Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)

1914-02-10 / 32. szám

2, oldal. oZAMOS (1913. február 10.) 32. szám. Duazik Lajos a javaslat ellen szó­lott a szegényebb polgárság érdekében. Lengyel Alajos dr. szintén ellene szólott, mert a közgyűlés már elutasította Liadenfeld Sarolta ugyanilyen irányú ké­relmét. / Figus Albert főszámvevő ellenben felvilágosítja a közgyűlést, hogy a Gazda­sági Bank még a felemelés után sem szed olyan magas kamatot, mint a többiek, mire a közgyűlés a kamatemelésre az en­gedélyt megadta. Tudomásul vették az 1913. évi szép tember, október és november havi adó elő- és leírásról bemutatott jegyzéket. Nehány apróbb tárgy következett, majd — dr. Nagy Vince ellenzése és a polgármester felvilágosító nyilatkozata után — tudomásul vették, hogy a szin- ügyi bizottság a színházat a jövő szezonra Kiss Árpádnak adta oda. Tudomásul vették, hogy a tanács felirt a kormányhoz egy üzletvezetőségnek Szatmáron leendő elhelyezése iránt. Az adófelszólamlási bizottságba az 1914—16. évekre Jankovich János, pót­tagul dr. Haraszthy Béla választatott be. A helybeli pénzintézetek közül a Szatmári Takarékpénztár Egyesület, a Vár­megyei Takarék és Terménybank 200—200 ezer, a Leszámítoló Bank és Népbank 100—100 ezer, a Gazdasági Bank 50 ezer korona, összesen 850 ezer korona kölcsönt ajánlottak fel a városnak a bankrátán fe lül 2 százalék, negyedévenként előre fize­tendő kamatozással — a Szatmári Álta­lános Bank pedig megbízásból 1.200 ezer koronás folyószámla kölcsönre tett aján­latot a ráta fölött 2 és egynegyed százalék, negyedévenként utólag fizetendő kamat mellett. A közgyűlés Figus Albert főszám vevő indítványára az összes ajánlatokat elfogadta. Az Iparos Otthon kérelmet terjesz­tett elő, hogy a város nyújtson részére segélyt, illetve felveendő kölesönóhez áll jón jót. Dr. Pirkler Ernő ösmerteti a tanács javaslatát, amely szerint a tanács vizsgá­lat tárgyává tévőn az Iparos Otthon hely­zetét, úgy találta, hogy 50 ezer korona sególylyel nem lenne biztosítva az Otthon fenállása, ellenben sokkal célravezetőbb, ha a város jótáll az Otthonért egy fel­veendő 200 ezer koronás amortizációs kölcsön erejéig b addig is, amig ezt a köl­csönt megszerzi, sürgős rendezésére 40 ezer koronát előlegez neki a közpénztár- ból. Ennek ellenében a város ellenőrzi az Otthon költségvetését, zárszámadásait, pénz­tárát negyedévenként ellenőrizteti. A köl­csönt a város telekkönyvileg is biztosítja, egyben az iparos-polgárság is jótáll a vá­rossal szemben. Hosszú vita indult meg e tárgyban, amelyben résztvettek dr. Tanódy Endre, dr. Glatz József, dr. Szűcs Sándor, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Farkas Antal, dr. Vajay Károly és Figus Albert, akik mind a tanács javaslaia mellett és Bartha Kál mán, aki a tanács javaslata ellen foglalt állást. A közgyűlés a tanácsi javaslatot el­fogadta. Nagyobb vita volt még a Tivó Club kérelme fölött. A Club ugyanis 500 K bérért kérte a Deák-téri bórház félemele tén levő s 1200 K lakbérre előirányzott helyiségét, de a tanács csak 803 K ért volt hajlandó átengedni s Bartha Kálmán indítványára ezt is olyan megjegyzéssel, hogy a házbérből leengedett 400 koronát segélynek tekinti. Az ekörül felmerült és hosszúra nyúlt vitában részt vettek dr. Keresztszeghy La-i jós, Veréczy Antal, dr. Lengyel Alajos/ dr. Tanódy Endre, dr. Nagy Vince, Bartha Kálmán s a közgyűlés a tanácsi javaslatot el is fogadta. Nehány tpióbb pont következett ez­után, mig végre Duszik Lajos elmondhatta beszédét, amely nagyobb emóciót csak a szónokban keltett. A közgyűlés itt is a ta nács előbb ösmertetett javaslatát fogadta el. A félmilliárdos államkölcsön. — A Szamos fővárosi tudósítójának telefon- jelentése. — Budapest, febr. 9. Politikai körökben rendkívül nagy jelentőségű eseménynek tekintik, hogy a magyar kormánynak a félmilliárdnyi kölcsönügyletét olyan simán és olyan gyorsan megkötni sikerült. Ezekben a körökben úgy vélik, hogy a pénzpiac kedvezőbb alakulása és a kölcsön sikeres megkötésének egyéb kedvező