Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)
1914-03-27 / 70. szám
6. oldal. SZAMOS (1914 március 27. 70. szám. APRÓ HIRDETÉSEK ÁLLÁS Okleveles gépész kovács uradalomba állást keres. — Beléphet azonnal is. Cime megtudható a kiadóhivatalban. Ügynök dijaztatik. MUNKA A. KILYUKADT vagy ftlrongyolódott haris- üsyát nem kell eldobni, :aert annak párját Bodó Ferenc (Kossuth Lajos- ntca 9. sz.) 20 fillérért teljesen rendbehozza. KIADÓ Kiadó. egy elegáns úri bútorozott szoba jutányos árban azonnal kiadó. Kossuth Lajos-utca 25. Kiadó. Hid-köz 3. szám alatt két utcai szoba üvegezett folyosóvá', konyha, kamara s mosókonyhával együtt május 1-re kiadó. Kiadó lakás. Majláth-utca 2. számú házamnál 2 utcai szoba — magános urnák — május 1-től kiadó. — Erdélyi Imre. ötszobás úri lakás mellékhelyiségekkel és istállóval kiadó Árpád- utca 11. szám alatt. ADÁSVÉTEL Szép ebédlő berendezés teljesen uj (értékes darabok) eladók. Cim a kiadóban. Egy jókarban levő üzletberendezés olcsó áron eladó. Megtekinthető dr. Farkas Jenőnél Rákóczi-utca. Különfélék ÁBRIST a gyorslábú újságárus Szamost regg. 6 órakor Estet már este 10 * Pesti Hírlapot d.u. 3 kor Az Újságot d. u. 3 órakor megérkezés után rendelésre azonnal házhoz szállítja. Levólbeni megkeresések Kinizsi-utca 38. sz. alá intézendők. Szatmár-Németi sz.kir. város hivatalos közleményei. . 3395-1914. iksz. Szatmár-Németi város tanácsának 1914. évi március hó 9-én kelt 4001—914. sz. határozata a földm. (minist.) m. kir. Miniszter Urnák 1914. évi február hó 18-án kelt 41000—III. A. 3. számú a lépfene elleni védé- kezés és a lépfene felléptekor elrendelendő intézkedések tárgyában kiadott körrendeletének közhirrététele és végrehajtása iránt. Határozat. Minden állattulajdonos köteles azonnal jelentést tenni hivatalomhoz vagy a Szatmár- hegyen lakók a szatmárliegyi alkapitányi hivatalhoz, ha állatján a lépfene jelenségeit észleli, vagy csak gyanítja is ezen betegséget, továbbá minden állati elhullást köteles hivatalomhoz, illetve as szatmárhegyí alkapitányi hivatalhoz bejelenteni. A beteg és betegségre gyanús állatokat, más állatoktól; a betegséggel való fertőzés gyanújában álló állatokat, azaz azon állatokat melyek az utolsó 4 napon belül lépfenében beteg, vagy az ilyen betegségre gyanús állatokkal bármi módon érintkeztek, továbbá amelyek a lépfenével fertőzött legelőn az utolsó 4 napon belül legeltek és a kihajtá3t megelőzőleg lépfene ellen élőcsirákat tartalmazó ojtóanyaggal beojtva nem lettek, — a betegektől, gyanúsaktól és más állatoktól el kell különíteni és őriztetni kell őket, hogy más állatokkal ne érintkezhessenek. Azon helyekből, ahol beteg, beteggya- nus, vagy fertőzés gyanús állatok tartózkodnak, engedély nélkül lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, juhot, kecskét kivinni, vagy oda bejelentés és engedély nélkül ilyen állatokat behozni tilos. A fertőzött helyekről sertés kivitele, vagy oda bevitele akkor tilos, ha a lépfene a sertéseken is megállapittatott. A beteg, betegségre gyanús, vagy fertőzés gyanús állatok marhaleveleit a tulajdonosok hivatalomhoz beszolgáltatni tartoznak. A fertőzött karámban, juh és sertés akólban (ólban) levő összes, a fertőzött istállóban pedig a lépfenés és a lépfenegyanujá- ban álló állat állásában és a jobbról-balról levő, fére helyen levő trágyát, használt almot s a takarmányhulladékot külön rakva öszsze kell gyűjteni és lehetőleg el kell égetni, ha az elégetés keresztül