Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-23 / 92. szám
(1914 április 23. 92 szám.) helybeli vállalkozók, s mert a közgyűlés a polgármester minden kapacitációja, minden jóslata dacára, hogy „Uraim ne térjünk le az egyenes útról s adjuk a vállalatot a városra nézve legelőnyösebb ajánlattevőnek“ —mondom, a törvényhatóság már a március havi közgyűlésen oda akarta adni egy helyi vállalkozónak az építtetést, mert ez oly ügyesen tudta megválasztani a maga téglagyárát, a maga vasasát, fabeszerzó- sét, asztalosát, meg tudom is én kijét, hogy a felsorolt érdekek már ekkor dűlőre vitték volna ezt a kérdést- persze a maguk javára és nem a városéra, ha dr. Keresztszeghy Lajosnak nem támad az a mentő ötlete, hogy mondja ki a törvényhatóság a külömben nagyon eredményes pályázatot — meddőnek. Mindenki megértette ennek az indítványnak az intencióját. Csak a legönzetlenebb érdekeltek hangoztatták, hogy milyen ínség van az iparosok között. Az indítvány azt célozta ugyanis: módot adni a helybeli vállalkozóknak arra, hogy az idegen vállalkozó által tett ajánlathoz közeledjenek. így a kecske is jól lakik, a 20 ezer koronás káposzta is megmarad. Azt méltóztatik hinni, hogy megmaradt ? Dehogy maradt. A városnak erre a kuláns bánásmódjára a helybeli vállalkozó urak szinte kartelszerüen távoltartották magukat a pályázattól. Eddig csak a tégla- kartellel volt bajunk, — ha jót akartunk csinálni a köznek, — ezután majd egyéb kartellekkel is meg log gyűlni a bajunk. És ennek a kérdésnek az elbírálásánál nem lett volna szabad meghátrálni még az építkezés egyenés elhalasztása árán sem attól a gondolattól, hogy minden poklokkal szemben is mentsünk meg a városnak 15—16 ezer koronát. Miért argumentumot adni azoknak a megszorult csoportoknak, amelyek most minden bajukat a város nyakába akarnák sózni, mert hiszen, ha van a városnak pénze arra, hogy tulfizesse egyik-másik vállalkozóját 15 — 20 ezer koronával, mórt nem akar csak éppen ő rajtuk segíteni? Ez nem is olyan illogikus beszéd uraim ! Ezért is nem szabad letérni az egyenes útról, és ebben a becsületes feltevésben kérlelhetetlen következetességgel ki is kell tartani. sem levonni, sőt dicséretes tevékenységet fejtenek ki. De próbáljanak meg népgyü- lésekre járni, munkásokat tanitani, hogy mit követeljenek az államtól gyermekeik védelmében. Egyszerre demagógokká lesz nek és veszélyeztetni fogják a tudomány komolyságát. A tudomány szempontjai tehát kötelezőkké teszik a társadalmi mozgalmakban való részvételt. Ez igazolja * T. T. programijának kettősségét. A Társaság szat mári fiókjának programija legfeljebb az utóbbi szempontok nagyobb intenzitásában térhet el ettől, de ismételjük, a Társaság nem politikai párt, nem üz semmi féle vulgár értelemben vett politikát, de igyekezni fog a tudomány igazi értelmének fokozott megismertetésével, a társadalmi kötelességérzet szükségszerű terjedését előmozdítani. III. . . . . Et uunc venio ad fortissimum. A harmadik s mondhatom az egész két napos közgyűlést szinte ideges lázban tartó kérdés volt a Bakó és társai tulajdonát képező, úgynevezett Merza-fóle Rákóczy utcai házastelek megvételének a kérdése. A társtulajdonosok azt az ajánlatot tették a városnak, hogy vegye meg tőlük ezt a telket a város 180,000 azaz egyszáznyolcvanezer koronáért. Mert nekik még ennél is többe van s mert ők, amikor ezt az ingatlant megvásárolták, a város szépészeti érdekeit is szemük előtt tartották, mert oda egy hatalmas szállodát akartak építeni. Nekem erre csak annyi a megjegyzésem. hogy aki nem pusztán az boldogult időkben napirenden levő spekulativ haszonra számit, hanem milliós középülettel akarja gazdagítani a várost, annak legalább a telek árát a mellény- zsebéből kellett volna kifizetni. A nyílt titok azonban az, hogy a telek ára nincs kifizetve, a jövedelemből pedig nem telik a magas kamatokra s a társ- tulajdonosok közt csak az pótolhatja a dilerrenciákat. akinek van miből. Ez a körülmény