Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)

1914-02-07 / 30. szám

Negyvenhatodik évfolyam. Szatmár, 1914. POLITIKAI NAPILAP A szatmáriak rátaja. (*é) A mi kis csökönyös lielyi kamatlábunk — csudának csudájára — nem vett tudomást ráta őfelsége front változta tásáról. Sok a pénz a nagy piacon — mond­ják, sok az arany a pénzes boltban — Ír­ják, kevés a vevő, ki­nek bizodalommal áru­síthatjuk portékánk töredékét — sóhajt­ják a körmöcbányait csörgető magyar Krőzusok És ennek a nagy fellendülésnek, ennek a várva várt megenyhülésnek szatmári hatását alighogy észre vehetni. A mi percentünk még ma is törvényen kívüli idők kedvezményében él és még ma sem tért vissza — no mindegy, ír­juk ki szépen —• az uzsora ösvényéről. A három és fél százalék óriási profit, amellyel a tejjel-mézzel folyó idők felhőtlen, sőt bárány felhőtlen napjaiban is megelégedtek keskenyvá- gányu bank héroszaink, merész gesztusu törpe bankjaink. Mert három és fél százalék a mai napon az a rabatt, amely a kamatszedhetés törvényes ha­tára és az Osztrák-Magyar Bank leg­újabb kamatlába között mutatkozik. És ha hajdan ugyanennyi profitból tellett tartalék dotációra, ki kell hogy kerüljön a mai három és félből a múlt bűneinek veszteségleirása is. Nem tudjuk akcep­tálni ezek szerint a nagyobb kamat jo­gosságát, nem tudhatjuk elismerni, hogy Piros Pista avagy Pityi Palkó leghete- dikebb bőre árán emelkedjenek a rész­vények kül- és belértékei, csökkenjenek milliókra menő összegekben a megér­demelt veszteségek. Nyolc százalék az uzsora határa. Megszűnt az ostromállapot, miért is nyolc és soha tovább. Aki többet kér, aki többet követel, aki többet vesz, bele­ütközött a jogosság kérlelhetetlen hatal­mába. Megüti a bokáját — mondják erre mifelénk és üsse is meg mindenki a bokáját, aki az utolsó esztendő tapasz­talataiból sem tudta megtanulni, hogy élni kétféleképpen lehet csupán : hun­cutul — holnaputánig és becsületesen, tisztességben — az emberi és a rész­vénytársasági kor legvégső határáig. ilz árvaház és cgelédotthon kérdéséhez. Felelet JankoVics soraira. Szatmár, február 6. Mindenekelőtt fogadja kérem köszö netemet, hogy az általam felvetett kérdés hez hozzászóllolt. Ezáltal lehetővé tette nekem a soraiban foglalt ellenvetését megc dőlni, a dolgot jobban megvilágítani és érthetőbbé tenni. Hiszen egy ilyen fel vetett kérdés tisztázásira nagyon sok cikk alapjául kell szolgálni, miután nem keve­sebbről van szó, mint embertársaink egy részének életét emberhez méltóbb álla­potba emelni. Engedje meg, kérem, hogy szép sorrendben felelhessek kérdéseire és szí­vességet tenne az ügynek, ha továbbra is maga maga fejezné esetleges kételyeit ki, vagy másokat is buzdítana a beleszólásra. Honnan vennők aanyagot ? Első sorban magunk óhajtjuk azt egy 100 ár vá a berendezett intézmény falai között nevelni. A meddig pedig ezek felnőnének, hogy a nyilvánosság előt% áldást hozó munkánkról tanúbizonyságot tegyenek, igyekeznőnb a most meglevőt javítani. Higyje meg kérem, amint ez a mai leány megérti miről van szó, sietni fog a neki segítségre nyújtott kezet hálásan el fogadni. Szomorú lenne, ha minden jobb érzést hiába kellene tennök keresnünk. Igaz, most nincs sok bennök, a legjava is inkább kis ügyességre valló egyén és, tisz telet a kivételeknek, valiáserkölosi foga­lom nélkül élő sivár lelkű teremtés. De hát éppen ezt a bennök hiányzó érzést kell felébresztenünk meg kísérlem és ón bizonyos vagyok, Istennek az embernek nevezett