Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)
1914-03-15 / 61. szám
2. oldal. SZAMOS (1914 március 15. 61. szám.) csupán akkor helyes, ha a felállításával járó előnyök nagyobb mérvűek, mint az a hátrány, melyet a felállítással okozott költség az azt viselőkre ró. Tekintettel arra, hogy a csengeri járásbíróság az ahoz csatolandó 27.000 lakos közül csupán a Osengerhez legközelebb lakó nehány ezer lakosra jelent olyan előnyt, mely arányban van a járásbíróságra fordítandó áldozatokkal, így nem méltányos olyan községeknek újabb terhekkel való megterhelése, amelyek annak semminemű hasznát nem látják. Az kétségtelen dolog, hogy a csengeri járásbírósághoz tartozandó községek egy része anyagi hozzájárulást ígért a járásbíróság költségéhez, azonban ha ezen községeket ma megkérdeznők, hogy hajlandók-e a mai rossz gazdasági vi szonyokban a csengeri járásbíróságért anyagi áldozatokat hozni, úgy ezeknek legnagyobb része tiltakozna a közter- heknek ilyen inproduktiv célra való felemelése ellen. Már pedig vagy szükség van arra a járásbíróságra Osengerben s ebben az esetben az államhatóságnak elsőrendű kötelezettsége a járásbíróságot közköltségen felállítani, vagy nincs szükség a járásbíróságra s ebben az esetben újabb közteherrel, mely az érdekeltségre kivetendő — bár önként vállalt — teherrel megterhelni métány- talan. De nézzük most a statisztikát is, a szatmárnémetii kir. járásbíróságnál levő statisztika szerint a jelenlegi ügyforgalom mellett annyi dolguk sem lenne, mely egyetlenegy bírónak az idejét lekötné, mivel pedig az uj járásbíróság felállítása sokkal nagyobb létszámmal van tervezve, igy teljesen személy és alkalmazottpazarlással járna a bíróság felállítása. E tekintetben ajánlom a cikkíró urnák becses figyelmébe a szatmári törvényszéki elnök felterjesztését az igazságügyminiszterhez 1912-ból a csengeri kir. járásbíróságot illetőleg. Nézzük most azokat az állítólagos előnyöket, melyeket a csengeri járásbíróság felállítása hozna az érdekeltségre. Azt hisszük, hogy arról, hogy Gacsály, Kozsály és Császló községek, melyek Szatmárra a fehérgyarmati vasúton bejöhetnek, méltánytalan dolog lenne Osengerhez csatolni, hova sem országutjok, sem pedig vasutjok nincsen. Szamosdob, Vetés, Dara, Nagy- géc, Pete, Kisgéc, Sima községek körülbelül egyforma távolságra feküsznek vagy még részben közelebb feküsznek Szatmárhoz, mint Osengerhez, Atya község vasúttal Szatmárra könnyen bejöhet, mig ösengerbe még csináltutja sincsen egészen kiépítve, a Csengeren túl fekvő községek pedig részben a fehérgyarmati, részben a szatmár — mátészalkai vasúton kényelmesen bejárhatnak Szatmárra anélkül, hogy idővesztességük lenne, mivel a vasút menetrendje akként van összeállítva, hogy a délelőtti tárgyalásokat elérheti a jogkereső közönség és a kora délutáni órákban újból otthon lehet. Ezen községek ha Osengerben feláiiit- tatnék a járásbíróság, ugyanazon vonatokat használná Ösengerbe az oda és visszamenetelre, melyekkel Szatmárra jár sőt ezen községek egy részére is egyenesen hátrányos a járásbíróság felállítása, mivel Szatmárra vasúton olcsón bejöhet, mig Ösengerbe rossz utón igás napszámot is veszítve, szekeren járhat be. Az kétségtelen, hogy Osenger községre esetleg a hozzá legközelebb fekvő 2 — 3 községre előnyös lenne a járás- bíróság felállítása, de hogy ezeknek előnyéért a mai rossz viszonyok közt nem ér denies a járás községeit megterhelni, kétségen felüli. Nemcsak nekem meggyőződésem ez, hanem Szatmárnémeti kir. járásbíróság azon vezetőjének véleménye is, aki már 1912. évben ugyan- ily értelemben informálta az igazságügyi kormányt. Hogy mindennek dacára tervben van a csengeri kir. járásbíróság felállítása, az csak azt mutatja, hogy vannak és voltak lelkes emberek, akik fáradságot nem kiméivé küzdöttek Osenger egyoldalú érdekeiért. Ha azonban a csengeri járásbíróság felállítására irányult törekvéseket megfigyeljük, úgy látni fogjuk, hogy a múltban is épp a kifejtett okoknál