Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)

1914-03-25 / 69. szám

(1914 március 25. 69. szám) SZAMOS l. űiüal. mint mentőangyal, ugrik oda, karjára veszi az ájult nőt és hozza haza. Az úrnő otthon csakhamar eszmé letre tér és megdicséri az ál inast kitűnő magatartásáért, különösen hangsúlyozva azt, hogyha gazdája vitte volna véghez e men tési munkát, még talán megmásítaná, hir­telen ama szándékát, hogy nem megy férjhez soha. Dalborg báró örülni kezd és bizalma sabb hangon akar beszólni, azonban a leány megvetéssel utasitja vissza. Mintegy gyógyír gyanánt ajánlja fel magát a ko morna a kollegának felajánlva, szerinte nagy vagyonát, egy 500 koronás betéti könyvét is hozományként. Dalborg báró, az áx-inas azonban mentegetőzve eltávozik, otthon előkelő gavallérnak öltözve, jön vissza és most már csóközönben szerzi meg a leány kezét és elmondja foga­dását. Boldogok lettek. E mű annyi kiváló humort és tar­talma annyi érdekességet rejt magában, amelyhez hasonlót Mrmilyen igazi vérbeli író müvében sem találunk fel. Szereplői­nek játéka pedig csodás. Felelős szerkesztő: DÉNES SÁNDOR. Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerk. IDŐJÁRÁS: Lényegtelen hőváltozás és sok helyütt csapadék várható. Sürgönyprognózis : Hű­vös, sok helyütt csapadék. Déli hőmérsék let: 11 3 C. Szatmár-Németi sz. kir. város hivatalos közleményei« 3895-1914. iksz. Szatmár Németi város tanácsának 1914. évi március hó 9-én kelt 4001—914. sz. ha­tározata a földm. (niinist.) m. kir. Miniszter Urnák 1914. évi február hó 18-án kelt 41000—III. A. 3. számú a lépfene elleni védé- kezés és a lépfene felléptekor elrendelendő intézkedések tárgyában kiadott körrendeleté­nek közhirrététele és végrehajtása iránt. Határozat. Minden állattulajdonos köteles azonnal jelentést tenni hivatalomhoz vagy a Szatmár- hegyen lakók a szatmárhegyi alkapitányi hi­vatalhoz, ha állatján a lépfene jelenségeit észleli, vagy csak gyanítja is ezen betegsé­get, továbbá minden állati elhullást köteles hivatalomhoz, illetve a szatmárhegyi alkapi­tányi hivatalhoz bejelenteni. A beteg és betegségre gyanús állatokat, más állatoktól; a betegséggel való fertőzés gyanújában álló állatokat, azaz azon állatokat melyek az utolsó 4 napon belül lépfenében beteg, vagy az ilyen betegségre gyanús álla­tokkal bármi módon érintkeztek, továbbá amelyek a lépfenével fertőzött legelőn az utolsó 4 napon belül legeltek és a kihajtást megelőzőleg lépfene ellen élőcsirákat tartal­mazó ojtóanyaggal beojtva nem lettek, — a betegektől, gyanúsaktól és más állatoktól el kell különíteni és őriztetni kell őket, hogy más állatokkal ne érintkezhessenek. Azon helyekből, ahol beteg, beteggya­nus, vagy fertőzés gyanús állatok tartózkod­nak, engedély nélkül lovat, szamarat, öszvért szarvasmarhát, juhot, kecskét kivinni, vagy oda bejelentés és engedély nélkül ilyen álla­tokat behozni tilos. A fertőzött helyekről ser­tés kivitele, vagy oda bevitele akkor tilos, ha a lépfene a sertéseken is megállapittatott. A beteg, betegségre gyanús, vagy fertőzés gyanús állatok marhaleveleit a tulajdonosok hivatalomhoz beszolgáltatni tartoznak. A fertőzött karámban, juh és sertés akólban (ólban) levő összes, 5a fertőzött istál­lóban pedig a lépfenés és a lépfenegyanujá- ban álló állat állásában és a jobbról-balról levő, fóré helyen levő trágyát, használt almot s a takarmányhulladékot külön rakva öszsze kell gyűjteni és lehetőleg ti kell égetni, ha az elégetés keresztül nem vihető, úgy a trá­gyát, almot és takarmány hulladékot legelte­tésre nem használt szántóföldre kell szállítani és azonnal alászántani, vagy pedig a szántó­földön alkalmas módon összerakva fülleszteni és e közben arról gondoskodni, hogy ahhoz állatok ne férhessenek. A fertőzött istállókba, akiokba idegeneknek lépni tilos. Ha a lépfe- nét, vagy lépfene gyanúját csak az állatok levágása után veszik észre, az összes szerei­vel együtt a leölt állatot a m. kir. állatorvos érkeztéig és az I. fokú hatóság intézkedéséig meg kell őrizni, a levágott, vagy elhullott ál­latból kifolyt vért az alatta levő földréteggel együtt ártalmatlanná kell tenni, a lépfene tü­netei között elhullott állatot pedig az állati hullafeldolgozó telepre kell szállítani és ott a m. kir. állatorvos vizsgálatáig meg kell őrizni. A lépfenével fertőzött helyet, annak kör­nyékét és a beszenyezett tárgyakat és eszkö­zöket az előirt módon fertőtleníteni kell. A lépfene állat birtokosait, gondozóit és mindazokat, kik lépfenés hullák körül fog­lalatoskodnak, figyelmeztetni kell, hogy a lépfene emberekre is nagymértékben vesze­delmes, lépfenében beteg, vagy annak gyanú­jába álló állatokon véres műtétet csak állat­orvos végezhet és az ilyen állatok hulláját csak hatósági állatorvos jelenlétében szabad felboncolni. Lépfenés, vagy lépfeuének gya­nújában álló állat