Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-12 / 84. szám
19U április 12. 84. szám. SZAMOS 3. oldal. Pereskedés Kigs Bertalan halála körül. Dr. K0^áts J. JstVái> bűnvádi feljelentése. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, április 11. Április 21-én lesz az évfordulója annak, kogy Kiss Bertalan ref. esperes, akkor már Szatmár megválasztott lelkésze, egy nappal azelőtt, hogy uj és díszes állását el kellett volna foglalnia, a szamoskeéri parochián szivenlőtte magát. Kiss Bertalan meghalt, halála nemcsak mélységes részvétet, hanem méltó felháborodást is keltett, mert az ön- gyilkosságba nem belső meghasonlás, hanem más emberek elvadult, féktelen, eszközökben nem válogató rosszindulata kergették a köztiszteletben, általános szeretetben álló lelkészt, akinek sírját bánatos hitvese és hét árvája öntözte az őszinte fájdalom keserves könnyeivel. Néhai Kiss Bertalan sírján, az akáclombos szamoskeéri temetőben zöldül a lü. Aki alatta nyugszik, az már megbocsájtott ellenségeinek. Azok, akik egy életen át megtört lélekkel, gyászoló szívvel járnak ki a szivüknek legdrágábbat takaró sirhanthoz, azok már csak a csöndet óhajtják ebben a szomorú, csúnya tragédiában. De az élők nem pihennek. Profán perlekedés zavarja a szegény halott nyugalmát, az élők fájdalmas kegyeletét. Kiss Bertalan tragikus halála fölött még mindig hömpölyögnek a perlekedés rut hullámai, amelyek felkavarják a megboldogult ember legbelsőbb magánügyeit, amelyekben ha lett volna is olyan hiba, ami rajta kívül másra is tartozik, azt ő jóvátette az életével, ezerszeresen kiengesztelte a halálával. Kiss Bertalant tudvalevőleg egy embertelen, lelketlen hajsza üldözte a halálba. det, mint az erkölcsi világrend perditáinak nyakát. — Még sem jól van igy. Nekem van egy eszmém. Belátom, hogy nekünk hallgatni kell a kenyerünkért. De van egy öt leiem, amellyel kiaknázhatjuk azt a rengeteg anyaghalmazt, ami ebben a városban hever. En tudgk egy elszánt, ügyes embert, aki nem ösmer itt senkit, aki füg geilen ebben a városban mindenkitől, akit tehát nem terrorizálhatnak a kusza és te kervényes érdekszálak. Azt lehozom ide, lapot indittatok vele, szókimondó, nyilt, merész lapot, amelybo megírhatjuk mindazt, amit nekünk el kell hallgatnunk és senki nem fogja tudói, hogy az információkat mi ad;uk neki. Nem telt bele egy hót, az uj lap megindult A három szerkesztő bőségesen ellátta jól informált, szenzációs anyaggal, csak úgy hemzsegett benne a kisvárosi élet fórumán szereplő eme erek szennyesei nek leleplezése. A szenzációra éhes kisváros valósággal falta a leleplezéseket. A lap pompásan ment. Az uj szerkesztő ellen pedig megindult a hadjárat. Inzultálni próbálták. Erős Azok akik nem tudtak belenyugodni abba, hogy őt választották meg szatmári lelkésznek, alattomban, névtelen levelekkel, suttyomban terjesztett pletykákkal, nyiltan folytatott intrikákkal hintették el ellene a rágalom magvait. Azt vették fel ellene harci fegyverül, hogy nőül vette azt a leányt, akit szeretett, nevet adott a gyermekének, aki nem várta be az esküvő napját. Ez a rut, embertelen hajsza adta kezébe az érzékenylelkü embernek a fegyvert. Ezzel a hajszával van burkolt kapcsolatban az a por is, amely egyrészt a debreceni esküdtbiróság, másrészt a szatmári kir. járásbíróság előtt dr. Ko- váts J. István, volt szatmári ref. lelkész, ezidőszerint budapesti theol. tanár, feljelentésére indult meg rágalmazás és becsületsértés miatt Demjén Sándor, nyug. postafelügyelő ellen. Demjén Sándor ugyanis Kiss Bertalan tragikus halála után egy beadványt intézett a szatmári ref egyház presbyteriumához, amelynek ő is tagja volt. A beadványt a múlt év május 23-án tartott presbyteri ülésen felolvasták s ennek tartalmából dr. Kováts István, a presbyterium akkori elnöke a következő kitételeket inkriminálja : „egyházi