Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)

1914-03-24 / 68. szám

(1914 március 24. 68. szám.) SZAMOS 3. oldai. lebbi számában külön cikk keretében közlünk. A jelentés megemlékezik az ügyvédi kar helyzetéről, amelyet erősen és hátrányosan befolyásolt a két elmúlt év nehéz gazdasági helyzete. Ezzel kapcso latban megemlékezik arról is, hogy a joggyakorlat meghosszabbítása miatt az átmeneti idő alatt sokan jegyeztették be magukat a kamarába s mindezen jelen­ségek végeredményeként a numerus clau sus mellett foglal állást. A jegyzői magánmunkálatokról szólva, a jelentés sajnálattal konstatálja, bogy az uj perrendtartást életbeléptető törvény a jegyzői msgánmunkákat nem mondja ki zugirászatnak s a jegyzői illet­mények rendezése során ez szintén nem történt meg. Szükségesnek tartja, hogy az államosítás alkalmával a jegyzők ügy­köréből vétessenek ki a magánmunkálatok, nemcsak azért, mert a jegyzők nem bír­nak kellő jártassággal azok elvégzésénél, hanem el is vonja őket egyéb teen dőiktől. Foglalkozik azután a jelentés egyes pénzintézeteknek azzal a praxisával, hogy amig jogtanácsosainak eddig csak akkor redukálta a kőszkiadásokra az egyes perekből járó költségeit, amikor a perelt követelésből semmi sem volt behajtható, újabban arra akarj tk kényszeúteni a bankügyészeket, hogy a behajtott összeg­ből elsősorban az intézet követelését elé­gítsék ki, csak ha ez minden járulékaival kitelik a behajtott összegből, akkor ke­rüljön a sor az ügyvédi munkadíjak ki elégitésére. Sérelmes ez a kívánság külö­nösen most, amikor az általános érték- csökkenés folytán ritka eset, hogy a fedezetből az utolsó helyen sorozott per­költség is kiteljék. Nem igazságos a ban­koknak az az álláspontja sem, hogy az ügyvédet ezért kárpótolja az évi tisztelet- dij, mert eltekintve at'ól, hogy ez a tiszteletdij többnyire jelentéktelen összee, az ügyvéd rászolgál erre az egész éven át díjtalanul adott jogtanácsokkal és telekkönyvi szemlézésekkel. A kamara eddig is fegyelmi vétségnek minősítette a kószkiadásos megállapodást, most pedig arra kéri jelentésében az igazságügy minisztert, hogy a készkiadásos megálla­podásokra vonatkozó tilalmat vegye fel az ügyvédi rendtartásba. Az ügyvédi nyugdíjintézetről szólva megállapi'ja a jelentés, hogy az ügyvédek érthetetlen közönynyel viseltetnek a nyug­díjintézettel szemben, amelynek a szat mári ügyvédi kamaránál 7000 korona hátraléka van Minthogy pedig a nyug­díjintézet nem az egyes ügyvédekkel, hanem a kamarával áll összeköttetésben, ezek a hátralékok a kamarát terhelik. Kívánatos lenne ezért, hogy az az intéz­kedés, amely szerint eddig a két évi tag díjjal hátralékosokat törölték a kamará ból, úgy módosittassók, hogy ezután egy évi hátralék vonja maga után a törlést. A fiatalkorú bűnösök fölötti bírás­kodásnak megvan minden szükséges for mája, de a lényeg közrül is rámutat egyes hibákra a jelentés. A bíróság az egyes esetekben megtesz ugyan mindent, de ami a legfontosabb: a környezettől nem tudja a szükséghez képest elvonni a fiatalkorú bűnöst, aki a tárgyalásig és a büntetés »kitöltése után ismét a rend szerint káros környezetbe kerül vissza. Szükségesnek látná a jelentés, hogy fize­téses és állandó pártfogók alkalmaztassa­nak, akik alaposabb és lelkiismeretebb környezettanulmányok alapján meg tud­ják világítani a bíróság előtt a terhelt környezetbeli viszonyait. Foglalkozik még a jelentés az ille­ték ügyekben fennforgó sérelmekkel, amelyeket azzal az eredeti és igen helyes móddal vél elkerülhetőnek, ha az ügyvé­dek óvadékot tennének le s a tényleg