tejét, húsát, bőrét, szőrét, (sertéjét), gyapját és más terményeit felhasz­nálni és forgalomba hozni tilos. A lépfene fertőzésének gyanújában álló állatokat ezen rendelet 19. §. értelmében csak állatorvos hus- vizsgáló jelenlétében és csak akkor szabad fogyasztásra levágni, ha rajtuk kipihent álla­pottan lázas hőemelkedés, közérzületi zava­rok, vagy lépfenére utaló egyéb kórjelek nem észlelhetők. A lépfenére fertőzés gyanús állatoknak közfogyasztásra levágása alkalmával nagy állatoknak csakis egyenkint, kis állatokat pe­dig kisebb csoportokban, legfeljebb tizével szabad egy helyiségben levágni. A lépfenére fertőzésről gyanús juhokat és bárányokat, ha azok leölés után közfogyasztásra alkalmasok­nak találtatnak, — le kell borozni s az ilyen állatok húsa csakis lebőrözve vihető el a vá­4 gás helyéről és kerülhet forgalomba. A lóp- fene ellen élő csirákat tartalmazó ojtóanyag­gal beojtott állatokat az ojtás befejezését kö­vető hét napon belül csak az I. fokú hatóság engedélyével szabad közfogyasztásra levágni. Az engedély megadása előtt a m. kir. állat­orvos véleménye meghallgatandó és az ilyen állatokat csak állatorvos husvizsgáló jelenlé­tében szabad levágni. Az olyan személyeket, kiknek kezein, vagy egyéb fedetlen testrészein sérülések vannak a lépfenés állatok és az ily állatok hullái körüli szolgálattól el kell tiltani és utasítani kell az illető gazdákat, hogy az is­tállót, (aklot), 'melyekben a lépfenés, vagy lépfene gyanújában álló állatok vannak, a legyek ellen sötétben kell tartani. A lépfene ellen hathatós védőeszköz a védőojtás. Mindazon helyeken, ahol a lépfene fellépni szokott, célszerű a legelőre kihajtás előtt az állatok védőojtása; a megbetegedett és fertőzés gyanús állatok gyorshatásu vér­savóval kezelhetők eredményesen. Az az állat- birtokos, ki állatait lépfene ellen élőcsirával ojtatja be, köteles az ojtás megtörténtét, az ojtás napjának, beojtott állatok darabszámának és tartózkodási helyének jelzése mellett a ren- dőrfőkapitányi hivatalnak bejelenteni. Ugyan­ilyen bejelentést az ojtó állatorvos is eszkö­zölni tartozik. — Az ilyen anyaggal beojtott állatok az ojtások befejezését követő hét na­pig engedély nélkül továbbtartásra idegen helyre nem szállíthatók. Csak olyan beojtott állatok tejét szabad forgalomba hozni, amelyek láítalanok és melyeknél a beojtás helye nin­csen erősen megduzzadva. Az ily anyaggal beojtott állatok az ojtás befejezését követő hét napon belül csakis az I. fokú hatóságnak a m. kir. állatorvos véleményének meghallgatá­sával adott engedélyével szabad közfogyasz­tásra levágni és csak állatorvos-husvizsgáló jelenlétében szabad levágni. Ezen körrendelet 25. §. alapján az I. fokú hatóság a m. kir. állatorvos javaslatára elrendelheti, hogy az olyan legelőre, mely lépfenével van fertőzve, csakis olyan lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, juhot, kecs­két, sertést szabad legeltetés végett kihajtani, melyek a kihajtást megelőzőleg lépfene ellen élőcsirákat tartalmazó ojtóanyaggal beojtattak és az ojtás befejezése után egy hét már eltelt. Valamely legelőt, illetve annak bizonyos részét akkor kell lépfenével fertőzöttnek te­kinteni, ha annak területén legelő állatok kö­zött a lépfene évenkint, vagy gyakrabban fellép, illetve ha an*ak területén a helyi tapasztala­tok szerint a legeltetés lépfene fertőzöttség miatt különösen veszedelmes. Ajlépfene ellen védőojtóanyaggal be nem ojtott — azokat az állatokat, melyek lépfené­vel fertőzött legelőre hajtattak ki, a községi előjáróság a háznál vagy a legelőnek olyan részén, mely lépfenével fertőzve nincs, — az a latbirtokos költségére négy napig elkülö­níteni és zár alá helyezni köteles. Ezen zár alá helyezett állatokat csak levágás céljából s csak az előirt engedély mellett szabad elszállítani. Ez a rendelet március 15-én lépett életbe. Szatmár-Németi, 1914 március 15. Tankóczi rendőrfőkapitány. Szatmárnémeti sz. Jcir. város hivata­losan megállapított terményárai. I. rend. II. rend korona Tiszta búza.............................. 25-40 24 20 Kétszeres ................................... 1740 —■— Ro zs........................................ 1620 15-40 Árpa............................................14-40 13-60 Zab.................................................14-20 — Tengeri .......................................17-20 16-— Kása........................................—•— — Paszuly, fehér.............................25-— —•— Pa szuly, tarka.........................24-— — •— Sz ilva........................................——•— Krumpli, zsákja..........................6-— 4-20 Sz alonna......................... . . ó 2'— uj 1-68 Ma rhahús.........................................1-60 1-44 Se rtéshús.........................................1-60 —’— Sz atmár, 1914 márc. hó 11. TANKÓCZI, rfőkapitány.

Next

/
Thumbnails
Contents