Szamos, 1914. május (46. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-01 / 99. szám

X XLVI. évfolyam. MMMMaanNHiiimfiiiammi Szatmár, 1914. 99. szám. B H HIIIIIVIIIIinflllHIIBIIIIBRIIVIIlIfllllN IIIVIIMIAfl BBeAUMNSS POLITIKA! NAPILAP HBItasiHB** »sasa* ■•«**»*« um»»»«»»« »«gsiía»»«*» £<■>■«(«« B»«#ní*iia*í'sa,oaa»Ba*S!ísstJiiaii»*sí»«»ieaBí Miklóssy István hajdudorogi püspök a kismajtényiak ügyéről. Beszélgetés a püspökkel. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, ápr. 30. Debreceni székhelyén, a Miklós- utca 51. szánni szerény, földszintes ház ban kerestük fel Mik­lóssy István, hajdudo­rogi gör. kath. püspö­köt, aki a bíróság után legilletékesebb ember arra, hogy a napokban befejezett kismajtónyi biinpör ügyében nyilat­kozzék. Illetékes erre nemcsak azért, mert a kismajtónyi zendülés a hajdudorogi püspökség ellen irányult s ennek az egyházmegyének Miklóssy István a feje, nemcsak azért, mert ő közvetlenül hallotta az azóta tragikus módon elhunyt Jaczkovich Mihály püspöki külhelynök- töl a majíényi eset részleteit, azok hü előadását, de illetékes erre főként azért, mert amint a világi bíróság előtt jog­erősen befejeződik Marosánék ellen a bűnvádi eljárás, az ő hivatása megindí­tani a kánoni eljárást, melynek során — ha minden fórum fenntartja a Ma- rosánra kiszabott hivatalvesztést, mint mellékbüntetést — el kell a lelkészt állásától mozdítania. Csöndes és egyszerű, jobbfajta úri lakásra valló házban van a hajdudorogi püspök hivatala, amelyhez közeledve azonban nem kerülheti el az ember figyelmét, hogy a ház előtt egy rendőr­őrszem posztói, aki alaposan szemügyre veszi a . kapun bemenő és onnan távozó idegent. A püspöki irodában egyszerű, uj bútorok. Újonnan kellett beszerezni mindent, mert a szomorú emlékű robbanásnál elpusztult minden. Az uj egyházmegye iratait elron- gyolva szedték össze — igy meséli az irodában egy szimpatikus, barátságos, fiatal pap, nyilván a püspök titkára — az összeszedett iratok egy garmadában vannak reponálva, nem lehetett még osztályozni, csak akkor keresnek, válo­gatnak ki egyet-egyet, amikor éppen szükség van rá. A hajdudorogi egyházmegye püs­pöke nagyon elfoglalt ember, sokat dol­gozik és a bombamerénylet óta — amely pedig érthetően megviselte az idegzetét — még nem tudott egy kis időt szakítani magának a pihenésre. Délben tettem tiszteletemet a püs­pöknél, akinek újságírói kiváncsiskodá- sommal éppen a kevés délelőtti pihenő­jét zavartam meg. Az udvaron le é<g fel sétálva foga­dott a püspök és mikor a beszélgetés során arra került a sor, hogy jegyze­teket csináljak, egy kerti pádon ülve mondta papírra válaszát, Legelsősorban természetesen a kis majtényi ügyet hoztam szob . — Nem tartom illendőnek, mondta Öméltósága, hogy bírói ítéletről kritikát vagy egyáltalában véleményt mondjak. Soknak tartorn-e a büntetést vagy ke­vésnek, ez már kritika lenne. Egyet ki­jelenthetek Önnek s ebből éppen eleget érthet: ez év január havában fel­írtam az igazságügyminiszterhez, hogy eszközölje ki ebben az ügy­ben a pert őrlést. Az volt ezzel a célom, hogy elke- rültessenek az újabb izgalmak. Hogy a pertörlés miért nem sikerült, azt nem tudom, bár arról biztosan tudok, hogy az iratok ecélból már januárban fennt is jártak a minisztériumban. — A védők a majtényi pör tár­gyalása során azzal érveltek, hogy a máj tény iák Tendenciájának jogosságát clösmerie a kormány is. »mikor elren­delte a hajdudorogi püspökség revízió­ját. Reméllhe ik e a köz égek, hogy a revízióval célt érnek ? — A kormányelnök nyilatkozott a kópviselőházban a revízió ielől, a revízió­nak tehát végbe kell mennie De a kor­mányelnök nemcsak azt jelentette ki, hogy a revízió kapcsán egyes községek elvonatnak az uj egyházmegye fennha­tósága alól, hanem a^t is, hogy a reví­ziót az egész vonalon keresztülviszi. Ebből pedig természetszerűleg követke­zik, hogy egy ilyen általános revízió során meg’ kell menteni mindazon magyarjainkat, akik román főpapok vezetése alatt állanak, főleg népes városi helyeken s azokat, akiknek a lelki igényeire a magyar nyelv jogait tekintve gond és figyelem fordítva egy­általában nincsen. — Azokat a kis részben román jellegű hitközségeket, amelyek a föld­rajzi elhelyezkedés kényszerénél fogva kerültek a hajdudorogi egyházmegyébe, nyelvi és lelki ellátás szempontjá­ból veszedelem egyáltalán nem fenyegeti, mert román nyelvű pap- ságg'gal rendelkezem és ilyen pap­ságot, ha a szükség úgy kívánja, a jövőben is neveltetni fogok. — Vajha a viszonosság szempont­jából igy gondoskodnának a román fő­papok is a mi szegény magyar anya­nyelvű híveinkről! Ezután elmondtam Öméltóságának, hogy dr. Pordea Gyulát, a ki majtényi pör egyik védőjét, aki vasáthap rokoni látogatá on volt Ba izon, ott egy hül-, döt'sóg kereste fe'. A küldöttség taná­csot kórt Pórázától: mit tegyenek, hogy kiszakittassanak az uj egy­házmegyéből ? Mert — bár Bati- zon sokan vannak, akik románul nem is beszélnek, sokan nem is vágyakoznak kiszakittatni, vannak mégis olyanok, akik szeretnék, ha visszacsatolnák őket. Dr. Pordea >-zt tanácsolta, hogy menje­nek deputációba Balázsfalvárs, Miklóssy püspökhöz Debrecenbe és Szamomj- várra. — A deputációzás egészen felesle­ges. Én szeretettel kezelem őket. mint saját híveimet, az idegen püspöknek pedig egyáltalában nincs beavatkozási joga az én híveim ügyeibe. Éppen úgy, mint én sem avatkoznék bele semmi körülmények közt sem abba, ha az ő magyar nyelvű híveik az én egyház­megyémbe való felvételüket tőlem kérnék. — Egyébként Batizvasvári teljesen magyar község, ahol alig beszélnek ro­mánul. Lelkiismeretlen izgatok az ilyen községekre csakis úgy tudnak hatni, ha rémitgetik őket azzal, hogy mi meg­fosztjuk őket az anyanyelvűktől és val­lásuktól, hogy a templomok tornyáról leszedjük a keresztet, hogy oltáraikról Május 1 PÉNTEK Fül. és Jak. A „PANNÓNIA“ kávéháza és étterme a díszteremben ma megnyílik. PONGRÁCZ L. Lapunk mai száma 6 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents