Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-18 / 88. szám
t$t4 április 18. 88. szám. SZAMOS 3. oldat. Az idei sorozások. A sorozóbizottsógok működési tervezete. — A Szamos eredeti tudósítása — Nagykároly, ápr. 17. Ilosvay Aladár alispán most tette közzé az 1914. évi fősorozásra megalakított sorozóbizottságok működési tervezetét. A bizottságok a tervezet szerint a kővetkezőképpen fognak működei: Az első sorozóbizottság: A fehér- gyarmati sorozójárás székhelye Fehérgyarmat, működésének napja április 22, 23, 24, 25, 26, 27, polgári elnök dr. Jékey Ltszló th. biz tag, polgári orvos dr. Schönpflug Béla t. f. o., az állitáskötelezettek összes száma 860. A mátészalkai járás székhelye Mátészalka, működési napja május 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, polgári elnök hosvay Aladár vm. alispán, polgári orvos dr. Csató Sándor j. o , az állitáskötelezettek száma 1288. A szinérváraljai járás székhelye Szi- nérváralja, működésének napja május 30, 31, junius 1, 2, 3, 4, polgári elnök Ilosvay Aladár vm. alispán, polgári orvos dr. Baj- nóczy Géza j. o, az állitáskötelezettek száma 775. Az avasi sorozójárás székhelye Szi- nérváralja, működésének napja junius 5, 6, 7, 8, polgári elnök Tó’h M >r th. biz. tag, polgári orvos dr. Klein Samu j. o., állítás kötelezettek száma 613. Felsőbánya városi sorozójárás székhe lye Felsőbánya, működés napja junius 10, polgári elnök Torday Imre th. biz. tag, polgári orvos dr. Csausz Károly v- t. o., állitáskötelezettek száma 142. Nagybánya városi sorozás székhelye Nagybánya, működés napja junius 12, 13, polgári elnök Torday Imre, polgári orvos dr. Hercinger Ferenc v. t. o., állitásköte lezettek száma 240 Nagybányai járás székhelye Nagybá nya, működés napja junius 14, 15 16, 17, 18, 19, polgári alnök Tord’y Imre, polgári orvos dr. Gondos Mór j. o., az állit.’.skö telezettek összes száma 791 II ik sorozóbizottság: Csengeri sorozójárás székhelye Csen ger, működésének napja május 8, 9, 10, 11, 12, polgári elnök M idarassy Gyula th. biz. tag, polgári orvos dr. Kápolnay Kálmán j. o . állitáskötelezettek száma 717. Szatmári sorozó járás székhelye S'at már, működés napja május 14, 15, 16, 17, 18, 19, polgári elnök Péchy István vm. fő jegyző, polgári orvos dr Schönpflug Béla vm. t. f. o., állitáskötelezettek száma 1052 Nagykárolyi járás székhelye Nagykároly, működésének napja május 27, 28, 29, 30 31, junius 1, 2, 3, polgári elnök Ilosvay Aladár vm. alispán, polgári orvos dr. Schönpflug Béla, állitáskötelezettek 1086-an. Nagykároly városi székhely Nagyká roly, működés napja junius 4, 5, polgáu elnök Madarassy Gyula th. biz. tag, polgári orvos dr. Schőnpfiug Béla, állitáskö telezettek száma 352. Erdödi Borozójáról székhe’ye Erdőd, működés napja junius 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, polgári elnök Nagy Sándor th. biz. tag, polgári orvos dr Csuka Mihály j. o , állitáskötelezettek száma 875. Nagysomkuti sorozójárás székhelye Nagysomkut, működési nap junius 14, 15, 16, 17, 18, polgári elnök Pichy István vm. főjegyző, polgári orvos dr. Olsavszky Vik tor j. o, állitáskötelezettek száma 704. Az ad hoc segélyezés csődje. A bagyari jegyző javaslata. — A Szamos eredeti tudósítása. — Kisar, 1914. ápr. 17. Csaba Adorján főispán a napokban érdekes rendeletet intézett a járási fő- szolgabirákhoz. A rendelet meghagyja a főszolgabíróknak, hogy utasítsák sürgős javaslattételre a községi és körjegyzőket az irányban, hogy mennyiben és mily módon lehetne az ínséget és nyomort az egyes községekben továbbra is enyhíteni. A főispán ugyanis a szerencsétlenebb és kegyetlenebbül sújtott községek részére a közeli napokban újabb államsegélyt szán dókozik a kormánytól kérni és kieszközölni. A főszolgabírók le is adták a rendelet t a jegyzőknek, hogy az abban foglaltakra, tekintettel a dolog sürgősségére, azonnal terjesszenek javaslatot a főszolgabírói hivatal elé. Bakó Jakab nagyari körjegyző javaslatát emeljük ki a sok közül, amely mindenképpen érdemes arra, hogy az illetékes körök