Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)

1914-04-30 / 98. szám

2. oldal. SZAMOS (1914 április 30. 98. szám.) évi fegyházat és illetve öt évi börtönt állapit meg tömegek által elkövetett ha­tóság elleni erőszakért maximumként. A szatmári törvényszéken az Ítélethirdetés napján, emlékezhetünk, nagy kelendő­sége volt a 92. szakasz alkalmazásának. Sőt arra a logikára sem vetemed­hettem, hogy a nemzetiségi béke meg- oldhatásának érdekében hagyjuk futni a hatóság ellen erőszakoskodó polgáro­kat, mert ők azok a nemzetiségiek, akikkel a modern tudományos megálla- pitások parancsa szerint békét kötni kö­telességünk. Csak annyit szándékozott a cikk megvilágítani, hogy a sovén sére­lem-politika túlkapásai ellenszegülésbe kergetik a nemzetiségieket és az ellen­szegülést megtorlandó büntetés örökös bizalmatlanságot vált ki belőlük és han­gos hurrát a tulipán lovagokban. — Ezekért a mindinkább erősödő hurrákért fáj nekünk az ítélet, mint ahogyan fáj, hogy a nemzetiségiek hosszú évtizedek óta ilyen Ítéleteket kénytelenek az elke­seredettségük parancsából a mindig pár­tatlan és feltétlenül igazságos bírósá­gainktól kiprovokálni. Ennyi az esszenciája a vezető cikk­ben elmondottaknak és ha mást lehetne kiolvasni belőle, pláne a bíróság ítélete ellen irányuló felfogást, módfelett fáj­lalnám. A külügyminiszter expozéja. A delegációt megnyitó királyi beszéd és a külügyminiszternek azt kiegészítő expo­zéja örvendetes tudomására hozza a mon­archia közvéleményének, hogy a nemzet közi helyzet a baikáni zavarok óta erősen javult. A külügyminiszter előadásából ki- csendiil, hogy valamennyi nagyhatalomnak békés a szándéka és a béke fenntartásá­nak ez az általános óhaja az, ami min denekelőtt megnyugtató hatással lesz az egész országra. A külügyminiszter expo­zéja egy békeminiszter oeszóde, aki politi­kai és gazdasági érdekeink megóvása mellet monarchiánk misszióját abban látja, hogy a balkán határán a nyugalomnak és rendnek védővára legyen. Berchtold gróf az őszinte barátság szavaival szólott a balkán államokról, melyekkel békés, jó viszonyban akarunk élni és sűrű gazda­latával fest, emberi és lírai képet ad, a tekintetében mélységek vannak, pillantása néha sötétlő árnyék, amely mögött világok rejtőzködnek. Bállá Mariska művészete sok mér­tékben hasonlatos Medgyaszay Vilma talentumához. Fedák hires temperamen túrna, Bertiy Lili kényeskedő figurái más végleteken mozognak. Ha Bállá Mariskát hallgatjuk és behunyjuk a szemünket, hajlandók vagyunk elhinni, hogy a Mo­dern Színpad intim nézőterén vagyunk ős Mimi direktor ágál a színpadon. A két tehetség egymáshoz simul és egyforma képeket vet. A szivük: egy húron zendül. Medgyaszay Vilma, a Király Színházban kezdte, Bállá Mariska nem tudjuk hol, mindketten azsnbao találkoztak a kifejezés eszközeiben. Meg kell állapítanunk, hogy a szat mári közönséget mindenesetre pótolha­tatlan veszteség őri Bállá Mariska tá v oiásával. sági összeköttetések által kölcsönös érde­keinket előbbrevinni. Németországgal való hagyományos barátságunk mellett rámu­tatott- a miniszter, hogy a balkáni zavarok Olaszország és monarchiánk között uj ér­dekközösségeket teremtettek, melyek a két nagyhatalom barátságát még csak fokoz­zák, de Angolország, Franciaország és Oroszországhoz való viszonyún1? szívélyes alakulásának sincs semmi politikai aka dálya és Berchtold gróf szavai arról ta­núskodnak, hogy monarchiánk külügyi ve­zetője ápolni is szándékodk a antant ha talmakkal való jó viszonyunkat. Megemlé­kezik Berchtold gróf arról, hogy Orosz­ország politikájának békés irányzata lehe­tővé teszi, hogy ehhez a nagyhatalomhoz való viszonyunk tovább is igen örvende­tesen fejlődjék. Nyilvánvaló ebből, hogy Károlyi Mibályék valami oroszellenes tö­rekvést külügyminiszterünknek nem igen fognak szemére vethetni. A tegnapi nap fontos külpolitikai megnyilatkozásai erős megnyugvást keltettek békés hányjuknál fogva. Szociális alapitás Szatmáron. Csendben, minden reklámirozás nél­kül országos jelentőségű szövetkezeti érte­kezlet tartatott tegnap délelőtt a város háza nagytermében, melyen Kacsó Károly műszaki tanácsos elnökölt. A szövetkezet célja: 1. A munkás viszonyok rendezése. 2. Tagjai anyagi helyzetének javítása, állandó, rendszeres és kinek kinek szak­májába vágó és lehetőleg természetének megfelelő munkával való ellátása. 3. Tagjai részére egy, az igazgatóság által meghatározandó, —• de 20 évnél tovább ki nem tolhaló időre — illetőleg elhalálozásra szóló életbiztosítás kötése által tagjait vónségükre, — elhalálozásuk esetén pedig hátrahagyott családtagjukat — az anyagi gondoktól megkímélje. 