Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-21 / 90. szám
XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. 90. szám. A város parlamentje. Választások és szavazások napja. — Szekfü könyve a törvényhatóság előtt. — Ma folytalják a közgyűlést. — A Szamos eredeti tudósítása — Szatmár, ápr. 20. Azok a bizonyos legöregebb emberek, akiknek az a hivatásuk, hogy ne emlékezzenek „hasonló“ dolgokra, ma újra munkába léptek és nem emlékeztek hasonlóan hosz- szu és tartalmas tárgy- sorozatra, mint a mai volt. Három normális közgyűlés anyaga kitellett volna belőle és még akkor is mindaháromnak jutott volna elegendő tartalom. Hat választás és több névszerinti szavazással eldöntendő kérdés szerepelt a napirenden s ezekkel úgy kitolódott az idő, hogy majdnem este hét óráig kellett tárgyalni, hogy a tárgysorozat tiz pontjával elkészüljön a közgyűlés. Este hét órakor az elnöklő főispán a közgyűlést felfüggesztette és holnapra halasztotta. A délután 3 órakor folytatandó közgyűlés részére még igy is maradt harminc tárgy, amelyek között több igen fontos és alapos megvitásra váró kérdés szerepel. A közgyűlés tárgyait dr. Papp Zoltán tanácsos és dr. Pirkler Ernő jegyző referálták, akik valósággal emberfölötti munkát végeztek a hatalmas anyag feldolgozásával. Egyik főérdekessége volt a mai közgyűlésnek Duszik Lajosnak a Szekfü- féle, Eákóczit gyalázó akadémiai kiadvány ügyében bejelentett interpellációja. í-okan szenvedelmes vitát vártak az interpellációtól és a szónokok hosszú sorátó féltették az amúgy is erősen igényié vett időt és mikor dr. Pirkler Ernő 'elolvasta az igen éles hangon megszsrkesztett indítványt, már-már ott forrtál a levegőben az összecsapások, de a őispán tapintatos közbelépése és az interpelláló dicséretes higgadtsága simán vitték keresztül az ügyet. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : A polgármesteri jelelés fontosabb részt i a következők : Örömmel jelentem, hogy a felső kereskedelmi iskolánk allami segélyeként az 1914—1915. évi állami költségvetésben 10, 00 korona be van állítva, ami annál örvendetesebb, meit a legrégibb városi felső kereskedelmi iskolák évi segélye általában ily összegű, — összesen két helyen — és ott, ahol női felső kereskedelmi is van — talán kettős az iskola — a segély évi 15000 korona, igy tehát, mint első ízben felvett segély összeggel meg lehetünk elégedve, — ha sikerülend a polgári iskola segélyeként ehhez hasonló összegű segélyt elnyernünk. — S ha hozzá vesszük, hogy a felső kereskedelmi iskola jelenlegi elhelyezéséül szolgáló helyiségekért, ha t. i. azok iparos tanonciskolául fognak szolgálni, évi 6000 korona államsegély van kilátásba helyezve és a felső kereskedelmi iskolával kspcsolatos inter- nátus jövedelmét is figyelembe vesszük, előreláthatólag azon nagy áldozat mellett is, amelyet a város közönsége ezen 2 iskola létesítésére hozott, a községi háztartásra nem háruland tetemesebb teher. A Szatmár—bikszádi, Szatmár—er- dődi és Nagykároly—somkuti h é. vasutak tervbe vett egyesülése esetére a város közönségének fenntartott igazgatósági és felügyelő-bizottsági helyekre a városi tanács dr. Vajay Károlyt, dr. Farkas Antalt, dr. Kenesztszeghy Lajost, Kőrös mezei Antalt, a felügyelő-bizottságba Fe• rencz Ágostont és Bartha Kálmánt hozta javaslatba. Városunk területén a fősorozás április 29, 30-án és május elsején lesz. — Előállittatik az I ső korosztályban 266, a Il-ikban 134, a Ill-ikban 105 és 55 idegen, összesen 550 állitásköteles. Március 26-án az osztrák és magyar