Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)

1914-04-11 / 83. szám

XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. 83. szám fiz elfelejtett törVéDtj. Vannak nekünk jó törvényeink is, — és úgy látszik, azokról tudunk a legkevesebbet. Ez ért­hető is. A hibásan szü­letett, be nem vált és kellemetlen törvényeket egyre hántorgatják a panaszok, zúgolódások. A jó törvényeket pedig annyira elhanyagolják, hogy azok néha — végrehajtatlanok maradnak. így maradt végrehajtatlak egy tör­vényparagrafus, amely szerint minden község tartozik a községi iskola részére az összes növendékek tankönyveit be­szerezni. Ezt a községek oddig elmu­lasztották, hanem, úgy látszik, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy aki a tudományt szomjazza, az vegye meg annak forrásait is. A nyugat egyes államaiban ennél is előbb járnak. Ott a középiskolai ok­tatás is ingyenes, nemcsak a népiskolai: ott a középiskola növendékeinek köny­veit is az állam veszi és adja ingyen a diákoknak. Milyen irigykedéssel fog ezekre az államokra gondolni egy sereg szülő, akiket az iskolaév elején való­sággal anyagi zavarokba ejtenek a ha­lomszámra előirt, uj meg újabb bővített kiadásokkal drágított iskolakönyvek, hi­vatalos formákban előirt füzetek, rajz­eszközök és egyebek ! És ami a városi szülőnek a ne­hány korona, az a falusi földhöz ragadt parasztnak a nehány hatos, amibe az ábécéskönyv, a nyelvtan, a földrajz ke­rül Jegyezzük meg, hogy nálunk az ország lakosságának egy része kény­szerből küldi, kergeti a gyerekeit az iskolába. Sőt van egy rész, amely igy is iskolázatlanul, tudatlanságban hagyja a csemetéit. Már most el lehet kép­zelni, mennyire növeli az ilyenekben az iskoláztató Kedvet, ha a gyerek számára még könyvet is kell venni! A községek háztartását ettől a ki­adástól nem kell félteni. Kétségtelen azonban, hogy igazság szerint ezt is az államnak kell viselnie, amint hogy most már nem szorul bizonyításra, hogy a népoktatás állami feladat. Ha már az uj állami iskolák szaporítása oly lassú tempóban halad előre, — ha ugyan egészen nem pihen — akkor legalább azon a téren teljesítse kötelességét az állam, ahol a meglevő állami és köz­ségi iskolák funkcióját tökéletessé kell tenni. , Sajnos, hogy ennek az értékéi, is csak a politika kedvéért becsülik meg. Az írni-Olvasni tudás haszna azóta kezd kedvessé lenni, amióta ez a választó­jogra minősít. Analfabéta tanfolyamokat rendeznek, öregeket oktatnak, hogy majd a vizsgáló-bizottságok előtt meg­állják a helyüket. Nos, ha már az elemi ismeretek tudása a politikai érett­ség és megbiithatóság első alapföltéte­lévé lett, akkor gondoskodni kell arról, hogy az emberek már gyermekkoruk­ban részesévé legyenek ezeknek, és ne csak úgy, ahogy, hanem alaposan szed­jék be magukba mindazt, ami gondol­kodó, öntudatos lényekké emeli őket. ßgepmekmenhely'Maítnáron. A polgármester javaslata. