Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)

1914-03-05 / 52. szám

POLITIKAI NAPILAP A mápamarosszigeti ítélet. Szatmár, március 4. . A debreceni törvényszék Márama- rosszigetre delegált tanácsának az Ítélete tegnap lesújtott a bű­nösökre. A vallás- és államellenes izgatás lel­két, Kabalyuk Sándort négy évi és G hónapi államfogházra Ítélte a bíróság, a többi bűnö­sök szintén bűneikhez mérten nyerték el büntetésüket Az ítélet megnyugvást fog hozni a magyar közvéleménybe. Az a néhány Oroszországból pénzelt és izgatott em­ber, aki a vallási fanatizmus szuggesz- tióján keresztül politikailag akarta meg­mételyezni a csendes ruthén népet, egy­előre a börtön falai közé kerül. A bün­tetésük bizonyára elrettentő példa lesz az uj Alexis-atyáknak, a gyanús Ge- rovszkyaknak a politikai kalandosság utján. A magyar állam hatalma jelent­kezett a szigeti Ítélet súlyos csapásai­ban s az Oroszországban gyökeredző nemzetiségi izgatás sötét fája derékban összetörve dőlt le a földre Szigeten. De példa lesz ez az ítélet a Bob- rinszkyaknak is. A rubelek millióin ülő és országokon átnyúló kezű orosz po­litikusoknak intő figyelmeztetés ez az egész pör. Amit Bobrinszky és társai a ma­gyarországi rutének között müveitek, azok a dolgok nyitott könyvként állottak a magyar állam előtt. Aknamunkájuk előtt lehullott a lepel s a szigeti tör­vényszéki tárgyaláson teljes meztelensé­gében állott a pravoszlávia merénylete a magyar államiság ellen. A szigeti törvényszék tárgyalási terme pedig ma már kiürült. A nyo­morult rutén-falvak népe elszéled a piszkos országutakon a ledöntött kettős­keresztek mellett. Ha hazaér a falujába (már akit felmentettek) s a viskójában visszaidézi az izgalmas napok történe­tét, az államhatalom erejét, mely a vád­lottak padjára ültette, bizonyára vissza­tér önmagához, megtalálja azt az igaz­ságot, hogy melyik országnak a határai között élünk, amelyik államnak a tör­vénye véd és oltalmaz bennünket, annak tartozunk hűséggel és szeretettel. A ru­ténparasztok között még egyszer fel­gyújtani a lázongás tüzét aligha lesz lehetséges. S ez a debreceni törvény­szék szigorú, de igazságos ítéleteinek az érdeme. Dolgos és csöndes rutén­jeink tudják már, hogy ők csak esz­közeik azoknak a politikai kalandorok­nak, akik erkölcsi s részint anyagi tő­két szoktak kovácsolni a szegény, fana­tizált parasztok lelkesedéséből. A rutén vármegyék között tüzosz- lop lesz az Ítélet. A bűnöst futván-futva űzi s az igaz, becsületes polgárnak vi­lágító és melegítő menedéke. Az ország testére nézve pedig egy nagy, merész, de biztos műtét, amely az ország egyik megmérgezett pontján kioperálta a kóros' anyagot. De a szigeti ítélet a mi szemünk­be annál is több, amit a rutén nem­zetiségre való hatásában látunk. Me­mento ez a bambavetőknek is, akik a világ valami elrejtett zugában össze­bújva leshetik a máramarosszigeti íté­letet. Memento, hogy a magyar állam ébren van, memento, hogy az állam- hatalomnak sújtó karja van és memento, hogy bombával sem lehet megingatni a magyar nemzeti eszmény uralmának vas alapjait. A kávésok és vendég­lősök panaszai. Beadvány a záróra és csend­őri ellenőrzés ellen. — A Szamos tudósitójától. — Szatmár, máre. 4, Régi panasza már a szatmári kávé soknak és vendéglősöknek, hogy az éjféli egy órán túli nyitvatartás külön megváltott fennmaradási engedélyhez van kötve. Ez a panasz utóbbi időkben