer nyire és éppen keletre fekvő 1243 méter magas Feketehegyen vonul át, délkeletről Nyegrefalu, délről Lacfalu, délnyugatról Magyarkékes, nyugatról Giródtótfa'u és északról Fernezely határát érintve. A Rozsálytól a Guttinig vonuló városi határvonal egyúttal Szatmár- és Má- ramarosvármegye vízválasztó és határvo nala is. Ezen keresztül vonul a látványosságot képező, remekül épített felsöbánya- krácsfalusi (Máramaros m.) ut. A Guttin- tói a Feketehegyig a város határa Kap- nikbánya határával érintkezik. A hegyek mind sürü erdőségekkel vannak borítva. Felsőbánya város 364 méter magassága dacára is igen szelíd éghajlattal bir, mert az északi és keleti hideg szelekről a környező magas hegyek teljesen megvédik. Ennek következménye, hogy a várost évről évre nagy nyaralóközönség keresi fel, kivált julius és augusztus hónapokban. Felsőbányán mindennemű gabona megterem, természetes kaszálói pedig kitűnő takarmányt szolgáltatnak. De kiváltképpen a gyümölcstermelésnek annyira kedvező hazája, hogy itt — a szőlőt kivéve — a gyümölcsfa minden neme ültetés nélkül is magától nő s kevés gondozás mellett kiválóan diszlik. Csapadéka meglehetősen bő, de azért nyár végén és ősz elején igen gyakran 6—8 heti szárazság is van. Felsőbánya határa különösen gazdag kitűnő vizű állandó forrásokban, amelyek közül nevezetesebbek északnyugaton a Rettegi csörgő, délkeleten a Csorba-forrás, keleten a Szent Miklós- és Szűcs csorgó, távolabb a hegyeshegyi csorgó, még távolabb az északi hegyek között a Gábor József- és Hármas forrá9, amelyek Nagybánya város vízvezetékét látják el tiszta forrásvízzel, jéghideg és bő vizű forrásuk Minden ruha uj lesz UAjfAjpr Pál ra^afe8ÍŐ és gázmosó már tisztítás és festés által liCJJ ICJJCI ■ Ql = gyárában = O^CllilICil. Lapunk mai száma 6 oldal.