aztán a szánalom szimpathiáját váltja ki az emberek jó részéből. Mert hiszen hány szorult era bér van most, aki érzi, hogy mit tesz az, a mások szélhámos közgazdasági yiveurködósóért, becsületesen össze- kuporgatott polgári vagyont egyszerre csak megsemmisülni vagy erősen veszélyeztetve látni ? De hát, én Istenem, szabad-e azt engedni, hogy egy város a maga gazdálkodását, amelyben erős szerepet játszik apró, kisemberek véres verítékkel megkeresett és a város oltárára rakott nyomorult fillére is pótadó alakjában, mondom, szaad-e a város gazdálkodását ilyen hiszterikás emberi szimptómákra felépíteni, hogy jaj, de sajnálom szegényeket. Azok, akik nyertek a maguk spekulációján, még egy krajcárt sem adtak a városnak. Hogy jön ahboz a köz, hogy csupa szánalomból egy kétségtelenül jobb sorsot érdemlő konzorciumnak most megveregesse a vállát s azt mondja: jól van, kis fiaim, ha már nem nyerhettettek, — amiből nekem ugv sem adtatok volna — hát legalább ne veszítsetek. Hova vezetne ez az eljárás, uraim ? Merő priucipiumból nem volt szabad ezt a telket megvásárolni. Ezen a részen a rosszul sikerült spekulációk minden hydrája joggal kért volna magának hasonló bánásmódot a főrumon. Érezte ezt a közgyűlésnek minden érdektelen tagja. S csak jellemzésül említem itt meg, hogy a gazdasági bizottságban való tárgyalásánál az előzetes terrorisztikus megdolgozása miatt a közgyűlési tagoknak nem volt nyolc ember, aki a vételnek ellene mert volna szavazni s mégis a Veróczy Antal bátor fellépése s egyenesen csak a közérdek szempontjából folyó élő tiltakozása meg tudta akadályozni, hogy a város a nyakába vegyen egy 200 ezer koronás kiadást egy telekért, amire nines szűk' sége s amit csak kölcsönpénzen tudna maga is kifizetni. Az ethikai erőknek ezen a csodá- látos megnyilvánulásán örvendezni kell minden becsületes léleknek. Örvendezni kell azon is, hogy ezt az erkölcsi összeverődést a mi derék főispánunk megértette s a határozat kathegorikus kimondásával még az ellenvéleményen levők oktroyált részét is nagy lelki megkönnyebbülésben részesítette. Egy telek, amelynek a jövedelmezőségét, amint arra dr. Nagy Vincze mutatott rá bátor szókimondással, — bordélyüzlet engedélyezésével tákolják, a város, mint erkölcsi testület kezében, egyenesen a szatmári rothadt állapotokat jellemző kórtünet lett volna, Szerencse, hogy elmúlt tőlünk ez a keserű pohár s szerencse, hogy a szatmári közéletnek is vannak még puritán gondolkozásu s csak a jóért és nemesért harcolui tudó egész emberei. Szintióz. Műsor. Csütörtökön: „Á miniszterelnök“, fél- helyárak (C. bérlet.) Pénteken : „Cigányprímás*, fólhely- árak (A. bérlet). Az Urániából. Hangos kacij és jókedv nralkodott az „Uránia“ tegnapi premier műsorán. Vászonra került a Nordisk film Compa gnie legújabb bohózata, „A konzul ur,“ a 3 felvonásom és mindvégig mulatságos komédia főszereplője, Carl Alstrup, ki a szatmári közönség előtt legutóbb „Őfensége inkognitóban“ cimü bohózatban aratott nagy sikert. A tegnapi nagys ilü műsor a legelőselőbb közönséget vonzotta az Urá niába. A szenzációs kisérő műsor nagyszerű felvétele, „A mezőkövesdi matyó lakodalom“ cimü természetes felvétel, „Házasság a háztetőn* cimü mozitréfa, „A tolakodó Péter“ vígjáték, „Au anyós szereti az állatokat“ vígjáték. Különösen kiemelendő a „S.erencses véletlen“ cimü 2 felvonásos dráma. Ezen grandiózus műsor ma kerül vászonra, rende» hely árakkal Susanne Gran dais, a viiág legbá josebb moziszinésznője holnap, pénteken ismét fel fog lépni „Az áruió hadnagy“ cimü 3 felvonásos izgalmas drámában. A „HUNGÁRIA* fehérnemű tisztító-intézet elsőrendű munkát készít (fényes ing, gallér és kézelő). Hiány nincs! Felvételi hely: Petőfi-köz (dr. ------- Frieder-ház). Tisztelettel Botos Gyula. Jégszekrények és sörhütő készülékek Rosenberg Sámuel bádogosnál Attila utca kaphatók. IDŐJÁRÁS: Enyhe és túlnyomóan száraz idő várható. Sürgőnyprognózis: Enyhe, száraz. Déli hőmérséklet: 19‘0 Celsius.