előfeltételei mellett ta­gadhatatlanul éreztette hatását az, hogy a külföld méltányolja és sikeresnek tartja gróf Tisza István politikáját és hogy ebben a politikában a külföld Ma­gyarország gazdasági fejlődésének és belpolitikai konsolidáeiójának biztosítékát látja. Harminc esztendő óta először tör­ténik meg, hogy az angol piac magyar államkölcsönnek megnyitja kapuit, ami annak a bizonyítéka, hogy a magyar ellenzék nemzetrontó munkája pénz­ügyeink állapotának a külföld előtt való leszólása szerencsére sikertelen maradt. A magyar közvélemény bizonyára nagy örömmel fogja fogadni a kölcsön megkötését, mert az abból fedezendő hasznos beruházások hozzá fognak já­rulni a magyar gazdasági élet fellendí­téséhez. Kazinczy-utca 6. sz. alatt 5, esetleg 7 szobából álló mo­dern lakás fürdőszobával — május 1-re kiadó. Értekezni Dr. Benedek Józsefnél. Megnyugodhatunk. Ellenzéki vészkiáltások ismételten ar­ról igyekeznek sötét képet festeni az or­szág közvéleménye elé, hogy a kerületek beosztásáról szóló törvényjavaslat nem ked­vez a magyarság és az intelligencia érvé­nyesülésének s hogy Erdélyt végképpen ki­szolgáltatja a nemzetiségeknek. Mindezek­kel a romlátásokkal vagy tendenciózusan kieszelt alaptalan híresztelésekkel szemben utalunk ama mértékadó nyilatkozatokra, melyek a javaslatnak a képviselőhöz köz- igazgatási bizottságában történt tárgyalá­sán úgy az előadó, mint a miniszterelnök és belügyminiszter szájából elhangzottak. Ezek a nyilatkozatok teljes mértékben megnyugtatók. Á magyar választókerületek száma nemhogy apadna, hanem emelkedni fog. Ehhez járul még az, hogy az állameszmé­hez hü népességet is erősíteni fogja az uj beosztás, ami a németség magasabb kul­turális fokon állásának természetes követ­kezménye. Már pedig, ha a reform a ma­gyarság és németség választókerületeinek számát emeli: ebben implicite bennfoglal- tatik, hogy ezzel céltudatosan kedvez az intelligencia érvényesülési jogainak is, mert hiszen az értelmiség magasabb fokán álló választópolgárok éppen a magyarság és németsóg-lakta területeken vannak túl­súlyban. Egyébként is a magyarságnak és az intelligenciának felsőbbségót ős ezzel a nemzeti állam szempontjainak érvényre jutását már maga az alaptörvény, az anyagi választójogi reform is kellőkép biz­tosítja. A kerületek beosztásáról szóló ja­vaslat már csak fokozza és még inkább körülbástyázza ezt a biztosságot, mely ön­magában is megostromolhatatlan erődít­mény arra, hogy a nemzeti állameszmót semmiféle veszedelemtől féltenünk ne kell­jen. E tekintetben nincs tehát semmi ala­pos ok arra a sötét aggodalmakra, melye­ket még a javaslat plenáris tárgyalása előtt ellenzéki körökben olyan riasztó kedvteléssel hangoztattak. De nyugodtak lehetünk abban is, hogy Erdély nem veszett el a magyar­ságra nézve. Igaz, hogy ott nemzetiségi vármegyék is vannak, de éppen azért álla­pítja meg a javaslat ezekben a vármegyék­ben a kerületek számát kivételképp az or­szágos átlag megtartásának mellőzésével, hogy ezáltal az ott kis számban, tömör csoportokban lakó magyarság vagy szász elem a románság tömegében el ne enyész- szen, hanem inkább önállóan szóhoz jut­hasson, mint ahogyan szóhoz juthatnak például Brassóban a nemzetiségek közé beókelt hétfalusi magyarok. De egyáltalá­ban mindaz, ami a magyarság javára vo­natkozik, Erdélyben is egyértelmű az in­telligencia figyelembevételével — ideszá­mítva a németség is, — mert az anyagi választójogi törvény,^ mint előbb rámutat­tunk, magában is az intelligenciának, te­hát ezzel a magyarságnak és a németség­nek kedvez. Nincs tehát semmi ok az aggodal­makra. Megnyugodhatunk. Dr. Mák István ügyvédi irodáját Németi­ben, Kazinczy-utca 23. sz. a. nyitotta meg. IDŐJÁRÁS: Nyugaton a fagy gyengülése várható. Sürgönyprognózis: Nyugaton enyhébb. Déli hőmérséklet: — 3*8 C. RIKSZAPI VÍZZEL vegyítve az ez idei termésű sar vanyubor kitűnő italt szolgáltat. JL-JTisztdn a BIKSZÁDI GYÓGYVÍZ hurutos b&ntalmak ellen pátratl an Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád

Next

/
Thumbnails
Contents