Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-10 / 82. szám
XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. ■■am Parlamenti szünetközfaen. Április 18-áig nem lesz ülés a Házban. Jól végzett munka után a honatyák elszéledlek pihenni Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munka is szünetel. A benyújtott és le nem tárgyalt törvényjavaslatok a szünet alatt átmennek a szakbizottságok tanácskozásain s azok között elsősorban a költség/etés igényel beható és alapos előkészítést. Ugyancsak van dolga a felsőháznak is, t i. a képviselőim által elfogadott s hasoncélból hozzákül- dött javastatok letárgyalása. Az első és legfontosabb az, hogy ime rendes viszonyok között, obstrukció nélkül is szépen és eredményesen lehet dolgozni. Tanulság és megdönthetetlen tény az is, hogy 15 éven át az obstrukció gátolta a költségvetés rendes időben létesülésót, a rendkívül fontos védelmi és politikai törvények alkotását. A sajtótörvény és a román vita pedig fényesen beigazolt két dolgot. Először és főként azt, hogy az uj házszabályok és a parlamenti őrség dacára egyetlen képviselőnek sem történt baja; sőt, maga a parlamenti épület is egész mivoltában megmaradt a Dunaparton és nem sülyedt el az „erőszak“ alkalmazása miatt. Leszögezni kívánjuk azt is, hogy most már nevetséges, sőt ostoba kifogás az, hogy az ellenzéknek nem lehet tanácskozást folytatni ebben a képviselőházban és távol kell maradnia, mert a román vita dacára teljes épségben és egészségben fogyaszthatja kiki a húsvéti bárányt, pedig ebben a vitában is ugyancsak szabadon beszélhetett az ellenzék. Mindenki belátja már, hogy evvel a hamis tétellel nem lehet a hatást fentartani. Épp azért kíváncsian várjuk, vájjon a legfontosabb, a költségvetés tárgyalásában is részt vesz-e a Háznak ellenzéki oldala ? A debreceni kereskedelmi és iparkamara ötztöndijai. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, április 9. A debreceni kereskedelmi és iparkamara rendszerbe foglalva, egész sorozat különféle ösztöndíjakra irt ki pályázatokat, részint a kamara saját adományából, részint pedig az állam részéről kiadandó ösztöndíjak ezek. A kamara ösztöndíjai következők: 1. Szabó Kálmán féle két egyenként 300 korona ösztöndíj, iparos és kereskedő ifjaknak. Lejárat: május 15. 2. Szakiskolai ösztöndíjak, Debreceni fémipariskolánál 10, egyenként 200 kor., debreceni keresk. felső tanintézetnél 2, egyenként 200 kor., szatmári faipari szakiskolánál 3, egyenként 150 korona, egyőbb szakiskoláknál 5, egyenként 150 korona ösztöndíj, a nyíregyházai tanonc- otthon növendéke részére 2, egyenként 120 korona sególydij. Lejárat julius 15. Április io PÉNTEK Nagypént. 3 Tanonciskolái ezüst érmek, kiváló tanulóknak 10 darab. Lejárat május 1. 4. Ipari munkásjutalmak, 6, egyenként 50 kor. jutalom. Lejár május 15-én. Az állami ösztöndíjak következők: 1 Tanulmány utazási ösztöndíj, iparos ifjú számára, külföldi utazásra, 600 kor. Lejár májm 15 én. 2. Ipari munkásjutalmak, öt, egyenként 100 kor- jutalomdij és okmánykitün- tetés Lejár május 15 én. 3. Erzsébet királyné 10, egyenként 2500 koronás tanulmányi ösztöndíj, fiatalabb kereskedők részére, kik keleti kereskedelmi akadémiát végeztek. Lejár május 1-én. BáDtalDjazták a bírói Törvényszéki tárgyalás. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, ápr. 9. Hivatalos kötelessége teljesítése közben a községi bírót bántalmazta két ko- vácsii lakos: Buzdugán Gábor és Labanc László. A biró ugyanis közmunkára utasította őket és hogy azok nem akartak kivonulni, zálogot követelt tőlük. Sokáig folyt a vita, hogy egy suba vagy egy“ pár csizma legyen-e a zálog? A biró a csizmát akarta elvinni, a két ember pedig a gubát akarta adni. A sok szó vége az lett, hogy a két ember megmérgesedett, neki esett a község fejének, torkon ragadták ős kituszkolták Hatóság elleni erőszak vétsége cimén ma tárgyalta ez ügyet a szatmári kir. törvényszék és a vádlottakat bűnösnek mondván ki, Labancot 8 napi, Buz- dugánt 3 napi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. Siralmas krónika Szatmár múltjából. Történeti elbeszélés Ábrái Károlytól. (Folytatás.) Szerencsétlenségükre azonban a Szamos éppen akkar — mint rendesen, esőzések alkalmával — meglehetősen föl volt áradva s igy igen sokan lelték halálukat a hűvös hullámsirban. Mikolay Laci mindenütt elől haladt, Marikáját kiabálva. Hol legsűrűbb, leg- tömöttebb volt a harc, legerősebb a viadal: ott lehetett őt látni harctól kipirult, düh- s bosszútól lángoló arccal, előre rohanni, alig-alig tartóztatva vérrel jelölt utjáb tn A szerelmes Ritter Wieslenberger sat. a szép Marika körüli fölerőszakolt lo vagi szerepében maradva is kénytelen volt átlátni, hogy itt hasztalan minden további ellentállás. „Jer, jer I“ kiáltá föl, vadul a hölgy hez rohanva s azt óriási erővel karjaiba szorítva: „a mindenható sem szabadit meg tőlem 1“ . . . S eközben vágtatva tartott a part felé. „Istenem, segíts!“ sikoltá a lányka, midőn a vitéz ur vele együtt a hullámok közé akart szöktetni. B kiáltásra egy vértől ázott alak termett egyszerre a lovag előtt, hosszú, erős fahusánggal irtóztató csapást mérve reá. „Vessz el magad !* kiáltá ez s elhajolva a csapás elől, a másik pillanatban az ifjú szivébe mártá bosszú, éles fegyverét. Egy hang, egy jajszó nélkül omlott ez le a meredek partról az alant örvénylő folyam zavaros hullámai közé, de estében ösztön- vagy végzetszerüleg, mintegy görcsösen megragadva a lovagot, magával rántá azt a mélységbe. A szép Marika főlismeró az aláha- nyadottban Lacikáját és szivetrepesztő sikolylyal rogyott össze. A fuldokló még ott lenn, a habok közt sem eresztő el halálos ellenségét; vagy kétszer föltűntek még egy egy pillanatra ; a lovag iszonyúan erőlködött magát kimenteni a haldokló görcsösen ősze* szorított kezei közül ; aztán végkép eltűntek s halálcrönd terült el a Szamos fölött . . . Sokan, nagyon sokan vesztek még ott a németek közül; alig egy-kettő menekült meg mintegy csuda által. A történelem szavai szerint: „oly sok német testet és kalapot vitt a Szamos a szatmári malomra, hogy azt megakadályoztatta a forgásában“. — (Sz.) (Folyt, köv.) és vegytisztitás. Saját készitéstt kék- festő kartonok kaphatók Lukácsovitsnái vápiomb-u8 Lapunk mai száma 8 oldal, Modern nMestés
