Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-25 / 94. szám
(1914 április 25. 94 szám.) SZAMOS ?. oida. Tanú: Szerintem akkor már Yége volt a szertartásnak. Elnök: Ösmeri a tanú ur, mint re formátua ember, a görög katholikus szertartást ? Tanú: Nem. Jeney biró: Fenyegető szavakat hallott a templomban ? Tanú: Románul kiabáltak ilyenfélét: Cse fárel Rozgonyi biró : Honnan tudta előre a tanú, hogy Majtényban tüntetés készül? Tanú: Általában beszélték, hogy gyűléseket tartanak és írásokat köröznek maguk között. A» ügyész: Milyen nyelven szoktak ezek az emberek egymás között beszólni ? A tanú: Magyarul. Az én tárgyalásaimon sohasem történik meg, hogy ne értenének magyarul. Pordea védő : A főispán ur értesítést küldőt önnek, vagy felhívást? Kapotté parancsot vagy hivatalos utasítást, hogy Jaczkovichot kísérje? Tanú: Ez hivatalos titok. Pordea: Nyomozati jegyzőkönyvében hivatkozik a tanú, annak az átiratnak a számára is, amely ilyenformán nem lehet hivatalos titok. Méltóztassék ezt az átiratot a kérdés tisztázása céljából az iratokhoz becsatolni. Tanú: Minden elnöki átirat bizalmasnak tekinthető, ezért nem csatolhatom be. Védő: Kérem a törvényszékét, utasítsa a tanút, hogy csatolja be ezt az átiratot, mert ebből derül ki, hogy utasításra, hivatalos minőségben járt é el a főszolgabíró, vagy csak a vikárius iránti privát szívességből. Az ügyész: A szolgabirónak kötelessége a rendet fenntartani és amikor ezt teszi, akkor hivatalos közegnek tekin tendő. Pordea védő: A vádlottakat a Btk. 165. § ába ütköző büncselekménynyel vá dolja az ügyészség. Ennek a bűncselekménynek a kritériuma, hogy aki ellen erőszakot fejtenek ki, az a törvény vagy a hatóság meghagyásából járjon el. Kérem megállapítani, lehet e valaki egy személyben sértett, koronatanú, nyomozó közeg, aki a nyomozás során a vádlottak fogságát is elrendelte. A bíróság elutasítja a védelem indítványát, mert a főszolgabíró járása területén, mikor a rend fenntartását végzi, hivatalos közegnek tekintendő. A védő semmiségi panaszt jelent be. Pordea védő tovább kérdez: — Református ember létére honnan tudja főszolgabíró ur, hogy a pap nem áldásosztás közben használta azt a gesz tust, amit ön ütésre buiditónak magyaráz ? Tanú : Mert, mikor botrány van a templomban, akkor egy pap sem oszt áldást. (Derültség.) A védő szembeállítja a tanú vallomását Jaozkovich vallomásának egyes részeivel, mire az elnök közbeszól, hogy itt vitatkozásnak nincsen helye. Pordea: Miért mentek az urak a templomba, mikor iskolalátogatásra mentek Majtényba. Tanú: Mert nem volt hová menni, az utcán pedig nem maradhattunk, mert a nép még a főispán kocsiját is fel akarta borítani. Pordea még több apróbb kérdést intéz a tanúhoz, majd dr. Lázár Aurél védő veszi át a szót és azt kérdezi a tanútól. Ki vezette a kismajtényi ügyben a nyomozást ? Tanú : Én. Dr. Lázár: Tett e erről valakinek jelentést ? Tanú: Igen. Az alispánnak, főispánnak és ügyészségnek. Dr. Lázár: Konstatálom, hogy az ügyészséghez a jelentést a főispán tette meg. Tanú : Igen, mert én felkértem reá a főispán urat. A védők ezután sorra faggatják a főszolgabírót, aki izgatottan szól oda: — Hiába faggatnak az urak engem, nem fognak zavarba hozni. Két óra hosszat tartó kihallgatás után az ügyész kéri a tanú megesketését. Porden védő ellenzi a megesketést, mert koncedá’ja ugyan a tanú személyi jóhiszeműséget, de a tanú ebben a pörben nemcsak sértett és tanú, hanem nyomozó közeg is volt, aki törvényadta jogánál fogva le is tartóztatta a vádlottakat. Azonkívül vallomása ellenkezik Jaczkovich vallomásával. A bíróság elrendeli a tanú megeske- tósét, mi ellen a védő semmiségi panaszt jelent be. István János, Mészáros János és Tímár csendőrök egyértelműen azt vallják, hogy Moldován Jakab vádlott kiabált a legjobban, hogy nem kell félni a csendőröktől, mert azoknak nem szabad fegy vert használni. Nem kardlapoztak senkit. A vallomásnak ez utóbbi részére nyolc vádlott is jelentkezik és azt mondja, hogy őket a csendőrök az irodában a kihallgatás alkalmával verték. A délutáni tárgyaláson Csirsz Nyikita tanítót hallgatták ki elsőnek, aki megnevezi ifj. Csögi Jánost és Mo dován Jakabot, hogy ők vitték el az iskola kilincsét, a gyermekeket Pintye László küldte haza, a kilincset pedig a vikárius távozása után Suta László és Tóth László vitték vissza. A tanút szembesítik az általa meg nevezett vádlottakkal, akik azt felelik, hogy a tanú nem mond igazat és haragszik rájuk, mert a tanitóválasztásnál nem szavaztak a