4. Tagjait az évente létesítendő házi­ipar tanfolyamokon tanítsa, azokat más munka hiányában — avagy a már meg kezdett munka folytatása közben beállott akadályok elhárításáig — az elsájátitott háziiparral lehetőleg foglalkoztassa, úgy, hogy tagjai, tekintet nélkül az év szakára, az időjárás kedvező vagy kedvezőtlen voltára, a lehetőségig állandóan el legye nek iátva munkával. 5. Tagjait tőkegyűjtésre, józanságra, szorgalomra serkentse, a haza rögéhez kösse s igy az amerikai kivándorlást ere­jéhez mérten meggátolja 6. Tagjait bármi bajában, avagy rok­kantsága esetén erejéhez mérten s a mél­tányosságnak megfelelően gyámolitsa és támogassa. 7. Tagjait munkabérükön kívül nye­reségben is részesítse. Mindezen céljait azáltal szándékozik elérni, hogy tagjai számának, munkabírá­sának és képzettségének megfelelően, a legkülönfélébb munkálatokat közvetlenül a munkaadótól felvállalja, azt az igazgatóság által esetről-esetre meghatározandó egy­ségárban, lehetőleg mindig, mint szak- mánymunkát, tagjai között kiossza. A munkálatokat szakközegei által vezetteti, irányítja, ellenőrzi s minden erejével arra törekszik, hogy a Tállalt munkái által tagjait az egész év folyamán foglalkoz­tassa s őket az alapszabályokban megha­tározott mérvben az évi tiszta nyereségben részesítse. Hogy a szövetkezet ezen altruisztikus alapokon felépülő nagy horderejű, szociális céljait elérhesse, tagjait vissza kell, hogy tartsa minden politikai agitációtól, miért is a szövetkezet tagjai közül kirekeszt hetők mindazok, akik bármilyen politikai tüntetésben akár mint egyszerű résztvevők, akár mint kezdeményezők, vagy rendezők rósztvesznek. A tárgyhoz Plachy Gyula kir. taná­csos, pónzügyigazgató, Kövessy Győző főmérnök, dr. Kölcsey Ferencz vármegyei tiszti főügyész, Bikfalvy Albert földbirto­kos, dr. Fi jes István ügyvéd, Mátray La­jos tanár és még többen hozzászóltak. Tankóczy Gyula főkapitány szakszerű, teljes tájékozottságot nyújtó előadása után az értekezlet egyhangúlag a követ kező határozati javaslatot fogadta cl: Az értekezlet a „Földmunkások Or­szágos Munkavállaló Szövetkezete* sür­gős megalakítása iránt tett előterjesztést hazafias örömmél magáivá teszi, mert úgy látja, hogy a kivándorlás okai és segítő eszközei úgy az elő erjesztésben, mint a szövetkezeti alapszabály-tervezet­ben úgy vannak feLorakoztaiva, hogy a birtokosok érdekeinek megvédése m llett, megalakítandó szövetkezet az állandó munka vállalással, a munkás neveléssel, a több oldalú biztosítással, a vállalati haszon megosztásával, a becsületes, kitáró és sikeresebb munka rendkívüli jutalmazásá­val, szóval a munkások között fennforgó szociális bajok orvoslásával egy jobb jövőt biztosit a munkások számára, akik gondos vezetés mellett kiváló, derék, hasznos polgárai maradnak a magyar hazának. A hazaszeretet által táplált és e ősi­tett ezen meggyőződésben ma az ország északkeletére, később az egész ország területére, talán a szomszédos országokra kiterjedő ténykedésben a szövetkezet ala pitói számítanak a magas kormány, az egész magyar társadalom, e haza nagy­jának és aprajának támogatására egyaránt abban a biztos feltevésben, hogy a kiván­dorlás kérdésének megoldásánál mieden jó hazafi ölelkező pontot talál. De az értekezlet súlyt fektet külö­nösen Szatmár-Németi város közönségére és társadalmára, mert bár jól tudja az értekezlet, hogy az elemi csapásnak és gazdasági válságnak súlypontja éppen Szatmár Neme i szab. kir. városára esik, mégis abban a tudatban, hogy egy nagy munkás szövetkezet alakulása nem kis jelentőségű gazdasági pusztulásban kise­gítő tényezőként jelentkezik, már a nagy­mérvű munkásmozgalomnál fogva is fel­tétlen és nagymérvűén számit a város közönségére. A nagy veszedelem, amely hazánkat oly nagymérvben lepte meg, sürgős intéz kedést igényel, ezen sürgős intézkedés megtételére az értekezlet Csaba Adorján, Kacsó Károly, Plachy Gyula, Kövessy Győző, Banner Antal, dr. Kölcsey Ferencz, dr. Yajay Károly, Péchy László műszaki tanáosos, Tankóczy Gyula, Neuschlosz Jenő tagokból egy bizottságot küld ki, elvárva a bizottságtól, hogy az alakuló közgyűlést két héten belül összehiván, terjessze elő tárgyalás végett a szövetke­zeti szervezetet és jóváhagyás végett a kir. törvényszékhez bemutatandó alap­szabály tervezetet. Örömmel konstatáljuk, hogy ezen nagyhorderejű eszme kiindulási pontja városunk és csak elismerés illeti városunk vesetőségét, hogy megragadta az alkalmat arra, hogy a Szövetkezet székhelye Szat­máron legyen. Modern ruhafestés és vegytisztítás. Baját készítésű kék- ===== festő kartonok kaphatók == LukáCSOVits^áí Várdoi^b-u!

Next

/
Thumbnails
Contents