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, április 10. A belügyminisztérium az ország két-három városában állami gyermekmen- halyeket fog létesíteni. Dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester ma irásbelelileg javaslatot intézett a tanácshoz, hogy a város intézzen felterjesztést a minisztérium­hoz az egyik gyermekmenhely Szaímáron való létesítése tárgyában. A polgá; mester javaslatábán utal arra, hogy a különböző állami gyermek- menhelyekben elhelyezett s elhagyottnak nyilvánított gyermek fentartási költségei fejében évenkint nyolc-kilenc ezer koronát fizet a közpénztár. A gyermekmenhely felállításához odaadandó városi hozzájáru­lás összegének évi amorúzációji feltétlenül kisebb volna, mint a fenti összeg. A men- hely felállítása esetében a város ipa­rossága is nyerne, mert & menhelv épí­tési munkálatainak egyes ■ munkanemei minden valószínűség szerint megszerez­hetők volnának. Előnyös volna a menhely- felállitás a helyi piac szempontjából is, mert az intézet szükségleteit a helyi pia con szerezné be. Az intézmény tehát uj bevételi forrást jelentene a város egyes rétegeinek. A polgármester javaslatát minden bizonynyal elfogadja a tanács. Április 11 SZOMBAT Nagyszom. j Siralmas krónika Szatmár muitjábdS. Történeti elbeszélés Ábrái Károlyiéi, (Folytatás.) VI. Lévén ezen esemény után nagy sira lom a tekintetes nemes Szatmár várme gyében: amennyiben Lipót császár Ló- nyai Anna fejedelem asszony aranyosmed- gyesi és ahhoz tartozó jószágait elfoglal­tatván, gróf Csáky Istvánnak tizenötezer forintért zálogba adta azokat ; a Szatmár városi kollégium érdemekben megőszült professorátusáhos pedig leiratot intézett, melyben megígérte nekik : hogy ha az if­júság még valaha valami kihágásban ta láltatik, a kollégium földig lerontatnak, el­töröltetnek a föld színéről, hogy többet hire-hamva se maradjon az utódok emló kében. A szatmári várőrség pedig, mint vitéz ellenhez illett, boszulta meg magát a szen­vedett kudarcért: kinos halálnak nemeivel végezvén ki mindazokat, kiket körmei közé keríthetett. Haditörvényszék ült össze, mely a legkikeresettebb kin ásókkal — melyeket csak vad népeknél találhatni — ölette- gyilkoltatta a szerencsétleneket. — Egy ilyszerü, mintegy pár héttel a fentebbi események után éppen csak p-opter formán alkalmazott törvényszéki jelenethez vezetem olvasóimat. Néhány tiszt ur ült a fekete kereszt tel s égő viasz gyertyákkal ellátott hosszú asztal mögött ; a vádlott — egy alig 20 - 22 éves ifjú — iszonyú nehéz láncokkal ter­helve állt előttük. A tiszt urak elkezdenek az illetőhöz saját miveit nyelvükön beszólni, tévén elébe mindennemű kérdéseket, miket azon­ban ifjúnk felelet nélkül hagyott, legfölebb annyit mondva élelmegvető daccal: hogy nem ért azon a nyelven — Elvégre is belátták a vallató bírák, hogy igy nem boldogulnak vele; ki tehát közülök legtudományosabb volt, hozzá­fogott a dologhoz, a következő kérdést rak­ván föl elébe : „Kinek meghívnak ?* „Mikolay Lászlónak !“ feleié büszkén a vádlott . . . („Lehetetlen !K fogják mondani ked­ves olvasóim, ha ón azon egyszerű fölvi- lágositással nem szolgálok: hogy ifjú ba­rátunk a Szamos hullámai közt magához jővén, korántsem halálos sebéből, egy csó­nakon menekülő német csapattól körül­fogva, a szatmári várba hureoltatott, hogy ottan mások rettentő példájára elvegye méltó büntetését. —) A Mikolay név hallatára föllázadtak, székeikről felugráltak a tiszt urak; elkezd­tek rá kiab dni, ahogy csak kifért torku­kon, szidva, mocskolva, káromolva őt; majd fölfalták egyedül csak a neve miatt. (Folyt, köv.) Modern ruhafestés vegy tisztítás. Saját készítésű kék­festő kartonok kaphatók Kazinczy- és Várdomb-u. Lukácsovi ts-nái Lapunk mai száma 6 oldal,

Next

/
Thumbnails
Contents