Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)

1914-03-29 / 72. szám

6 o'dal, SZAMOS (1014 március 29. 72. szám.) Waldemar Psilander Kevesen tudják, — csak akiket nagyon közel enged magához - hogy Waldemar Psilander, a Nordisk drámák komor hőse, milyen lelkesen, milyen gyerekesen tud örülni az életnek Ez a gyönyörű szál dán legény, aki a színpa­don állaudóan súlyos drá­mai gesztusokkal dolgozik, az élet szépségeit szinte] naiv örömmel szürcsöli, különö­sen ha meg tud szabadul­ni a világhírű emberek leg­nagyobb bosszúságától, az ünnepeltetéstől, a tolakodó kíváncsiságtól. Munkatársunknak sike­rült beszélni Psilanderrel, aki elmondotta életrajzát Ezt az életrajzot azért tartjuk szükségesnek ide iktatni, mert a Psilander népsze­rűsége nyomában támadt irigység ren­geteg hazugsággal akarta a kitűnő dán művész nimbuszát megtépázni. — Kopenhágában születtem, 1884. május 9-én — kezdte mosolyogva Psilan­der — tehát még nem vagyok egészen harminc éves. Tizenhét éves koromban leteltem az érettségit s akkor édesatyám, Gusztáv Psilander akaratával szinész let­tem Nem jártam sziniiskolába, de nagyon megtetszettem a Theater Casino igazga­tóságának és szerződtettek egész kicsiny szerepekre. Mint harmadik bonvivant működtem kizá­rólag drámai szerepekben és első' nagyobb sikeremet az „Alles für Vaterland“ cimü hazafias darabban értem meg. Ekkor vettek észre és Blond direktor, aki most a Nordisk filmgyár főren­dező dramaturgja, fölléptetett „A fegyenc“ cimü, első Nor­disk darabban, majd még két kisebb film számára ját­szottam, amikor végre be­következett az első világ­sláger, „A sötét pont“ c. da­rab, amelyet a gyár 170 példányban adott el A többiről talán ne is beszéljünk, hi­szen ezt már a közönség is tudja. Legjobb és legszebb szerepeim a Sötét pont-on kívül Őfelsége inkognitóban. Az utolsó arany és legutóbb a Liebelei. Ezekben a szerepekben én is meg voltam magammal elégedve.

Next

/
Thumbnails
Contents