fogva épp a csengeri intelligencia egy része volt az, amely tiltakozott a járásbíróság felállítása ellen, akkor pedig, a mikor a Szatmárt a megyével összekötő nagy vasúti és országút hálózatok kiépítve nem voltak. Kiért lenne tehát ma jogosult az érdekeltséget egy nagy im produktiv kiadásba bele vinni, mikor azt úgy is nyomja a rossz gazdasági évek csapásain felül a rengeteg sok egyébnemü közteher? Érdemes-e nehány ember egyoldalú érdekeinek a közérdeket alárendelni? Érdemes-e 27 község érdekét feláldozni Osenger érdekeiért? Erre azt hiszem csak az lehet az egyedüli válasz, hogy nem. Nos tessék felállítani a csengeri járásbíróságot, csak ne tessék a közérdekkel és közki- vánalommal indokolni. Dr. Uray Endre Géta. Értesítés Éitesitem Szatmár és vidéke nagyrabec-ült hölgyközönségét, hogy a tavaszi és nyári női kalapujdonságok, különlegességek megérkeztek. — Kiváló tisztelettel Barcsay Erzsébet Szatmár, Kazinezy-utca 7. 8400 koronát loptak az érmihálgfaliiai állomáson. =& tolvaj njegijedt és Visszalopta a pépzt. — A Szamos eredeti tudósitása. — Érmihályfalva, márc 14. Nagy szenzációja volt tegnap este Érmiháiytalvd állomásnak. Az áliomásfő nők helyettes irodájából elloptak nyolcezer- nógy^zázhetven koronát, mujd mikor a csendőrök segítségével kutatni kezdték a pénzt, valaki az állomás félreeső helyisé gében elrejtette, vagy talán visszalopta a pénzt, amelyet még tegnap este hiánytalanul megtaláltak. A különös ügy részleteiről ezeket Írja tudósítónk: A székelyhid szilágyeomlói vasúttal a mozgópostán tegnap több értékesebb csomag érkezett az érmihály falvai állomásra. A csomagokkal együtt 8470 koronát hozott a mozgóposta egy vaskazettában elzárva s megérkezvén Érmihályfalvára, a vasúti tiszt a pénzt tartalmazó borítékot átadta (Lajos Imre helyettes főnöknek. Olajoi Imre átvette a pénzt tartalmazó borítékokat, be vitte a hivatali szobájába. Az átadott szállítmány között volt ezenkívül mintegy 30 ezer korona értékű más küldemény. Háromnegyed 8 óra tájban Olajos Imre felment vacsorázni. Híva tali szobájának ajtaját egy kulcsai bezárta, és az inspekciós tisztviselőkön kívül elszé- ledt a többi vasúti tisztviselő i*. Nyolc órára már meg is vacsorázott Olajos Imre és visszatért az irodájába. Mikor a szobába belépett, rémülten konstatálta, hogy az asztalról hiányzik a nyolc boríték, amely a 8470 koronát tartalmazta A többi értéktárgy és csomag azonban érintetlen volt. Olajos nyomban fellármázta az állomást, telefonálta csendőraégre, ahonnan rz egész készenlét kivonult. A csendőrség első intézkedése az volt, hoey oz egész állomási épületet lezárta. tírmibályfalván az nap nagyvásár volt s az állomáson rengeteg ember várt a debreceni és ellenkező irányba menő vonatok indulására. A csendőrök minden utast betereltek a várótermekbe és kezdetét vette az utasok és azok podgyászainak átkutatása. Az uiasok ói vasúti alkalmazottak megmotozása semmi eredménnyel nem járt. — A pénz sehol sem volt. Ekkor az egyik vasúti tiszt azt proponálta, hogy nézzenek be a félreeső helyre is. A csendőrök benyitottak a helyiségbe s a fedődeszka alatt megtalálták az egész összeget. A osendőrsóg felfogása az, hoery a viszonyokkal ismerős ember követhette el a lopást, aki, mikor a nyomozás és a mo tozás gyors energiával megindult, megrettent és besurranva a mellékhelyiségbe, ott elrejtette a pénzt. A nyomozást a csendőrség erélyesen folytatja. Feltűnést keltő letartóztatás várható. Kalapujdonságok, nyakkendő különlegességek MADARASSYNÁL, Deák-tér 17. “W Jó éjszakát szerezhet megának mindenki, ha a hálószobáit a „Löcherer Cimexin“- nel fertőtleníti. A fővárosban történt próbák beigazolták, hogy a „Löcherer Cimoxin' nem csak a poloskát, és annak petéit pusztítja el rögtön ; de megszabadít a ruszli, sváb és hangyáktól is ; a molykártól pedig a szőrme ruhákat teljesen megóvja. Beszerezhető : Rajzinger Sándor gyógyszertárában ős a készítőnél „Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.