királyi államvasutak kiküldöttei városunkban tartották gyümölcsszállitás kér dósé körül éreke/letüket. ■— Városunk, mint forgalmi központ, de meg egy nagyobb gyümölcs termelő vidék központja szemeltetett ki az értekezlet színhelyéül. — Ez alkalommal a kiküldötteket a város közönsége nevében a városi tanács vendégül fogadta. A közkórház telek feltöltési munkálatainak megkezdése mindezideig késett, mert a vállalkozó a közigazgatási bizottságtól a kórház telektől a Szamos folyóig terjedő vonalon kérte az iparvasut lefektetésére az engedélyt és most, midőn az engedély birtokába jutott, egész más vonalon kívánja azt lefektetni, — a németi határban levő s általa kitermelés céljára megvásárolt ingatlanokhoz. — Ez újabb kérelme felett újból kell határozni a köz- igazgatási bízott ágnak és a vasút lefektetéséi e uj engedélyt kell kiállítani, addig a munkálatok halasztást szenvednek. Városunk egyik régi kö*óhaja a legközelebb felállítandó M. A. V. üzletvezetőségnek városunkban elhelyezése s ez iránt a kereskedelmi miniszterekhez már igen sokszor fordultunk küídö.tségileg és kérelmekkel. — Többször kaptunk igére!et, hogy a legközelebbi üzletvezetőséget városunkban fogják felállítani és mégis azt tapasztaltuk, hogy az újabb üzletvezetőségek máshol nyertek elhelyezést. — Ismételten fordultunk tehát a jelenlegi kereskedelmi miniszterhez is, de elutasító leiratot kaptunk. — Meggyőződve azonban arról, hogy forgalmi szempontból az északkeleti Magyarország üzletvezetősége más városban nem helyezhető el és talán csak pénzügyi nehézségek okozzák a kérdés halasztását, hogy az eszmét álhndóan ébren tartsuk és a miniszteriura figyelmét arra irányítsuk, a városi tanács újból felterjesztést tett. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette s áttért Duszik Lajosnak a Sxekfii-kőnyv ügyében bejelentett interpellációjára, amelynek kapcsán benyújtott indítványában arra kéri a törvényhatóságot, mondja ki, hogy Szatmár hazafias közönsége megbotránkozását fejezi ki ama szégyenteljes merénylet fölött, amely Szekfü könyvével Rákóczi emlékét érte. Pirkler Ernő: Az interpelláció csak vasárnap délben adatott be s igy a városi tanácsnak nem volt alkalma a kérdést alaposan tanulmányozni, hogy indítványt tehessen. Ezért a tanács javaslata az, hogy vagy adassák ki az interpelláció a kérdés tanulmányozása céljából, vagy pedig vétessék le a napirendről. Duszik Lajos kijelenti, hogy indít ványa megtételénél nem a politikai szempont vezette, hanem tisztán a Rákóczi emléke iránti kegyelet. Megindokolja indítványát s ennek kapcsán szemelvényeket olvas fel a könyvből annak bizonyítására, hogy a munka, bármit írjon is többi részében, tartalmaz megbotránkoztató részleteket. Csaba Adorján főispán: Ha bárki is megkísérelné, hogy Rákóczi emlékét politikai célokra kisajátítsa, az ilyeu céllal bonyujtott indítványt senki sem tenné magáévá. Da ha a Rákóczi iránti kegyelet vezérel valakit, ahhoz mindenki készséggel csatlakozik, mert Rákóczi emlékére mindenki imádattal tekint s ha bármely nagy embernek voltak is gyengeségei — aminthogy minden nagy embernek voltak — kegyeletien és tapintatlan dolog azokat megbolygatni. Duszik indítványát elfogadhatja a közgyü'ós, ha az indítványozó törli abból az inparlamentáris kifejezéseket és simit a stílusán. A közgyűlés éljenzéssel és helyesléssel fogadta a főispán beszédét, melynek Minien ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál mhafestő és gőzmosó = , gyárában = Szatmár. Április KEDD Tivadar Lapunk mai száma 6 oldal
