Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-11 / 83. szám
XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. 83. szám fiz elfelejtett törVéDtj. Vannak nekünk jó törvényeink is, — és úgy látszik, azokról tudunk a legkevesebbet. Ez érthető is. A hibásan született, be nem vált és kellemetlen törvényeket egyre hántorgatják a panaszok, zúgolódások. A jó törvényeket pedig annyira elhanyagolják, hogy azok néha — végrehajtatlanok maradnak. így maradt végrehajtatlak egy törvényparagrafus, amely szerint minden község tartozik a községi iskola részére az összes növendékek tankönyveit beszerezni. Ezt a községek oddig elmulasztották, hanem, úgy látszik, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy aki a tudományt szomjazza, az vegye meg annak forrásait is. A nyugat egyes államaiban ennél is előbb járnak. Ott a középiskolai oktatás is ingyenes, nemcsak a népiskolai: ott a középiskola növendékeinek könyveit is az állam veszi és adja ingyen a diákoknak. Milyen irigykedéssel fog ezekre az államokra gondolni egy sereg szülő, akiket az iskolaév elején valósággal anyagi zavarokba ejtenek a halomszámra előirt, uj meg újabb bővített kiadásokkal drágított iskolakönyvek, hivatalos formákban előirt füzetek, rajzeszközök és egyebek ! És ami a városi szülőnek a nehány korona, az a falusi földhöz ragadt parasztnak a nehány hatos, amibe az ábécéskönyv, a nyelvtan, a földrajz kerül Jegyezzük meg, hogy nálunk az ország lakosságának egy része kényszerből küldi, kergeti a gyerekeit az iskolába. Sőt van egy rész, amely igy is iskolázatlanul, tudatlanságban hagyja a csemetéit. Már most el lehet képzelni, mennyire növeli az ilyenekben az iskoláztató Kedvet, ha a gyerek számára még könyvet is kell venni! A községek háztartását ettől a kiadástól nem kell félteni. Kétségtelen azonban, hogy igazság szerint ezt is az államnak kell viselnie, amint hogy most már nem szorul bizonyításra, hogy a népoktatás állami feladat. Ha már az uj állami iskolák szaporítása oly lassú tempóban halad előre, — ha ugyan egészen nem pihen — akkor legalább azon a téren teljesítse kötelességét az állam, ahol a meglevő állami és községi iskolák funkcióját tökéletessé kell tenni. , Sajnos, hogy ennek az értékéi, is csak a politika kedvéért becsülik meg. Az írni-Olvasni tudás haszna azóta kezd kedvessé lenni, amióta ez a választójogra minősít. Analfabéta tanfolyamokat rendeznek, öregeket oktatnak, hogy majd a vizsgáló-bizottságok előtt megállják a helyüket. Nos, ha már az elemi ismeretek tudása a politikai érettség és megbiithatóság első alapföltételévé lett, akkor gondoskodni kell arról, hogy az emberek már gyermekkorukban részesévé legyenek ezeknek, és ne csak úgy, ahogy, hanem alaposan szedjék be magukba mindazt, ami gondolkodó, öntudatos lényekké emeli őket. ßgepmekmenhely'Maítnáron. A polgármester javaslata. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, április 10. A belügyminisztérium az ország két-három városában állami gyermekmen- halyeket fog létesíteni. Dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester ma irásbelelileg javaslatot intézett a tanácshoz, hogy a város intézzen felterjesztést a minisztériumhoz az egyik gyermekmenhely Szaímáron való létesítése tárgyában. A polgá; mester javaslatábán utal arra, hogy a különböző állami gyermek- menhelyekben elhelyezett s elhagyottnak nyilvánított gyermek fentartási költségei fejében évenkint nyolc-kilenc ezer koronát fizet a közpénztár. A gyermekmenhely felállításához odaadandó városi hozzájárulás összegének évi amorúzációji feltétlenül kisebb volna, mint a fenti összeg. A men- hely felállítása esetében a város iparossága is nyerne, mert & menhelv építési munkálatainak egyes ■ munkanemei minden valószínűség szerint megszerezhetők volnának. Előnyös volna a menhely- felállitás a helyi piac szempontjából is, mert az intézet szükségleteit a helyi pia con szerezné be. Az intézmény tehát uj bevételi forrást jelentene a város egyes rétegeinek. A polgármester javaslatát minden bizonynyal elfogadja a tanács. Április 11 SZOMBAT Nagyszom. j Siralmas krónika Szatmár muitjábdS. Történeti elbeszélés Ábrái Károlyiéi, (Folytatás.) VI. Lévén ezen esemény után nagy sira lom a tekintetes nemes Szatmár várme gyében: amennyiben Lipót császár Ló- nyai Anna fejedelem asszony aranyosmed- gyesi és ahhoz tartozó jószágait elfoglaltatván, gróf Csáky Istvánnak tizenötezer forintért zálogba adta azokat ; a Szatmár városi kollégium érdemekben megőszült professorátusáhos pedig leiratot intézett, melyben megígérte nekik : hogy ha az ifjúság még valaha valami kihágásban ta láltatik, a kollégium földig lerontatnak, eltöröltetnek a föld színéről, hogy többet hire-hamva se maradjon az utódok emló kében. A szatmári várőrség pedig, mint vitéz ellenhez illett, boszulta meg magát a szenvedett kudarcért: kinos halálnak nemeivel végezvén ki mindazokat, kiket körmei közé keríthetett. Haditörvényszék ült össze, mely a legkikeresettebb kin ásókkal — melyeket csak vad népeknél találhatni — ölette- gyilkoltatta a szerencsétleneket. — Egy ilyszerü, mintegy pár héttel a fentebbi események után éppen csak p-opter formán alkalmazott törvényszéki jelenethez vezetem olvasóimat. Néhány tiszt ur ült a fekete kereszt tel s égő viasz gyertyákkal ellátott hosszú asztal mögött ; a vádlott — egy alig 20 - 22 éves ifjú — iszonyú nehéz láncokkal terhelve állt előttük. A tiszt urak elkezdenek az illetőhöz saját miveit nyelvükön beszólni, tévén elébe mindennemű kérdéseket, miket azonban ifjúnk felelet nélkül hagyott, legfölebb annyit mondva élelmegvető daccal: hogy nem ért azon a nyelven — Elvégre is belátták a vallató bírák, hogy igy nem boldogulnak vele; ki tehát közülök legtudományosabb volt, hozzáfogott a dologhoz, a következő kérdést rakván föl elébe : „Kinek meghívnak ?* „Mikolay Lászlónak !“ feleié büszkén a vádlott . . . („Lehetetlen !K fogják mondani kedves olvasóim, ha ón azon egyszerű fölvi- lágositással nem szolgálok: hogy ifjú barátunk a Szamos hullámai közt magához jővén, korántsem halálos sebéből, egy csónakon menekülő német csapattól körülfogva, a szatmári várba hureoltatott, hogy ottan mások rettentő példájára elvegye méltó büntetését. —) A Mikolay név hallatára föllázadtak, székeikről felugráltak a tiszt urak; elkezdtek rá kiab dni, ahogy csak kifért torkukon, szidva, mocskolva, káromolva őt; majd fölfalták egyedül csak a neve miatt. (Folyt, köv.) Modern ruhafestés vegy tisztítás. Saját készítésű kékfestő kartonok kaphatók Kazinczy- és Várdomb-u. Lukácsovi ts-nái Lapunk mai száma 6 oldal,
