Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-04 / 77. szám
1914 április 4. 77. szám. SZAMOS 3. oldal. Csendőn vagy rendőri Szolgálat” Idejét múlta, de azért a visszaemlékezést is megérdemli, lehet a jövő is okulhat annak a kérdésnek az elbírálásából, vájjon a városi közbiztonsági szolgálat sikeresebb előmozdítására a csendőri vagy a rendőri szervezet alkalmasabb e ? E kérdés körül nagyon sokat lehet vitatkozni. Annyi bizonyos, hogy a csendőri szolgálat nagyon kevéssé mutatkozik alkalmasnak a preventív ténykedésre, ami visíont a rendőri szolgálatnál fordítva áll. Pedig a f'ősuly a preventivákon van. — A rendészet magva ez: a megelőzést kell fejleszteni, hogy a társadalmi és egyéni érdekek minél kevesebbszer szenvedjenek sérelmet. így a preventív szolgálatra alkalmasabb rendőri szolgálat javára billen a mérleg, de ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében nincs letéve az a szintén nagy súllyal nehezedő feladat, mély a nagy csoportokban fellépő tömegek romboló munkájának fel adóztatásában nyilvá nul, melynek a mai politikai villongások, társadalmi evolúciók között szintén nem kis jelentősége van. Nemkülönben a felderítés és bűnüldözés teendői. Államilag szervezett rendőrség kezében kell hagyni a preventív eljárást és helyi rendészetet, a csendőri szervezetre pedig kell bízni a felderítő s a tömegféktelenségek meggátlására irányuló szolgálatot. Velem nem lehet elhitetni azt, hogy ha egyik vagy másik város rendőrsége feladata magaslatán állva, úgy teljes mértók ben kielégíti a közbiztonsági szolgálatot. Mert ugye ilyenekről nagyobb városokban beszélhetünk, hol van anyag, megélhetést biztosító dotác ó s jól fizetett, képzett ok tató tisztikar, kik a fegyelmet lankadni egy percre sem engedik s akik a szükséges ismereteket nemcsak nem engedik a feledés homályába elmerülni, hanem inkább élesbitik a rendőrök értelmi világát, fokozzák látkörüket, ismeretüket. De ez még mind nem elég a felizgatott és felszaporodott proletár vad indula tának megfékezésére, addig legalább is nem elég, mig a türelemre készségesebb intelligencia át nem hatja a tömegeket is s megélhetési feltételek javulása, vagyonszerzés lehe őségé nem az utcán sorakoztatja az elégedetlenkedőket, hanem a ne mes munka, a hazai rögökhöz való ragaszkodás más irányba nem tereli az emberek gondolkozását. Azt a felfogást, hogy a polgárosult helyeken, értve ez aLtt az intelligensebb lakosságú városokat, a csendőrség nem alkalmazható, mert a közönség jóizlóse tiltakozik a csendőrség gyakori brutalitása ellen, sohasem osztottam, mert ha az a lakosság jóizlósü, igazán nincs semmi ösz- szeütközése a csendőrséggel. A fentebb jelzett kettős rendszer mellett úgyis a csendőrsógnek a közönséggel való érintkezése a lehető legkisebb térre szorítkozik, mert aki megadja a köteles tiszteletet az államhatalom igazi végrehajtó közegeinek, ki a köz- és magánérdekek el l?n nem vét, az alig-alig fog am i tudomást szerezni, hogy csendőrsőg őrködik személyi és vagyoni biztonsága felett A váro.-i csendőri szolgálatban a jelen módon való beillesztésnél azonban fogyatékosság mutatkozik és pedig ott, ahol nincs meg a kellő kapocs a recdelkező és végrehajtó szervek között, mert az a fent- álló szabály, hogy a csendőrség csak a főkapitány vagy ennek akadályoztatása esu tóben a helyettese utasításait tartozik vég rehajtani, zavart okoz s bénítja a szolgálatot. A csendőrlegénység — mondják — * A „Közbiztonság“ cimii rendőri lap legutóbb megjelent számából vesszük Tan- kóozi Gyula rendőrfőkapitány érdekes cikkét. alkalmatlan a helyi rendészet ellátására, mert egyáltalán nem szolgál a csendőrség nimbuszának emelésére, ha a csendőr a részeg embereket terelgeti, ha apró kofa perpatvarokba avatkozik, ha a szemetes láda tisztántartását ellenőrzi, mely közegészség! szempontból lehet igen fontos érdek, de e szolgálatok közepette elveszti a csendőrsőg azt a tekintélyt, melyet a közbiztonsági nagyobb érdekek megvédése körül imponáló fellépésével megszerzett. Ezek volnának azok az okok, melyek a csendőrsóget a városi szolgálatra ke- vésbbé teszik alkalmassá s ezek azok, me lyek miatt a csendőrsóget egy váro3 köz biztonságának ellátására kizárólag alkal mazni nem célszerű. Hogy azonban a kettős rendszer mellett miképp lesz megoldva a preventív és felderítő szolgálat között a helyes össze kötő kapocs, ez már igazán nem okozhat nagyobb fejtörést, ehhez inkább csak jóakarat, tapintatos kezelés szükséges. Á csendőri és rendőri szolgálat kérdése nemcsak nálunk képezi vita tárgyát, hol már 1905. január 1. óta a m. királyi csendőrség teljesíti a közbiztonsági szolgá latot, hanem mindazokban a városokban, melyekben a rendőri szolgálatnak a csendőri szolgálattal való kicserélése napirenden volt, nagy viták, szóharcok fejlődtek ki s a kérdésnek felvetésével nemcsak a mi helyi sajátos viszonyunkat s az ebből szár mazó tapasztalatokat kívántam röviden feltárni, hanem ha lehet, az általános érdekeket is kívántam szolgálni, éppen most, midőn rendőrségünk országos ügye rende zése előtt áll. Tankóczi Gyula, szatmárnómetii rendőrfőkapitány. Gyepmekholttest a kaiban. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, április 3. Nyircsászári kö2sőg határában tegnap délben egy elhanyagolt jkutban egy ujszü lőtt leánygyermek hullájára akadtak a kondások. A hulla pár nap óta lehetett a vízben. A közsógbeliek Koczkás Julia tizenhét éves hajadont gyanúsítják, bki az el múlt napokban Amerikába vándorolt ki. A gyermek születéséről tudtak a faluban, de, hogy Koczkás Julia magával vitte volna csecsemőjét, azt senki sem látta. A leletről a csendőrség jelentést tett a mátészalkai járásbíróságnak. A hivatalos bizottság ma délben kiszállott, hogy meg ejtse a boncolást, a csendőrség pedig táviratozott Budapestre, mert úgy tudják, hogy az amerikai ut előtt egy budapesti rokonánál húzódott meg a leány. A sirásó halála. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, ápr. 3. Megrázóan tragikus esett történt Hegyközpályiban. Oláh Zsigmond sírásót ugyanis értesítették, hogy holnap délután egy öreg embert temetnek. Oláh sokáig dől gozott, meri a temetőben talajvíz szivár gott s a felesége körülbelül egy óra múlva segélykiáltásokat hallott. A felesége kirohant, körülnézett, de nem tudta megállapítani, hogy honnan ered a jaj kiáltás. Azután cmnd lett s az asszony nyugodtan visszament. Es:e feltűnt neki, hogy a férje még nem tért vissza. Keresésére indult s odament a frissen ásott sírhoz, ahol rémülten látta, hogy az urára ásásközben ráomlott a főid. A szerencsétlen embernek csak a karjai látszottak ki a földből. Mire kimentették, halott volt. A pénzügyőr harca a dohány csempészszel. Feljelentőkből — Vádlottak. TörVéijyszékI tárgyalás. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, április 3. Az elmúlt évben történt, abban az időben, amikor a Szamos vize erős áradásnak indult, hogy két szatmári pénzügyőr: Serly Gyula és Udvardy Endre fővigyá- zók Szamoskóród község határában cirkáltak, abból a célból, hogy egy zárlat alatt levő birtok dohánytermését a dohány- csempészek elől őrizetben tartsák. Egy ízben, amidőn Udvardy éppen ebédelni volt, Serly észrevette, hogy a dohányt maga az egyik dohánykertész dézsmálja. Az őrhelyen levő pénzügyőr kötelességszerüen megállásra szólította fel a dohánykertészt. Szilágyi Lászlót, aki azonban ellenszegült a kötelességét telje sitő pénzügyőrnek és bizva abban, hogy az egyedül van és könnyen elbánik vele, segítség után kiáltott. A segitség Szilágyi felesége és felnőtt fia személyében meg is érkezett és elkeseredett haic keletkezett a pénzügyőr és a három dohányosempósz között. Serly Gyula, aki kiszolgált katona, vitézül védte a saját életét, de dicséretes módon vigyázott arra is, hogy a három veszedelmes ember életében még önvádé lemből se tegyen kárt. Hosszas küzdelem után, amelynek heváben természetesen a doháuyesempó- szek még sem maradtak sértetlenül, sike rült Serlynek a veszedelmes helyzetből megmenekülnie. Szilágyiék azonban, hogy a dohány- csempészés gyanúját magukról eltereljék, feljelentést tettek a fővigyázó ellen hiva talos hatalommal való visszaélés miatt. Az ügyet ma délelőtt tárgyalta a szatmári kir. törvényszék Némethy József dr. elnöklete alatt ítélkező tanácsa Minthogy a tárgyaláson a fenti tényállás nyert beigazoiást, a kir. ügyész a vádat Serly ellen elejtette, ellenben vádat emelt hatóság elleni erőszak miatt Szilágyi László, ennek felesége és fia ellen. A törvényszék Szilágyi Lászlót és fiát 1—1 havi fogházra ítélte, Szilágyiné ellen pedig, aki a mai tárgyaláson nem volt jelen, uj tárgyalást tűzött ki. A kir. ügyész súlyosbításért feleb- bezett. „Az élet egyensúlyát elvesztettem". Öngyilkosság Nagykárolyban. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, április 3. Nagykárolyból jelentik nekünk : Kedden délután Árpád-utcai lakásán mellbelőtte magát Papp János városi napidijas. A lövés nem volt halálos, csak súlyos sérülést okozott Az öngyilkosjelölt érdekes levélben adta okát tettének, amely igy hangzik: »Az élet egyensúlyát elvesztettem, minden igyekezetem dacára nem tudok bizonyos okok miatt boldogulni, igyekezetem me lett kétes exisztenciák ellenem dolgoznak, nem periek senkivel, jellemem annál több, tehát utálom az emberiséget, valamint az életet is*. E levélhez még hosszas, zavaros kommentár is volt fűzve. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál ruhafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár.