nem vihető, úgy a trágyát, almot és takarmány hulladékot legeltetésre nem használt szántóföldre kell szállítani és azonnal alászántani, vagy pedig a szántóföldön alkalmas módon összerakva fülleszteni és e közben arról gondoskodni, hogy ahhoz állatok ne férhessenek. A fertőzött istállókba, akiokba idegeneknek lépni tilos. Ha a lépfe- nét, vagy lépfene gyanúját csak az állatok levágása után veszik észre, az összes szereivel együtt a leölt állatot a m. kir. állatorvos érkeztéig és az I. fokú hatóság intézkedéséig meg kell őrizni, a levágott, vagy elhullott állatból kifolyt vért az alatta levő földréteggel együtt ártalmatlanná kell tenni, a lépfene tünetei között elhullott állatot pedig az állati hullafeldolgozó telepre kell szállítani és ott a m. kir. állatorvos vizsgálatáig meg kell őrizni. A lépfenével fertőzött helyet, annak környékét és a beszenyezett tárgyakat és eszközöket az előirt módon fertőtleniteni kell. A lépfene állat birtokosait, gondozóit és mindazokat, kik lépfenés hullák körül foglalatoskodnak, figyelmeztetni kell, hogy a lépfene emberekre is nagymértékben veszedelmes, lépfenében beteg, vagy annak gyanújába álló állatokon véres műtétet csak állatorvos végezhet és az ilyen állatok hulláját csak hatósági állatorvos jelenlétében szabad felboDColni. Lépfenés, vagy lépfeuének gyanújában álló állat tejét, busát, bőrét, szőrét, (sertéjét), gyapját és más terményeit felhasználni és forgalomba hozni tilos. A lépfene fertőzésének gyanújában álló állatokat ezen rendelet 19. §. értelmében csak állatorvos hus- vizsgáló jelenlétében és csak akkor szabod fogyasztásra levágni, ha rajtuk kipihent állapotban lázas hőemelkedés, közérzületi zavarok, vagy lépfenére utaló egyéb kórjelek nem észlelhetők. A lépfenére fertőzés gyanús állatoknak közfogyasztásra levágása alkalmával nagyállatoknak csakis egyenkint, kis állatokat pedig kisebb csoportokban, legfeljebb tizével szabad egy helyiségben levágni. A lépfenére fertőzésről gyanés juhokat és bárányokat, ha- azok leölés után közfogyasztásra alkalmasoknak találtatnak, — le kell borozni s az ilyen állatok húsa csakis lebőrözve vihetők el a vágás helyéről és kerülhet forgalomba. A lépfene ellen élő csirákat tartalmazó ojtóanyaggal beojtott állatokat az ojtás befejezését követő hét napon belül csak az I. fokú hatóság engedélyével szabad közfogyasztásra levágni. Az engedély megadása előtt a m. kir. állatorvos véleménye meghallgatandó és az ilyen állatokat csak állatorvos husvizsgáló jelenlétében szabad levágni. Az olyan személyeket, kiknek kezein, vagy egyéb fedetlen testrészein sérülések vannak a lépfenés állatok és az ily állatok hullái körüli szolgálattól el kell tiltani és utasítani kell az illető gazdákat, hogy az istállót, (aklot), melyekben a lépfenés, vagy lépfene gyanújában álló állatok vannak, a legyek ellen sötétben kell tartani. A lépfene ellen hathatós védőeszköz a védőojtás. Mindazon helyeken, ahol a lépfene fellépni szokott, célszerű a legelőre kihajtás előtt az állatok védőojtása; a megbetegedett és fertőzés gyanús állatok gyorshatásu vérsavóval kezelhetők eredményesen. Az az állatbirtokos, ki állatait lépfene ellen élőcsirával ojtatja be, köteles az ojtás megtörténtét, az ojtás napjának, beojtott állatok darabszámának és tartózkodási helyének jelzése mellett a ren- dőrfőkapitányi hivatalnak bejelenteni. Ugyanilyen bejelentést az ojtó állatorvos is eszközölni tartozik. — Az ilyen anyaggal beojtott állatok