Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-16 / 86. szám
(1914 április 16. 86. szám) SZAMOS 3. olaai. A könyvkölősegdd tragédiája. Rálőtt a kedvesére azután agyonlőtte magát. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, ápr. 15. A Hám János utca 3. szám alatt ma reggel egynegyed 8 órakor három revolver- lövés dördült el. Gyalai János könyv bötősegéd kétszer rálőtt a kedvesére, Plébán Rózsira, azután önmaga felé fordította a fegyvert. A leány csak könnyeb ben sebesült meg, a szerencsétlen könyvkötősegéd azonnal meghalt. A fiatal ember nyakszirtjébe irányozta a golyót ami a legritkább esetek közé tartozik. A csöndes, magábavonulo könyvkötősegód két esztendeje udvarolt a leánynak ; a leány egy ideig szerette, de az utóbbi időben elhide gült tőle, más legény után fordul*, emiatt történt a tragédia. Gyalai János már hosz- szabb ideje kószü t ja tettre, éjjelenkint lázasan nyugtalankodott, ha kapunyitást hallott, kirohant figyelni, nem e jön valaki a kedveséhez. A tragikus eset részletei a következők : Az előzmények. Gyalai János nagybányai születésű, 24 éves, könyvkötősegéd itt nevelkedett Szatmáron. Az anyja szakácsnő volt a városban, most állítólag Nyíregyházán tartózkodik. A fiú a könyvkötő mesterséget tanulta s ezelőtt két évvel szabadult. Akkor nyomban beállott Agyó Géza könyvköíőmesterh*'z, Hárn János-ulca 3. szám alatt, ahol heti 8 koronát kapott és teljes ellátást. Gyalai ugyanebben a ház ban lakott a házmesternél. Ahogy a könyvkötő mesterhez került a szerencsétlen fiatal ember, azonnal udvarolni kezde t Plébán Rózsi cselédleánynak, egy szemrevaló, csinos, erősen fejlett teremtésnek, aki ugyanazon ház emeletén szolgált. A leány egy ideig sziveden fogadta a könyvkötő- segéd udvarlását. Kicsi, vézna legényke volt Gyalai János, akik ösmerték, azt mondták, hogy úgy nézett ki, mint egy tüdő vészes. A boldogtalan fiatalember nagyon takarékosan ólt. Heti béréből mindig megtakarított egy-kót koronát s azt édes anyjának küldötte, hogy a takarékba tegye. Állítólag hatszáz koronát spórolt igy össze Gyalai János. Ha csak tehette, minden szabad idejét a leány mellett töltötte, elvitte sétálni, vasárnap délután a színházba és az volt a szándéka, hogy elveszi. A leány azonban az utóbbi időben megunta az örökösen lázas beszédű, alá zatos, szomorú kinézésű legényt. A szive más felé fordult s beleszeretett egy kő- mivessegódbe, aki inkább kedvére való volt. Egyben tudtára adta Gyalainak, hogy menjen másfelé, mert már nem szereti. Ez két hónappal ezelőtt történt. A fiatal ember lelki éle e ettől a pillanattól fogva teljesen felfordult. Akkor már készült a tragédiára Megmondta kedvesének, hogy lelövi és azután végez önmagával. Megmutatta a fegyert is, amelylyel a tettet el akarta követni. A leány nem vette komolyan a dolgot és nem törődött a fenyegetéssel. A könyvkötősegéd eddig rendesen járt haza estónkiot, sohasem éjszakázott. Most azonban egy pillantónyi nyugta sem volt. Éjjelenkint ki besztladgált a házban. Figyelte a leányt, minden kapunyitásra felijedt, kirohant a kapun, sokszor órák hosszáig elmaradt, azután visszajött. Az utóbbi két hétben alig aludt. A dolgát rendesen végezte, főnöke, Agyó nem vett rajta észre semmi különöset, igen jóravaló, derék, szorgalmas munkásnak ösmerie segédjét. A fenyegetéseket az utóbbi napokban többször megismételte Gyalai A leány már komolyan tartott a felzt klatott fiatalembertől ős tegnap délután meg is kérdezte Füredi dstektivtől, hogy mittevő legyen. A detektív azt mondta, hogy jelentse az esetet a főkapitánynak. Eire azonban már nem volt alkalom. Füredi, saj nos, látta, hogy Gyalai tegnap együtt sétált Rózsival a színház tájékán és észrevette, hogy a fiatalember izgatottan gesztikulál, kedvese minduntalan elmarad tőle. Ezután visszament a műhelybe Gyalai. Vidám arcot erőltetett magára és végezte a dolgát. Főnöke még szóbahozta, hogy nem e volna jó megtakarított pénzéből egy, a napokban elhalt könyvkötő üzletét átvenni. Gyalai azt válaszolta, hogy ő már foglalkozott ezzel a dologgal és megtette a szükséges lépéseket. Ezután dalolt és dudolgatott magában, este 7 óra felé nehány szót váltott a kapuban a leánynyal, azután eltávozott. Valamivel 8 óra előtt visszatért vacsorázni, bement a lakására és ott azt mondotta a bázmesterné leányának, Lichtenstein Rózának, hogy végezni fog a kedvesével. Lichtenstein Róza meg ijedt és kérlelni kezdte a fiatalembert, hogy hagyjon fel szánd kával. Gyalai János nem válaszolt hanem elővett zsebé bői egy 7 