Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)
1914-03-24 / 68. szám
XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. 68. szám U] jjatógági szervezet Város rendkívüli közgyűlése. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 23. A városi törvényhatóság ma délután rendkívüli közgyűlést tartott Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A közgyűlés napirendjére a jóváhagyott szervezeti sza bályrendelet életbeléptetése volt kitűzve. A közgyűlésről csak száraz krónikát írhatunk, mivel a tárgyalás nagyobb része formalitásokból állott. Az ügy részletes ismertetése után a főispán kijelentette, hogy egyes alakiságokon célszerűségi okokból és a közpénztár érdekei szempontjából is túl kell tennie magát a törvényhatóságnak, amihez kétségtelenül joga van. E részben külömben Vajay Károly dr. kir. tanácsos, polgármester megnyugtatta a közgyűlést és a főispánt, hogy más városok is ilyenformán oldották meg a kérdést, midőn az ujvárositörvóny alapján hatósági szervezetüket megállapították, t. i. vagy nyomban az állások átszervezése alkalmával már beválasztották pályázaton kívül az illető tiszt viselőket, vagy úgy jártak el, mint mink, hogy előbb átszervezték az állásokat, megszerezték ahhoz a felsőbb jóváhagyást és azután minősítették át az egyes tisztviselőket. A közgyűlés egyébként egyhangúlag elfogadta a dr. Antal Sándor főügyész, Figus Albert főszámvevő és Ferencz Ágoston tanácsnok által előkészített és a szervező bizottság által letárgyalt javaslatot, melynek lényegesebb rendelkezései a következők : A közgyűlés mindenekelőtt megállapította, hogy a múlt évi augusztus 21-én tartott rendkívüli közgyűlésben elfogadott uj szervezeti szabályrendeletnek a törvényhatósági tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámára, az állások elnevezésére és az illetmények megállapítására vonatkozó rendelkezéseit a belügyminisztérium jóváhagyta. Éhez képest elhatározta, hogy az újonnan rendszeresített építészmérnöki, II. oszt. állatorvosi, irattárnoki, egy II. oszt.* adótiszti és két irnoki, illetve egy irnoki és egy irodasegédtiszti állásra pályázatot hirdet, mely állások közül a három elsőt a májusi, a többit az áprilisi közgyűlésben tölti be. A főjegyzőnek, mint polgármester helyettesnek, 1200 korona pótlékot folyósított. A VII. fizetési osztályban szervezett két uj tanácsnoki állásra dr. Lé- nárd István árvaszéki ülnököt és dr. Pap Zoltán tanácsjegyzőt, pályázat mellőzésével, megválasztottnak jelentette ki. A VII. fizetési osztályban rendszeresített I. oszt aljegyzői állásra dr. Pirkler Ernő IX. fizetési osztályú aljegyzőt szintén pályázat mellőzésével megválasztottnak nyilvánította. Mivel pedig a miniszteri rendelet a VIII. fizetési osztályban szervezett adóhivatali főnöki állás elnevezését főpénztáraikra kívánta megváltoztatni, a közgyűlés ennek az utasításnak eleget tett és erre az állásra Nagy József szám- vizsgálót, pályázat [mellőzésével, átminősítette. Az ily módon megüresedett állásra szükebb pályázatot hirdetett, amelyre a jelenleg szolgálatban levő két I. oszt. adótiszt lesz beválasztandó. Ezek egyikének beválasztával megüresedő adótiszti állásra viszont a közgyűlés a szolgálatban levő II. oszt. adótiszteket bocsátja pályázatra, mig a végső sorban megüresedő II. oszt. adótiszti állást nyilvános pályázat «utján tölti be. Az újonnan szervezett III. oszt. aljegyzői állásra, pályázat mellőzésével," dr. Glönczy