teremtményét ösmerve, hogy an nak alapja mindnyájunkban el van vetve, csak meg kell azt munkálnunk. Ennek a megmunkálásnak óhajtom Is en segítségé­vel gyenge erőmet szentelni és ehez való segítő társként hívom velem együtt gon­dolkozó nemes embertársaimat fel. Az a cseléd, amelyikkel intenciónkat meg tudjuk értetni, amelyik annak reá vonatkozó mély értelmét fel tudta már fogni, édesörömest, hálás ragaszkodással fog bizonyosan annak jótevő oltalmába sietni. Hiszen, hogy van ma az átlag ru­házva ? Rosszul, sehogy Se fehérneműje, mert nem érzi annak hiányát, se tisztaság érzéke, se rendes felsőruhája nincs. Látjuk, a legtöbb uraságoktól levetett szedett ve­delt ruházattal bir, jó ha van egy nagyon gyenge kimenője, amelyik azonban már szomorú alsó felszerelést takar. Hogyne élvezné ez a leány a rendes, tiszta ruház­kodás jóleső áldásait, annak higiénikus oldaláról nem is beszélve. Olyan tetszetős lenne ez az általam elgondolt egyenruha és olyan megbecsült állásba helyezve an­rak viselője, hogy az ezáltal kívánatossá lenne téve. Hogy pedig a szatmári társa­dalomról, azt a nagy szegénységi bizo- njitványt higyjem el, miszerint egy ilyen szemnek, léleknek tetszetős tisz'a öltözet­ben ne tudna gyönyörködni, enged,en meg kérem, de lehetetlennek tartom. Ami a mostani cseléd takarékossági hajlamát il- leli, azt bizony nehéz megállapítani. A jobb érzésűtől a hozzátartozói szedik a ke esetét el, a másik pedig elkölti, se pénz, re posztó, mutatja a városban levő szegények e ősén nagy száma is. Erre kellene a nyugdijin‘ézmény. Amelyik elő­ször az emberi méltósággal oly nehezen összeférő kegye'em kenyérevést mérsé kelné és lehetővé tenné az emberiség ez osztályának egy munkával eltöltőit élet után, a magaszeiezte csendes nyuga'omba vonulást. Hiszen dacára ez intézménynek, még mindig elég gyámolitani valója ma­radna a városnak, a szegónyekháza szá­mára. Az igazi szegényügy egyik megol­dása, igyekezni már jó előre kevesbíteni a későbbi számukat. Di\ Jéger Kálmánná. Sobrinszky grdf leleplezései. A nagyorosz politika puccsja. A Szamos tudósítójának telefonjelentése. Máramarosszigei, február 6. A nap szenzációja Bobrinszky gróf tegnapi szereplése a rutén pörben Sa­ját vallomása is, de különösen Dukis- kovich detektív felügyelő előadása, aki a pánszláv propaganda összes titkait saját jószántából magában Oroszország­ban kiderítette és Bobrinszky gróffal is intenzív érintkezésben volt, megsemmi­sítő hatással voltak Bobrinszkyra, kinek védekezése, hogy ő csak magánkedv- telósből és pánszláv buzgalomból érdek­lődött a felső magyarországi rutének iránt s a végén szánalmns dadogássá változott. A napnál világosabb, hogy itt a muszka pánszláv körök agitációjáról van szó, mely nyilvánvaló nagyorosz politikai célzatokat is követ. Kiderült, hogy a magyar igazság­szolgáltatás komolyan helyt állott és legméltóbban fogta fel hivatását és kö­telességét, amikor ezeket az üzelmeket az igazságszolgáltatás sorompói elé idézte. Dr. Mák István ügyvédi irodáját Németi­ben, Kazinczy-utca 23. sz. a. nyitotta meg. Február 7 SZOMBAT Romuald Szurduki koszénbánya r.-í. vidékére képviselőnk REITER MÓRITZ Termel magas fütőértékü, kályhafűtéshez igen alkalmas darabos szenet, továbbá rostált hocka, dió, aknaszenet, valamint _ téglagyártáshoz daraszenet 3 osztályozásban. Szatmár-Németi város és fakereskedő Szatmár, Szamospart. — Porosz szén és kox is kapható. Joten szamunk 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents