Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-13 / 35. szám
Neoyvenr.atcdík évfoiyam. Szatmér, 1314. M» „5 szám POLITIKAI NAPILAP I Hfttt&KS Ä pénzflgpiniszter takarékosságra inti a városokat. Február Bizalmas utón megkapták a feleletet a városok azokra az Írásaikra, amelyeket mostanában a kormány kívánságára összeállítottak a legsürgősebb közszükségletekről. A városokat bizalmas írásban sorra értesíti a pénzügyminiszter, hogy kölcsönfölvójteli terveiket nem helyesli, mert a tervbe vett kölcsönök drágák, ellenök beszélnek a takarékossági szempont, meg az államhitel nemzetközi nívójának a követelményei. A pénzügyi viszonyoknak a múlt óv vége felé kezdődő javulását leginkább talán városaink várták, melyek a legfontosabb szükségletek kielégítésére szolgáló körülmények megvalósulását remélték a javulástól. És valóban, ha végignézünk a városok közmunkaprogramján, azt látjuk, hogy a szükséges 80 miihó korona legnagyobb részét kórházak építésére, villamos müvek, vízvezeték és csatornázás létesítésére akarták fordítani. Huszonöt városnak csatornázás, kórház, közvágóhíd építésére nagyobb összegekre volna szüksége. Ezek már sorra megkapták a kormánytól az értesítést. És ennek minden valószínűség szerint az lesz az eredménye, hogy a városok mérsékelik igényeiket, vagy jobb időkre halasztják terveik kivitelét. Most úgyis mindegyik nyög a terhek alatt, vájjon mi lenne akkor, ha terheiket most még drága kölcsönnel is súlyosbítanák ! Sajátságos jelenség a városoknál: akkor fognak olyan körülmények létesítéséhez, amikor fülig úsznak adósságban Mikor még sokkal könnyebb helyzetben voltak, mikor vagyonukat bitang jószág módjára kezelték, eszökbe sem jutott, hogy kórházat, vízvezetéket stb. kellene építeni, a vaskalaposság és még egy csomó ehez hasonló jó tulajdonság uralkodott akkoriban a várokban s ha valaki azt merte indítványozni, hogy építsünk kórházat, hát kórusban válaszolták indítványára : minden tisztességes ember haljon meg otthon stb. Bezzeg most már megtanultak sok PÉNTEK Ricci Kat. mindenfélét a városok, most már nem diktál a vaskalaposság. A baj azonban most az, hogy nincs pénz s már akármilyen magas kamat fizetésére is hajlandónak mutatkoznak városaink, csakhogy létesíteni tudjanak valamit. Igen helyesen cselekszik tehát a kormány, amikor a drága kölcsönöktől visszatartja a városokai, mert ha már a városok nem veszik figyelembe teherviselő képességöket, a törvénynek kötelessége őket arra figyelmezletni. No, de a pénzügyi helyzet javulása a városok rendszeresebb gazdálkodása nagynehezen csak átsegíti őket a nehézségeken és. lassan-lassan kielégíthetik igényeiket. ^ Lengyel János temetése. — Saját tudósítónktól — Szatmár, február 12. A váratlanul elhunyt népszerű tábornok, Lengyel János temetése impozáns módon, óriási részvét mellett történt meg ma délután. A József kir herceg-utcai gyászház tájékát már a kora délutáni órákban nagy néptömeg lepte el, amit csak növelt a nagyszámban kivonult katonaság A gyászszertartást és beszentelést maga a püspök, dr. Boromisza Tibor végezte s a ravatal körül az előkelő rokonságon kívül a katonai és polgári hatóságok kiküldöttjei, Szatmár város részéről dr. Vajay Károly kir. tan, polgármester, a helyi papság, a Társaskör és városunk intelligens társadalmának képviselői álltak. A gyászmenet igen impozáns volt Legelői lovastisztek nyitották meg a menetet, utánok egy század gyalogság és az összes helybeli tisztek, majd a koszorúval megrakott kocsi után a halott koporsóját vivő négylovas gyászkocsi következett, amely mellett az elhunyt tábornok feketével lebontott hátaslovát vezették. A gyászoló és a halottat kisérő nagyszámú érdeklődő közönség után egy szakasz csendőr zárta be a menetet. A holttestet a vasútállomásig kisérték, ahonnan vonaton szállítják el a németvölgyi temetőbe, ahol a család sírboltjában helyezik örök nyugalomra. A tábornok gyászoló özvegyéhez többek között Szatmár város nevében dr. Vajay Károly kir., tan. polgármester az alábbi kondoleáló levelet intézte: Méltóságos özv. Lengyel Jánosné úrnőnek Helyben. Nagyérdemű szeretett férje elhunyta alkalmából a Méltóságodat és családját ért mély gyászban úgy magam, mint a városi hatóság és az egész város közönsége őszinte részvéttel vesz részt. g§ Fogadja Méltóságod és gyászoló családja mély részvétünk kifejezését. Szatmárnémeti, 1914. febr, 12. Dr. Vajay Károly, kir. tan., polgármester. Az ujpakereszíelkedők tervei. Beszélgetés az első szatmári baptistával. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, február 12. Néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogy Szatmáron megalakult a baptista felekezet, mely eddig mindössze nyolc lelket számlál, de már esténként megtartja nyilvános istentiszteleteit, amit a rendőrfőka- pitányi hivatalnak is bejelentett. A baptisták azonban igen érzékenyek vallásukra, amit legjobban igazol az a levél, amelyet róluk szóló híradásunkra be- küldtek. A levél következőkép hangzik: Tekintetes Szerkesztőség I Vonatkozással a .Szamos" folyó hó 11-iki számában megjelent — bennünket tárgyaló — közlésekre, mi alulírottak kijelentjük, hogy mi nem kérvényt adtunk be a tekintetes főkapitányi hivatalhoz, hanem csupán egy bejelentést istenitiszteletünk sorrendjéről; habár tulajdonképpen erre kötelezve nem volnánk, mert a baptista vallásfelekezet 1905. évi 77092. sz. miniszteri körrendelettel törvényesen elismertetvén, az 1895. évi 43. t. c. 9. §-ának 1 pontja értelmében szabadon gyakorolhatjuk nyilvános istentiszteleteinket. A hatóságnak akár előzetesen, akár utólag nem vagyunk ugyan kötelesek bejelenteni, de mindazáltal a hatóság tájékoztatására bejelentésünket megtettük. Sokan nem is tudjak, mi is az, baptistának lenni. Azt gondolják, hogy ez valamely uj vallás s talán valami uj isteneket tisztel. Pedig óh dehogy, mi azt hisszük, ami az ó és újszövetségi szentirásban van. — Mi a szentirásban foglaltakat Isten beszédének hisszük, meiy szerint a megigazulás hit által vaNagy madarászon kitűnő talajú 100 hold szántóföld előnyösen azonnal bérbeadó, vagy örök árban eladó. Kertészetnek is igen alkalmas. Ért.: Schwarcz Mérné Nyirbakta Jelen számunk 6 oldal.