Miklós számellenőrt választotta meg a közgyűlés, az eként megüresedő számellenőri, illetve most már nyilvántartói állásra Misky Lajos számtisztet, a Misky Lajos helyére pedig Kabay Józsefet választotta meg A Ka- bay helye betöltésre nem kerül, mivel a községi számvevőségnél egy számtiszti állás meg van szüntetve. Dr. Papp Ottó községi bírót a közgyűlés II. oszt. aljegyzővé választotta, egyúttal a községi bírói állást megszüntette. Dr. Nagy József rendőrfogalmazót a közgyűlés I. oszt. közigazgatási fogalmazóvá, dr. Törkeök Károly joggyakornokot pedig II. oszt. közigazgatási fogalmazóvá minősítette át. Az ezenkívül szervezett II. oszt. közigazgatási fogalmazói állás betöltését a közgyűlés egyelőre mellőzte és megbízta a polgármestert, hogy erre az állásra a jogvégzett- sóggel biró dijnokok közül helyettesítsen Március KEDD Gábor főa. Siralmas krónika Szatmár muitjáből. Történeti elbeszélés Ábrái Károlytól. (Folytatás.) Hanem azért, mint az bölcs, okos és előrelátó nőhöz illet, megpirongatta az ifjút azon gondolatlan tettéért, hogy ily északának idején kószál, kóborol most, midőn nappal sem bátorságos becsületes embernek járni; lelkére is kötötte, hogy ezután ilyesmit ne merjen tenni, mire az ifjú engedelmes arccal csak annyit mon- oott, hogy ha hetvenkét ellenséges tábor állna is útjában, mégis körösztültörne rajta, csakhogy Marikáját láthassa. Amely nyilatkozatát az öreg nő szigorúan rosszalta ugyan, de tekintetéből, nyájas arcából le lehetett olvasni: hogy mennyire szereti ő ezt a bátor, szép ifjút, ki az ö Marikáját is oly nagyon szereti. Hányszor látogatta meg Mikolay az ő Marikáját, az nem tartozik a dolog érdeméhez, hanem az már igen, hogy egyszer útközben mi történt vele. Egy éjjel nevezetesen kegyetlen zivatar lepte meg az ifjút. Szakadt a zápor, mintha öntötték volna; villámok cikáztak körösztül kasul a menydörgő ég boltozatán; néha egy egy közülök, mint valami hosszú vörös szalag, vagy lángnyelv csapott le valamely fába, mely is dacára az iszonyú zápor és förgetegnek óriás fáklyaként lobogott föl tüstént, kísérteties fényt terjesztvén maga körül. Hasztalan igyekezett az ifjú előre- hatolni; ereje megtört, ellankadt az ele- mekkeli küzdelemben. „Csak valahová beérhetnék I“ gon- dolá végre magában, látva, hogy mo3t az egyszer le kell mondani szándékáról. Töprenkedósei közben valami távoli mécs bágyadt fénye tűnt föl előtte; ő felé irányzá most lépteit. Egy utfóli csárda volt az, közel a Gombás-erdőhöz, hová átfázva, elkényszeredve érkezett ifjúnk, éji szállást kérvén magának a becsületes korcsmárostól, ki ezt ugyan szívesen ajánlá, azonban hozzá- tevé, miként mégis csak jobbnak látná, ha az ifjú, mihelyt a .mostoha idő“ kissé csillapult, eltávoznék, mivel ez a lak nem bátorságos reá nézve, látogatván azt igen gyakran a kószáló német katonák, kik a vidéken oly büvön találtatnak. Még e fölött beszélgettek, midőn az ajtó előtt hangos kiabálást, szitkozódást hallának valami idegen nyelven. „Az istenért, diák uram!“ kiáltá a korcsmáros rettenetes, rémült képpel; „meneküljön tüstént az oldalszobába, gyermekeim alusznak ott, vetkőzzék le gyorsan s feküdjék le közéjük, különben semmiről sem állok jót“. Az ifjú pillanatig gondolkozni látszott, aztán helyeslőleg bevonult a mellékszo- bába. (Folyt, köv.) Minden ruha uj lesz UAjjAipp Qa| ru^es^ gőzm0S(^ tisztítás és festés által liClJlCíJlSI i Ql = gyárában = Szatmár. Lapunk mai száma 6 oldal.