az ojtások befejezését követő hót napig engedély nélkül továbbtartásra idegen helyre nem szállíthatók. Csak olyan beojtott állatok tejét szabad forgalomba hozni, amelyek lá .talanok és melyeknél a beojtás helye nii- csen erősen megduzzadva. Az ily anyaggal beojtott állatok az ojtás befejezését követő hót napon belül csakis az I. fokú hatóságnak a m. kir. állatorvos véleményének meghallgatásával adott engedélyével szabad közfogyasztásra levágni és csak állatorvos-husvizsgáló jelenlétében szabad levágni. Ezen körrendelet 25. §. alapján az I. fokú hatóság a m. kir. állatorvos javaslatára elrendelheti, hogy az olyan legelőre, mely ‘lépfenével van fertőzve, csakis olyan lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést szabad legeltetés végett kihajtani, melyek a kihajtást megelőzőleg lépfene ellen élőcsirákat tartalmazó ojtóanyaggal beojtattak és az ojtás befejezése után egy hét már eltelt. Valamely legelőt, illetve annak bizonyos részét akkor kell lépfenével fertőzöttnek tekinteni, ha annak területén legelő állatok között a lépfene óvenkint, vagy gyakrabban fellép, illetve ha anmak területén a helyi tapasztalatok szerint a legeltetés lépfene fertőzöttség miatt különösen veszedelmes. AJépfcne ellen védőojtóanyaggal be nem ojtott — azokat az állatokat, melyek lépfenével fertőzött legelőre hajtattak ki, a községi előjáróság a háznál vagy a legelőnek olyan részén, mely lépfenével fertőzve nincs, — az állatbirtokos költségére négy napig elkülöníteni és zár alá helyezni köteles. Ezen zár alá helyezett állatokat csak levágás céljából s csak az előirt engedély mellett szabad elszállítani. Ez a rendelet március 15-ón lépett életbe. Szatmár-Németi, 1914 március 15. Tankóczi rendőrfőkapitány. 484—914. gtsz. Hirdetmény Szatmár-Németi szab. kir. város közönsége a tulajdonát képező Vörösmarthy-utca végén levő 1. h. 1277 □-öl területű kertet folyó évi használatra 1914. évi március 28. délelőtt 10 órakor hivatalomban megtartandó nyilvános árverés utján haszonbérbe adja. Mely árverésre az érdeklődőket oly értesítéssel hívom meg, hogy az abban részt venni kívánók 50 korona bánatpénzt az árverés megkezdése előtt nálam letenni kötelesek. A bérleti feltételek a hivatalos órák alatt hivatalomban megtekinthetők. Szatmár-Németi, 1914 március 23. 169—914 gtsz. A Szatmár-németi szab. kir. város tulajdonát képező a Szatmár-Németi 5156. szám tjkvben 11500 hrsz. alatt felvett s a kataszteri felvétel szerint 5 kát. hold 315 □-öl területű Halvány dűlőben fekvő lankabirtok és a rajta levő ház három évre a városi gazdasági tanácsosi hivatalban 1914. évi március 28-án, délelőtt 9 órakor nyilvános szóbeli ár- ■* verésen haszonbérbe fog adatni, mely árverésre az érdeklődőket azon értesítéssel hívom meg, hogy az árverésben részt venni kívánók 100 korona bánatpénzt vagy készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban az árverés megkezdése előtt letenni kötelesek. A bérleti feltételek hivatalomban a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Szatmár-Németi, 1914 március 23. Bartha Kálmán, gazdasági tanácsos. Árverési hirdetmény. A Gazdasági és Iparbank részvénytársaság azon zálogtárgyakat, amelyek 1914. ÍVÍ f(bmár hö llágáig esedékessé váltak és nem rendeztettek, 1914. Mi április 2-án délután 2 óraljor nyilvános árverésen, bent az üzlethelyiségben el fogja adatni. A kezelőség. HIRDESSEN A „SZÁMOSÁBAN Nyomatott a .Szabadsajtó* könyvnyomda r.-t. gyorssajtóin Szatmáron.