sógorára, holott ő azt ígérte, hogyha a sógorára szavaznak, az elintézi, hogy községüket visszacsatolják a régi egyházmegyéhez, mert, ha nem. akkor áttérnek a görög keleti hitre. Hallotta, hogy id. Kádár Gergely, aki izgatással van vádolva, többek előtt mondotta, hogy a magyarok buták, mert csak egy nyelvet beszélnek, a románok több adót fizetnek, több katonát adnak. Marosán, Torszán és Csögi vádlottak szemébe mondják a tanú nak, hogy ő volt az, aki azt mondta, hogy Jaczkovichot nem kell beengedni az iskolába. Dobossy Endre védő előadja, hogy mikor hire érkezett a debreceni bomba- merényletnek a községbe, Csirsz ujjongó örömmel újságolta a falubelieknek, hogy Jaozkovich meghalt. Kéri erre nézve Dénes Sándor szerkesztő tanukénti kihallgatását. A bíróság nem rendeli el a bizonyítást. Csirsz Nyikitát a bíróság megesketi. Bontya János tanú : Nem látta, hogy a vikáriust valaki bántotta volna és nagy derültség közben a következő kijelentést teszi : — Kaptam a csendőröktől annyi verést, hogy nem vettem volna fel harminc pengőért. Azt is mondták a csendőrök, hogy mi bitang mokányok vagyunk. Égi István volt csendőr, Barna László csendőr, Durucz János őrmester, Dávid Péter és még néhány polgári tanú ugyanazt vallják, mint az előbbiek. Igen érdekes volt egy tizenkét éves gyereknek, Bállá Jánosnak a kihallgatása, aki ez elnök magyar kérdéseire mindvégig románul felel. Pontosan meg mondja, hogy 1902. október 30 án született és hogy vallása : román. — A pap azt mondta, hogy délután tisztán jöjjünk iskolába, mert jön a tan- felügyelő, de Csirsz Nyikita tanító haza küldött bennünket. Az elnök : Tudtad, hogy ki az a tan- felügyelő ? — Igen. Aki kérdezni szokott. — Tudtad, hogy a hajdudorogi püspökséghez csatoltak benneteket ? — Nem. Ezután azt kezdi mondani a gyerek, hogy a csendőrök verték a népet, de közben elfogja a keserves sirás. A védők erre kijelentik, hogy el- állanak a gyerek kihallgatástól, mire az elnök abbahagyta a további kérdezést. Néhény jelentéktelen tanú kihallgatása után az elnök a tárgyalás folytatását szombat reggel 9 órára halasztotta. Még 13 tanú kihallgatása van hátra, evvel előreláthatólag eltelik az egész délelőtt. Délután megkezdődnek a párbeszédek. ítélet csak hétfőn lesz. Hozzászólás a „külön véleményéhez, (de nem Válasz a külön Véleményre.) A 8zatmárnémetii kir. törvényszéken — mint köztudomású — most van soron a kismajtényiak pőre s az sem újság, hogy e közönséges és jogászilag hatóság elleni erőszaknak minősített bűncselekmény, amelyet ez a pör tárgyal, a sovén-magyar és a nemzetiségi-román közvélemény agitá- ciója folytán mint a köznapi események szürkeségéből kiemelt politikai eset van a köztudatba beállítva. Épen ezért meglehetős szerencsétlen intézkedés volt a ,Szamos“-tói — hasábjain épen e napokban egy a nemzetiségi kérdést illető Ó3 tisztán sovón-magyar felfogásból eredő közleménynek helyt adni. Szolgáljon dicséretére ugyanis, hogy a »Szamos*, — sem ösmert pártállása, sem nívós hangja révén nem lehet segítője azoknak a túlzó és tájékozatlan okvetetlenke- déseknek, melyek az erősen felszínre jutott nemzetiségi probléma megoldásánál a békés processus helyett, csak szükségtelen kavarodást okoznak minduntalan. A Szamos“ „Külön vélemény“ cimü cikke tiszta provokálás a kismajtényi pör tárgyalása napjaiban. Az irásmü kizárólag ezeken a napokon nem is lehet mentes a tendenciától s épen ezek azok, amikre nekünk a Jászit követő magyar közvéleménynek semmi szükségünk sincs akkor, mikor ma Szatmárnémeti falai között abban a büntető perben az egész román közvélemény érzi magát vádlottnak, — mi pedig erőtlenül és tájékozatlanul, tapogatódzva keressük a módot, hogy mikép hárítsuk el ezt a gondolatot, amely eltávolít bennünket, két egymásra utalt és évszázadok óta egymás mellett küzködö két faj, két nemzedékét. Feltűnő már az is, hogy Szatmárnémeti város közvéleménye mennyire dölyföa és indolens ahoz, hogy észre vegye, menynyire meg vagyunk tisztelve a kismajtényi pör tárgyalása idejére a románság intelligenciájának orémje által. Itt van az egész comité, annak országosan ösmert minden kimagasló alakja, itt vannak falaink között mindazok a román férfiak, akik a nemzeSzurduki kőszénhánga r.-fc. Olcjá árban ajánlja magas fBtiíírtíKS kocka szenét kályha és gőzeke fűtéshez, akna, rostált akna, dió szenét kazántüzeléshez, dara szenét 3 osztályozásban téglagyártáshoz. ===== Képviselőnk: Szatmár városára REITER MÓRITZ fakereskedő Szatmár, Szamospart. — SZURDUK, Szolnok Doboka megye
