Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-18 / 88. szám
XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. 88. szár Á kártya most már komolyan belekerül a törvénykönyvbe. Szigorú törvény készül a hazárdjáték ellen, olyan, — ha igazak a szállongó hírek — amelyek alapján nemcsak azt a szegény napszámost lehet elitélni, ha 20 fillért el- ferblizik, hanem el kell ítélni a százezrekbe játszó urakat is. Erre a törvényre valóban nagy szükség van. Ebben az országban mindenki hazárclirozik, a nemzeti hazárd- ösztön a polgári életnek minden megnyilatkozásában feltör. Hazárd a politikánk, hazárd a kereskedelmünk. S a hazárdösztön az oka annak is, hogy nálunk, ahol nincs tetemes vagyonú polgári osztály, annyi a mulatóhely s az mind tele volna, ha még annyi volna is. Lumpol a hivatalnok, kockáztatván állását és munkája érté- ! két, lumpol a fiatal ügyvéd, föltéve pá- | lyája kezdetét egy esetleges jó házasság ellen, lumpol bizonyos ideig minden fiatal ember. Minden polgári pályának induló ifjú lefizeti adóját a mulatóhelyeknek s ez magyarázza meg, hogy aránylag miért olyan olcsó a lumpolás nálunk, ahol a szolid élet olyan öldöklőén drága. Nem szabad nagyon magasra emelni a kosarat ott, ahol azok, akik máskép nem tehetik, lumpolnak kockázat árán. Régi panasz, hogy az ifjú tobzódásnál a kiszórt pénz értékén túl óriási értéket képvisel az az energia, az az erő, mely elpazarolódik a kockázatok fordulatának lesése közben. Megfordítva van pedig. Nem hazárd lelkiállapot kergeti az embereket tragikus könnyelműségekbe, hanem a magyar élet nyomorúsága a hazárdba. Nem azért szökdösnek ki százezrével az emberek ebből az országból, mintha valami misztikus ösztön űzné őket tengerek ködén át délibábos eldorádókba, hanem azért, mert az ország nem bírja őket eltartani. Ö is hazárdiroz, a paraszt, mikor eladja apjától örökölt vagy rögenként összehordott kis földsze'etjét s fölszáll a nagy hajóra, mely viszi az ismeretlen jövőbe. A polgári osztály ugyanezt csinálja a külvárosi borgőzös csapszékekben csak úgy, mint a belváros zöld— Kártyaországba. Ne tessék azt hinni, hogy csupa léhaságból, komoly dolgoktól borzadó könnyelműségből. A mi országunk nagy nyavalyája ezért is a felelős: az, hogy a meglevő, fölösen dús energiáknak nem tud munkát adni. A polgári osztály különösen nagyigényü és aránylag igen kifinomodott életösztönü. Nincs a helyén : nyugoti igényekkel él, holott a nyugoti kispolgárság kereseti színvonalát se éri el. Vannak benne nagyszerű képességek, fürge ész, erős képzelet, de nincs mód a felhasználásukra, azért keresnek menedéket és kielégülést a hazárdosztönben, amely voltaképpen nem utolsó emberi érték. Ezt is szokás mondani: A korhadó polgári osztály helyett a magyar föld és népből sarjad ki a jövendő vetése. A mondáshoz nagy optimizmus kell, a benne való hithez nagy naivság. Hiszen a magyar föld állapota s megművelésének primitiv módja it kezdene társadalmunk válságának. Hát nem szerencsejáték-e tulajdonképpen az egész magyar élet, minden magánköltségvetéseivel | együtt ! Kezdetleges földmivesország i vagyunk, kenyérmagtermelő foltokból I összerakva, kiszolgáltatva jó időnek és rósz időnek, ahogy a természetnek tetszik. Húsz millió ember egy évig való élete arra a kártyára feltéve : lesz-e tavasz végén eső és júniusban jég. Hiszen gazdasági életünk ilyen berendezésével indokolják meg a börzei szerencsejátékot, mint viszontbiztosítást a felhők szeszélye ellen. Azt az országot pedig, melynek alapintézményei közi tartozik a szerencsejáték, paragrafusokkal rá nem lehet tolni a normális polgári élet : szolid sínjeire. Hírek a városházáról. Ä gazdasági szakbizottság ülése. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, ápr. 17. A város törvényhatóságának gazdasági szakbizottsága ma délután tartotta ülését dr. Vajay Károly kir tan,, polgár- mester elnöklete alatt. A bizottság előkészítette a hétfői közgyűlés tárgysorozatán szereplő anyagot, amelyek tárgyában a iövetkező határozatokat hozta: A szatmári képző- ós iparművészeti tanfolyam részére 3 évre évi 300 korona segélyt szavaztak meg. A ref. tanitónőképző intézet részére átengedték az uj adóhivatal melletti telket azzal, hogy ha két éven belül az intézet nem kapja meg a kormánysegélyt, a telek tulajdonjoga visszaszáll a városra. Elfogadták a Magyar Aszfalt R. T. ajánlatát a kültelken létesítendő mügyalog- járó készítése tárgyában, amely szerint négyzetméterenként 7 K 96 fillért fizet a város, tehát 5 százalékkal többet, mint a belterületen. Az aszfaltgyalogjárók fenntar;ási költségeinek megállapítása tárgyában a bizottság nem határozott, hanem visszaadta az i ügyet a számvevőségnek, hogy állapítsa | meg — tekintettel arra, hogy a gyMog- | járót nemcsak a háztulajdonosok, hanem I a város egÓ3z közönsége is használja — í nem lenne-e helyesebb a fenntartási költ- ! sóget pótadóba kivetni. a Magyar Aszfalt R. T. uj gyalogjáró készítésére lejárt szerződését a bizottság öt évre meghosszabbította. A po gári fiúiskola felülvizsgálatához kiküldött bizottság javaslata alapján a bizottság Bogsch Kálmán főmérnök részére 50 ' K, Köröskényi Jenő részére 300, Flontás Demeter részére 100 K tiszteletdijat állapított meg. A íerencrendi barátok részére a bizottság 1200 K évi segélyt állapított meg. Végül pedig elhatározták az uj honvéd laktanya felépítését azzal a feltétellel, ha az állam az ópitési költségek 8 százalékát megtéríti. A bizottság fennti határozatait javaslat formájában a közgyűlés elé terjeszti. I földmiVelégilggi npiszier az ecsedi lápon. — A Szamos eredeti tudósítása. — Nagykároly, ápr. 17. Köztudomású dolog, hogy az Ecsedi Láplecsapoló Társulat vizlevezetóse körül bajok vannak: a levezető csatornákat szűkre szabták, amelyek igy nem képesek a vizet kellő mértékben lecsapolni úgy, hogy a láp annak a veszedelemnek van kitéve, hogy ismét elönti a viz ós pár év alatt ismét láp lesz az egész terület. A társulat már egyszer megkísérelte a módját, még pedig igen ötletesen, annak, hogy a vizet elterelje a saját területéről: Szatmár határában akartak egy úgynevezett vizberaktározó medencét létesíteni, amelynek segélyével a vizet a szatmári határban gyújtván össze, ide helyezték volna át a lápot. Az igen ötletes terv azonban meghiúsult Szatmár város éberségén s azóta Április SZ6MBAT Apollonius posztós asztalkáin : kivándorol Minden ruha uj lesz UAifnipr» Pál ru^ia^e8tö gőzmosó már tisztítás és festés által ndjldjol Y dl = gyárában O^dUlldl. Lapunk mai száma 6 oldal.