és egyének gondolkozzanak felette, annyival is inkább, mert nevezett jegyző személyes tapasztalataiból következtetve, a segélyezés eddigi módját nem tartja egészen célravezetőnek. A fehérgyarmati főszolgabíró előtt fekvő s alapos körültekintéssel összeállított javaslatot szószerint id iktatjuk : — KisarésNagyar községek egész lakosságát szörnyű ínség fenyegeti. Az eső és árvíz tönferetet'e már két évi termésünket, - majd legújabban csaknem teljesen elpusztította a múlt év őszén vetett őszi vetéseinket s egyben most határainkat nagyrószben viz borítja, lehetetlenné teszi azt is, hogy tavaszi vetést végezhessünk. — Most már, hogy körközségeim közönsége földönfutóvá ne váljék, annak megakadályozására szerény javaslatomat a kővetkezőkben vagyok bátor előterjeszteni : — Adassék, lehetőleg azonnal, Nagyar községnek 1800 korona, Kisar községnek 1.00 korona, összesen 3000 korona inségsególy oly célból, hogy az nyomban vízlevezető árkok készítésére, a határ vizmentesitésére, a teljesen jár hatatlan közlekedési utak jókarba boza tatára Jegyen fordítandó. Így egyrészt az összes munkaképes egyének rögtön keresethez, kenyérhez jutnak; a szántóföldekről pedig a viz levezettetvén, az művelhető, zab és árpával, de minden esetre még kapásnövónyekkel bevethető lesz. — Községenként azon 15—20 csaiád, ahol munka és keresetképes családtag nine en, aránylagosan, a községi segélyező bizottság belátása szerint, 300—400 koronának közöttük való szétosztásával volna segélye endő, amivel nyomoruk megfelelően enyhítve, elviselhetővé tetetnék. — Egyébként akár termény, akár kószpénzsególynek minden ellenszolgálat nélkül való általános kiosztása, tapasztalatom szerint, a segítséggel arányban nem álló, káros hatással is van egyszerű népünkre s a kívánt cél, a nyomor enyhítése igy nincs elérve. Egyrészt a „könnyen jött“ segélypénznek nincs előttük becse, nagyrószben a korcs márost segítik vele; másrészt kőnyte lenitve van a segélyező bizottság az inségsegély kiosztásával a közimert munkakerülőket, cigányokat és csavargókat is honorálni, ezeknek számát szaporítani, a restséget, tunyaságot ápolni, amit pedig éppen kiirtani kellene. Ily ellenszolgáltatás nélküli, ismételt segélyezés primitiv népünket mintegy csábítja a henyélésre s a jövőben még annyira sem törekszik téli kenyerét beszerezni, mint eddig, számítva a hatóság támogatására, az ingyensegély kiosztásra. Nem egy van ezen alsóbb- rendűek között, akik óhajtva kérik és várják az esős, árvizes időt a jövőben is, hogy ingyensególyhez juthassanak. Eddig van. Es ide pontot is tehetnénk. Azonban szociális kérdésről lévén szó, kommentár kívánkozik a papírra toliunkból. Nem elég, hogy egymagában Bakó Jakab vallja csakis a fentebb közölt felfogást és tegyen ilyen értelemben javaslatot Elvégre ö csak két község jegyzője. Komolyan, lelkiismerotesen kell mérlegelni minden jegyzőnek a körülménye két 6 lehetőleg hasonló értelemben javas latot tenni. Mert igaza van Bakónak, a nép valóban azt tartja: »könnyen jöttnek könnyen kell menni.“ Mig, ha munkával, fáradsággal jut a pénzecskéhez, jobban megbecsüli. Kétszeres haszon tehát, ha a segélyt nem Isten nevében, hanem bizonyos munka ellenértékéként kapják. A nagyari jegyzőnek kétségkívül figyelemre méltó eszméi vanDak a segélyezést illetőleg, — dedikáljuk is melegen Csaba Adorján főispán nagybecsű jóindulatába — egy dologban azonban nem értünk egészen egyet vele. Tudtuakkal Kisar csakolyan nyo • mórban van, mint Nagyar. Határát esak- olyan viz borítja, sőt talán nagyobb, mint Nagyarót. Közlekedési utjai sokkal ro3z- szibbak, mint Nagyará s mégis amannak csak 1200, ennek 1800 korona segélyt kór. Kérdés, hogy egyáltalán lesz e segély ? De ha lesz, feltétlen kell Kisar - nak is annyi, mint Nagyarnak. Van annyi szüksége rá, mint az utóbbinak. Mindenesetre jobb lenne, ha nem volna rá szüksége. Dshát hiába. Egész Szatmár kacagni fog „A firma házasodik“ Modern »festés és vegytisztitás. Saját készítésű kék- festő kartonok kaphatók == LukáCSOVitsS vardomb-u8