felmerült illetéktartozások egyszeres ösz­szes?e ennek az óvadéknak a terhére szá molhatnák el. Meleg szavakkal emlékezik meg ezután a jelentés dr. Róth Ferencz távo­zásáról és Veréezy Antal nyugalomba- vonulásáról. Több apróbb és tisztán a kart ér­deklő ügyet érint ezután a jelentés, amelyhez elsőnek dr. Weísz Sándor szó lalt fel. A legnagyobb elösmeréssel adózik a titkári jelentés alaposságának, majd rámutat arra, hogy a biróságok az ügy gondnoságok kiosztásánál nem járnak el méltányosan. Szóváteszi, hogy a községi jegyzők az adóbizonylatok kiállításánál tudatlanul járnak el. Felvétetni kívánja a kamara kívánságai közé, hogy ne csak nyugalmazott bíró, de kvietált közigazga­tási tisztviselő se űzhessen ügyvédi praxist. Állást foglal a készkiadásos munka ellen. Dr. Kelemen Samu szintén azzal kezdi beszédét, hogy a legnagyobb elisme­rését fejezi ki dr. Schönpflug Jenő titkár­nak a jelentés megszerkesztése körül ki­fejtett érdemes é3 szép munkájáért. A numerus clausus ellen beszól. Kívánaté ­nak tartja az ügyvédi képviseletnek a legszélesebb körben való kiterjesztését és ezzel kapcsolatban megemlékezik Ilosvay Aladár alispánnak a vármegye hivatalos lapjában szombaton megjelent rendeletéről, amely az útlevelek sürgetésénél eltiltja az ügyvédi közb njárást. Inditványc zza, hogy a közgyűlés erélyesen tiltakozzék az alispánnál és Írjon át a belügyminiszter­hez is ebben az ügyben. Dr Böszörményi Emil felolvasta az alispán rendeletének azt a részét, amely azt állítja, hogy az ügyvédek kihasznál­ják az útlevelet kérők szorult helyzetét s hogy aki ezután utlevólügyben ügyvédi közbenjárást vesz igénybe, annak útlevele toron kívül később fog kiállíttatni. A közgyűlés a legnagyobb felhábo­rodással hallgatta az alispáni körrendelet felolvasását. Dr. Böszörményi Emil: Az alispáni átirat sérti az ügyvédi állás becsületét, az ügyvédek tisztességét prédául teszi ki. Ezért kívánja, hogy a körrendelet kriti kája felvétessék a kamara jelentésébe és az alispán ellen tegyenek panaszt úgy Csaba Adorján főispánnál, mint a belügy­miniszternél. Dr. Keresztszeghy Lajos utal arra, hogy a numerus clausus kölföldön is megvan s ezért indítványozza, hogy a jelentés maradjon meg a numerus clausus mel etti állásfoglalásánál. Dr. Damokos Andor, dr. Fischer Sámuel és dr Benedek József hozzá­szólása után a közgyűlés áltért a válasz­tásokra. A szavazatok megszámlálása után dr. Schönpflug Jenő kihirdette az ered méuyt, amely szerint megválasztattak : diszelnökül Korányi János, elnökül dr. Keresztszeghy Lajos, helyettes elnökül dr. Fejes István, titkárul dr. Schönpflug Jenő, ügyészül Savanyu János, pónztá rosul dr. Szűcs Sándor. — Választmányi rendes tagok lettek: Antal Sándor, Biró Elemér (uj), Böszöményi Emil, Farkas Antal, Glatz József (uj), Harcsár Géza (uj), Rác Endre (uj), Tanódy Endrö (uj). Glatz Józseffel és Harcsár Gézával egyenlő szavazatot kapott dr. Dobossy Endre is, aki azonban sorshúzás utján kimaradt. A választmányba póttagokul bevá­lasztattak: Damokos Andor, Koioknay Károly (Színéi váralja), Stoll Béla (Nagy bánya) és Várady Janos (Nagykároly). IDŐJÁRÁS: Lényegtelen hőváltozás és sok helyütt csapadék várható. Sürgönyprognózis : Hű­vös, sok helyütt csapadék. Dili hőmérsék lei: 11 3 C. ÄKoös Gábor» üzletben a raktáron levő úri és női divat és sport cikkek az üzlet átvétel alkalmából olcsó üü áron adatnak el ™ ny a kkendők ingek — --—m bőráruk .. fegyverek kalapok .. botok ■ ----- női és férfi esőernyők úti kosarak = stb. stb. jWadarassy Eászld Szatmárnímeti, JMt-tfr 17.

Next

/
Thumbnails
Contents