mind hangosabbá vált, cnig most végre a szat­mári kávésok és vendéglősök hosszú be­adványban fordultak a város tanácsához a jelenlegi állapotok megváltoztatása végett. A beadvány elsorolja azokat az oko­kat, melyek a fennmaradási engedólyvál- tást a kávésok és vendéglősök sérelmévé teszik. Nincs nagyobb város Magyarorszá­gon — mondja a beadvány —, ahol négy koronás fennmaradási engedélyeket kell jen váltani s azok a négy koronák a ká­véházakra és vendéglőkre évenként nagy terhet jelentenek és veszélyeztetik a tulaj­donosok, vagy bérlők megélhetését. Hivatkozik a beadvány arra a körül­ményre, hogy a közönség a színházból és moziból kijőve, éjfél utáni órákban szíve­sen elszórakozna a kávéházakban és az éjszakai vonatokkal érkező utasok, helye­sebben az éjszaka utazók is szívesen töl­tenék idejüket a kávéházakban. Elsorolja továbbá a beadvány, hogy a névnapok, zsurofe, összejövetelek, bálok, bankettek az esti forgalmat csaknem tel­jesen kizárják, sőt még a kaszinók, kör­helyiségek ellen is panaszkodik, mondván : „— Különösen nagy kárt tesznek még nekünk a kaszinók, körhelyiségek és sajnos, maga a kultu cólu Iparos Otthon is E kávóház szerű üzemmel egybekötött intézmények ekzisztenciákba vágó kon- kurrenseink lettek s a versenyt velünk annál könnyebben vehe ik fel, mert ház­bért nem fizetnek, rezsijük alig valami, az engedély pénzükbe nem kerül, egész éjjel fennt lehetnek, szóval a megélhetés terén bennünket elnyomnak —“. Az utóbbi időkben előforduló na­gyobb mérvű hazárdjátékok szükségessé tették a kávéházak és vendéglők fokozot­tabb ellenőrzését, amit természetesen a kávésok és vendéglősök felháborodással fogadtak. E readvány keretében felvetik azt a sérelmet is, amikor azt mondják: ,— Tiltakozó szavunkat kell már e helyen is felemelnünk azon sérelmes in­tézkedések ellen, hogy mint bármely le* bujokba, a mi tisztességes hirü kávóhá- zainkba a hatósági közegek, jelesül szu- roDjos csendőrök minden alapos ok, vagy bejelentés nélkül behatoljanak, ott fontoskodva körülsétáljanak, majd kérde- zősködéseiukre választ sern adva, egysze­rűen továbbmenjenek, vendégeink nem csekély megbotránkozására. Ily intézke­dés más városokban teljesen ösmeretlen. Más városokban, ha a hatóság szükséges­nek látja, hogy az úri közönség által lá­togatott kávéházakban valami után érdek­lődjön, polgári biztosokat küld oda, kik kötelességeiket diszkréten és feltűnés nélkül teljesitik. —“ Majd ismét visszatérnek a záróra- kérdés megoldásához, amikor egy átme­neti propoziciót tesznek, hogy t. i. fenn­maradási engedélyt csak éjfélutáni S órán túl kelljen váltani, akkor is csak két korona díj ellenében. Á beadványt az összes szatmári ká­vésok és vendéglősök aláírták és remél­hető, hogy a városi tanáé- fog is megol­dást találni a vendéglősök és kávésok eme sérelmes állapotának megváltozta­tására. Egy minden ágazatban működő biztositó társaság részére keres­tetik egy összeköttetésekkel rendelkező szervezés- és tüzszerzésben jártas egyén fixfizetós és napidij mellett. — írásbeli ajánlatok Szatmár. 89. sz. postafiók alá — cimzendők. — R1KSZAPI VÍZZEL vanyubor L/TiMtáB a BUKSZÁD! GYÓGYVÍZ huruto« hanti vegyítve az ez Idei termést! sa- ki ünő Italt szolgáltat bAntalmmk alien páratlan Kapható mindenhol» Árjegyzéket küld kívánatra a Fttrdőlgazgatóság Bikszád Lapunk mai Máma t oldal. Március s CSÜTÖRTÖK Ozséb

Next

/
Thumbnails
Contents