milimőteres, nickelezett revolvert, amely üres volt és jelentőségteljes mozdulattal a halántékára illesztette. Lieh tenstein Róza el akarta venni tőle a revolver!, de Gyalai nem adta oda a fegyvert és elment. Ma reggel három órakor jött haza. Tegnvp ölvén koronát kapott postán az anyjától, úgy látszik, ? sötét tett előtt egy kissé mulatni akart. Nem volt ittas. A házmesternó Kérdezte tőle, hogy muLtni volt, Gyalai azt mondta, hogy igen. Ezu tán lefeküdt. Az ágyb n azonban nem volt maradása, két óra hosszat hánykolódott, azután fölkelt és újra kirohant a kapun. A tragédia. Hát óra múlt néhány perccel, amikor Gyalai visszatért a házba. Plébán Rózsi már a főlépcsőn sepregetett ekkor. Az udvaron nem tartózkodott ebben az időben senki. Ahogy a fiatalember megpillantotta kedvesét, odaszólt neki, hogy jöjjön le, mert el akar buc uzkodni tőle. „Elmegyek ebből a városból, — mondotta — mert nem állom ki igy az életet.“ Plébán Rózsi lejött. A harmadik lópc őfokon megállt. A fiatalember a keze után nyúlt, de balkézzel fogta meg Plébán Rózsi jobbját. A leány már ebben a pillanatban tudta, hogy a könyvkötősegéd valamit akar. A következő pillanatban már megvillant a revolver és eldördült az első lövés. A golyó behatolt a fej alatt a leány nyakába, de a gerincoszlop felett megakadt. Plébán Rózsi nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem hirtelen leguggolt, a mellet a térde felé hajtotta, nehogy a szivébe löjjön a fiatalember. Ez a lövés köveden közelből történt. A könyvkötő- segéd most szintén lehajolt és most már a szivnek irányozva, újra elsütötte a fegyvert. A keze szerencsére reszketett s ez a lövés csak súrolta a leány mellét a felső bordák tájékán. Plébán Rózsi most végig ■ nyúlt a lépcsőn. Most a fiatalember saját tarkójának irányozta a revolvert és belelőtt a gerincoszlop első csigolyája felett a nyakába. A golyó szótroncsota a gerincvelőt és azonnali halált okozott. Estében már holtan bukott a kapualj kövezetére. A feje lent volt az aszfalton, a teste a lépcsőre zuhant. A lövések zajára azonnal összeszaladt az égés - ház. Az első lövésre már odaért Lengyel Ferenez laboráns, de már nem volt ideje lefogni a megdühödőtt embert, mert az már elvégzett mident. Ugyanekkor ment hivatalába Tankóczy Gyula főkapitány és arra felé haladt Füredi detektív, akik hallották a revolver- dörrenéseket és beszaladtak az udvarra. Piébán Rózsi blouza meg volt pör kölve és füstölgött, a detektivnek első volt, hogy letépte a blouzt. A főkapitány ezután utasítást adott, hogy rendőrök állják el a ház kél kijáratát és Füredi telefonozzon a mentőkén. A mentők nehány pillanat múlva megérkeztek, mentőkocríra azonban nem volt szükség, mert Plébán Rózsi kijelentette, hogy saját lábán is be tud menni a kórházba. A bulla arca ezalatt egészen megfeketedett, a ;tarkó tájékán bárom ujnyi vastagságban tócsát képezett a kiömlött vér. A lépesőa szintén vórtócsa volt Plébán Rózsi sebesüléseitől. Közben megjelentek a csendőrök is, akik raeg- kezték a nyomozást. Háromnegyed nyolc órakor megérkezett a hullaszállító szekér fekete koporsóval. Ebbe betették a halottat, sötétkék ruhájában, gyaluforgács közé. A fedelet rátetiók a koporsóra és kivittók a kórház boncoló kamarájába. Pióbán Rózsit a mentők ellátták az első kötéssel s két tűzoltó karján kiment a kórházba. A délelőtt folyamán kivették a golyót a nyakából, sebiáza nincs, sérülései nehány nap alatt begyógyulnakBeszélgetés Plébán Rózával. A délután folyamán felkei estük Plébán Rózát a kórházban. Egy nőösmerő- sével mentünk, a leány az /udvaron volt a többi betegekkel. A beszélgetés folyamán elmondotta, hogy csak rövid ideig szerette Gyalai Jánost és hamarosan kiábrándult bel?le izgatott viselkedése miatt. A könyvkötősegéd el is ment vele Petére, a leány anyjához, hogy megkérje tőle a kezét. Pióbán Rózsi azonban az anyja előtt is kijelentette, hogy nem szereti a fiatalembert és nem akar a felesége lenni. Plébán Rózsi a beszélgetés alatt a kezében tartotta a golyót, amely a nyakába fúródott. Megkérte nő ösmerősét, hogy küldjék be a febórruháját, mert a másik tönkrement. Azután intézkedett halkan és szomorúan, hogy a nevében vegyenek koszorút a temetésre. Ebben a pillanatban őszinte bánat tükröződött a szemeiből. Mi megindulva néztük Plébán Rózsit, aki nyomorúságos keresetéből koszo rut küld annak, aki meg akarta őt ölni. (t. ö) Egész Szatmái* kacagni fog „A firma házasodjk“ Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pá! rahafestö és gőzmosó = gyárában = Szatmár.
