Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)
1914-03-29 / 72. szám
1914 március 29. 72. szám. SZAMOS 3. oldal. Kormánysegély az árvízkárosultaknak. A főispán njabb segélyt kér. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 28. Az elmúlt évben pusztított hatalmas árviz nyomán támadt nyomorúság most kezd a szatmármegyei falvakban teljes nagyságában kidomborodni. Eddig a társadalom, az emberek jószívűsége valahogyan segített a szerencsétlen embereken, de ma — különösen hogy a kedvezőtlen időjárás, a folytonos esőzés nem kecsegtet a helyzet javulásával — ma már kimerült a társadalom könyö- rületessége, az egymásra utalt emberek nem várhatnak sehonnan semmit, a nyomorúság képe rettenetes mérveket kezd ölteni. Fenyegető éhínségről, nyomorúságról szólanak a jelentések, amelyeket a járások főszolgabírói és a körjegyzők a károsult nép sorsa iránt melegen érdeklődő Csaba Adorján főispán íelhivá- sára beterjesztettek. Sőt van olyan jelentés is, amely azt mondja, hogy a község lakói annyira lerongyolódtak, hogy nincs annyi ruhájuk, ameny- nyivel az utcára mehetnének. A kormány legutóbb 25 ezer koronát küldött Csaba Adorján főispánnak, hogy a nyomorúságos községek helyzetén segítsen. A főispán azonnal intézkedett, hogy a 25 ezer korona egyrésze készpénz segélyként osztassék ki, az összeg nagyobb részével pedig úgy rendelkezett, hogy a gazdasági felügyelők terményt vásároljanak belőle és azt osszák ki az ínséges községekben. A segélyek felosztása tárgyában a főispán a következőképpen intézkedett : a sz inérv áraljai járás kap 1500 korona készpénzt, 100 mm. tengerit, 20 mm. babot; a nagysomkuti járás kap 2500 korona készpénzt, 100 mm. tengerit ; a fehérgyarmati járás kap 200 mm. rozsot, 25 mm. babot ; az a vasi járás kap 400 mm. tengerit, 45 mm. babot; a nagybányai járás kap 50 mm, tengerit; Tisztaberek község kap 25 mm. rozsot, 5 mm. babot; Gacsály, Rozsály és Császló községek kapnak 50 mm. rozsot, 10 mm. babot; Tiszabecs kap 500 korona pénzbeli segélyt; Szárazberek 300 koronát; Nagypalád 300 kororát; Magosliget 100 koronát. Csaba Adorján főispán a segély kiosztására vonatkozó intézkedésével egyidejűleg újabb felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, akitől a további segélyezés céljaira újabb 15 ezer korona segélyt kér. A főispán felterjesztésében közvetlen szavakkal ecseteli a községek nyomorúságát, amelyeket — úgymond — a koldusbottól kell megmenteni. A felteéjesztés a többek között a következőket mondja : Kegyelmes Uram! A múlt óv nyarán pusztító árviz ínséget és nyomorúságot teremtett, hatása tulajdonképpen csak most jelentkezik, midőn a társadalom könyörületessége a folytonos segítségben teljesen kimerült, midőn a mindenétől megfosztott lakosság a folytonosan tartó esőzések miatt keresethez sem juthat. Leírhatatlan nyomorról érkeznek jelentések, melyek enyhítésére a Nagyméltóságod hálával fogadott segítő keze csak időlegesen hathatott. Az úgyszólván kolduló nép újabb segítséget vár, hogy legalább addig, mig keresethez juthat, tengődve feltarthassa magát. Semmi kétségünk sincs az iránt, hogy a miniszter szivét meg fogja indítani a szatmármegyei községek nyomorúsága, amelyet élethűen ecsetel a főispáni felterjesztés és a sínylődő falvak megkapják az újabb államsegélyt. A Szatmári ÜggVédi Kör tiltakozó gyűlése az alispáni rendelet ellep. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 28. Több mint hatvan helybeli és vidéki ügyvéd gyűlt össze ma délután, hogy az Ügyvédi Kör rendkívüli közgyűlésén Szat- mármegve alispánjának az utlevólügyben kiadott rendelete ellen tiltakozzék. Nemestóti Szabó Albert, Vetzák Ede és Vetzák Sándor nagykárolyi ügyvédek Dedig távolmaradó sukat kimentve, levélben jelentették be a mozgalomhoz való csatlakozásukat. Dr. Böszörményi Emil elnöki megnyitójában ismertette a rendeletnek az ügyvédeket sértő részét. Majd zugó helyeslés közben mutatott rá annak törvénytelenségére „Amennyiben a rendelet - úgy mond — a lehető legnagyobb nyilvánossággal tétetett közzé, mert nemcsak, hogy közölve lett a megye hivatalos lapjában, hanem egyes falvakban kidobolás utján adták tudtul, ezért alkalmas a^ra, hogy a nép legszélesebb rétegeinél az ügyvédi kar, mint a szorult helyzetben lévők kizsák mányolója, tűnjék fel. Ez a sértés annál nagyobb súlyú, mert ezt a vádat épp egy nagyjelentőségű és előkelő hivatal hivatalos rendelete dobta a köztudatba és pedig teljesen alapnélkül, mert, az ügyvédség egyetemét a ki sákmányolás vádja joggal egyáltalán nem illetheti. iHa egyes túlkapások léteznének, akkor sem az ily rendeletek kiadása és nyilvános meghirdetése a jogos ut és mód a szanálásra, hanem az ügyvédi autonómiának adott törvényes fegyelmi eljárás. Egyenesen törvénysértés ez a rendelet, mert az ügyvédi rendtartás 38. §»ábóli gyökerező képviseleti jogot bénítja meg. Az ügyvédet e törvényszakasz feljo. gositja az ország valamennyi bírósága 6s hatósága előtt feleket képviselni. Ezzel az élő íörvénynyel ellentétes rendelet kibocsátási joga senkinek nincs“. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Glatz József titkár olvasta fel az Ügyvédi Kör választmányának határozati javaslatát, amely igy szól : »Megállapítja a közgyűlés és közzéteszi, hogy Szatmár vármegye alispánjának 6960—1914. sz. alatt kelt rendelete törvénysértő, ahol őt hatáskör egyáltalán nem illeti, hogy ennélfogva ezt a rendeletet végrehajtani is tilos a hatóságoknak, azt a nagyközönség respektálni nem tartozik, az ügyvédi kar pedig gondoskodni fog arról, hogy adott esetben a hatóságnak natáni túlkapása a feleknek semmi joghátrányt ne okozzon. A rendeletnek az ügyvédi állást, annak tekintélyét sértő hangját megbotrán- kozva visszautasítja. — Sajnálattal és kiábrándulással tapasztalja, hogy az alispáni hatóság által kiadott rendeletben kell nélkülözni a kötelező megbecsülésnek és tapintatnak nyilvánulását. Kimondja a közgyűlés, hogy ezt a határozatot panasz alakjában további eljárás vágott megküldi a m. kir. belügyminiszternek, Szatmár vármegye főispánjának, tudomásvétel végett pedig Szatmár vármegye alispánjának és a vármegye összes járási főszolgabíróinak és a községi és körjegyzőnek“. E javaslatot, többek hozzászólása után, nagy lelkesedéssel emelte határozattá a nagygyűlés. A felszólalások közül különösen dr. Keresztszeghy Lajos azon kijelentése keltett élénk érdeklődést, melylyel autentikus értesülés alapján megcáfolta, mintha a törvénytelen rendelet létezésében a főispánnak bármi része lenne. Valódi briinni szövetek az 1914. évi tavaszi és nyári idényre Egy szelvény 3.10 m. hosszú teljes férfiruhához (kabát, nadrág, és mellény) elegendő, csak I szelvény 7 kor. szelvény 10 kor. I szelvény 15 kor. I szelvény 17 kor. I szelvény 20 kor. Egy szelvényt fekete szalonruhához 20.— K-ert, szintúgy felöltőszövetet, turistalódent, selyemkain- garnt, női kosztüm szöveteket stb. gyári árakon küld, mint megbízható és szolid cég mindenütt ismert posztógyári raktár Siegel-ímhof Brünn. Minták ingyen és- bérmentve. Az előnyök a melyeket a magán vevő élvez, hu szövetszükségletét közvetlen Síegel-imhof cégnél, a gyári piacon rendeli meg, igen jelentékenyek. Szabott, legolcsóbb árak. óriási választék. Mintahü, figyelmes kiszolgálás, még i legkisebb rendelésnél is, teljesen friss árúban a rk Ven ica Nagy gyógyhatású görvély és angolkórnál, az idegrendszer betegségeinél, vér- szegénységnél, sápkórnál, női betegségnél, elhájasodásnál és idillt rheuma- tismuanál. Mint klimatikns gyógyhely páratlan maláriánál, influenzánál és minden hurutos betegségnél. tengeri fürdő és klimatikus gyógyhely, az Adria partján (Fiume mellett). Egyedüli belföldi tengeri fürdő. Mesés homok-plázs. A partot körülbelül 300 méternyire finom homok borítja és oly sekély, hogy gyermekek minden felügyelet nélkül is fürödhetnek. o Modern fürdőn nap-, homoH- Is szabad tengeri fürdőre, s Kimerítő prospektust kaid: A fürdő-bizottság I