életünkbe . . . olyan valami nyomasztó, lelket sorvasztó szellem í ész kelte be magit“ „a viszály, a gyűlölködés, a pártoskodás, a gőg, elbizakodottság s minden más rut alacsony szenvedélyeket tart ébren, ápol és nevet‘ ,,szenvedélyes harc, háború törhet ki most minden kérdésben . . . sokszor hiúságért, az egyéni érvényesülésre való őrült törekvésért11. „Most legutóbb is ilyen állapotok közepette nyúlt bele egy durva, bűnös kéz egy valóban boldog család szentélyébe és a harcot, mely a vallás, a szeretet jegyében vivatott, egy mély, tinóm érzésű ember nemesen érző szive vérének volt és kemény «z ökle. Lovagi mérkőzésre hívták. Úgy forgatta a kardot, mint a futó szól a kereplőt. Megkürny ékelték pénzzel, visszauta sitotta. A három szerkeszd szorgalmasan szállította anya ot, a lapnak nagy volt a keletje. A strohmano kezdett, nőni, kezdett pozíciót szerezni, pár hét ala't több és előkelőbb pertu barátja vob, mint a polgármesternek, A leleplező cikkek között pedig néha- néha megjelent mir egy-egy dicsériáda is. S mikor a harmadik héten a kleriká lis egy hatalmas slágerszenzációt adott át közlés végett, a Strohmann megbotrán kozva dobta vissza a kéziratot: — Ugyan kérlek, csak nem gondolod, hogy leleplezem a legkedvesebb barátomat. Hiszen éppen tegnap voltam a családjánál vacsorán. A strohmannt megfogta a kisvárosi élet. Szépen elhelyezkedett a panamisták közt s négyheti működés után beszüntette a botránylapot és kitúrta állásából a klerikálist. kifröccsenése döntötte el s a rut, aljas emberi szenvedély kicsapó lángját hét neveletlen árva s egy nagybánatu özvegy omló konyei öntözik. Nem bírom ki a fojtó légkört, vágyom ki belőle. Nemcsak egyháztanácsosi tisztségemről, de az egyházból is végképpen kilépek, mert az annak mostani belső életére is világot vető ártatlan, vérbe fulladt emberhajsza után ezen egyházban magamat otthonosnak sohasem érezném.“ A presbitérium a beadványra rövid határozatot hozott: tudomásul vette Demjén Sándor kilépését. Dr. Kováts J. István azonban, hivatkozással arra, hogy az ily módon megsértett presbitériumnak ő az elnöke, rágalmazási port inditott ügyvédje, dr. Harcsár Géza utján Demjén Sándor ellen. Sőt, mivel Demjén a sértő kifejezéseket a Debreczeni Protestáns Lapban is megismételte, emiatt sajtópert is inditott. A szatmári büntető járásbíróságon Hatvány Kálmán kir. járásbiró tárgyalta az ügyet s tekintettel arra, hogy ugyanezen bűncselekmény miatt sajtó- pör is van folyamatban, az eljárást a sajtópör eldőltéig felfüggesztette. A törvényszék azonban megváltoztatta ezt a végzést és az ügy letárgya- lását rendelte el. Demjén Sándor, akit dr. lanódy Endre véd, egész sereg tanúra hivatkozott, hogy állításait beigazolja s tanúival különösen azt kívánja bizonyítani, hogy folyt-e Szatmáron hajsza néhai Kiss Bertalan ellen, ki vezette ezt a hajszát és hogy ez az üldözés alkalmas volt-e arra, hogy a szerencsétlen embert a halálba kergesse. A tanuk között kéri a vádlott kihallgatni dr. Balthazár Dezső ref. püspököt és György Endre volt föld- mivelésügyi minisztert is. Hatvány Kálmán biró az április 27-iki tárgyalásra egyelőre 35 tanút idézett meg, a többi tanuk — köztük a püspök és a volt miniszter — kihallgatása tárgyában csak ezen tárgyaláson fog határozatot hozni. ^zinház. Műsor. Vasárnap délután : ,Bob herceg“, fél- helyárak (Birietäzüm-t) Este: „Hárompár cipő“ (A bérlet). Hétfőn délután : „SzibiU, fólhelyárak (Bérletszünet). Este : „Vereshaju“ (B. bérlet). Kedden: „Tímár Liza“ (C. bérlet). Szerdán: „Vig özvegy“ (A bérlet). Az uj színtársulat. A szép tavaszi idővel, bimbót fakasztó, illatot lehelő tavaszi nappal kellemesnek Ígérkező újságot, egy kis húsvéti ajándékot hozott a posta Szatmá" város színházi közönségének : az uj színtársulat nagyobb szerepkört betöltő tagjainak névsorát Kiss Árpád, az uj színigazgató, a
