Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-01 / 26. szám
(1914 február 1.) 26 szám. SZAMOS 3. oldal Csendőr» nyomozás Balajti Mariska koporsója körül, — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, január 31. Az egész városban őszinte és mély részvétet keltett az a tragikus haláleset, amelynek áldozata Balajti Mariska, az Általános Bank viruló szépségű, fiatal hivatalnoknője, aki pénteken reggel az ut cán összeesett és meghalt. Mindenütt a legmélyebb részvéttel beszélnek a megrendítő tragédiáról, amelynek körülményei is úgy csoportosulnak, hogy minél meghatóbbá tegyék az amúgy is szomorú esetet. Pénteken reggel még vidáman, élet kedvvel tele indult el hivatalába a 21 éves, feltűnően csinos leány, reggel még az élet rózsái virultak fiatal, üde arcán, féltizkor — néhány perc alatt — halottá válik és a még reggeltől vefetlen ágyba már a holttestét viszik vissza, délután fél háromkor pedig már fagyos rög borul a koporsójára. Öt óra az egész. Fóltiztől fólháromig. Az emberek, de különösen a boldogtalan leány hozzátartozói még alig ocsúdtak fel a rettenetes, szivettépö fájdalomból, amelyet a megdöbbentő csapás okozott és a rideg rilus már kiragadta a családi körből még azt a holttest is, amelyre ráborulni, amelyre szomorú, anyai könnyeket hűl latnyi pedig — ha nem is megkönnyebbülés — de nem olyan könyörtelenül rideg dolog, mint minden fizikai kapcsolatot pillanatok alatt elszakítani az élők és a holt között. A rítust emhteríük fenntebb. A rítust kell — bármilyen nem szívesen tesszük is — érintenünk ebben a szomorú ügyben anélkül, hogy bármelyik felekezet vallásos meggyőződését sérteni akarnék A zsidóknál ugyanis a rítus előírja, hogy minél gyorsabban temessék el a halottat. Talán nem csalódunk, ha azt hisz- szük, hogy ez a ^rendelkezés még Mózes idejére vezethető vissza, amikor a zsidók meleg éghajlat alatt lakván, a holttestnek az élők között hosszabb időn át tartása egészségügyi szempontból jelenthetett nagyobb veszedelmet az éghajlatra való tekintettel. A mózesi törvény ratiója fölött azóta eljárt az idő. De a hitbuzgók még mindig szósaerint ragaszkodnak a rendelkezéshez és lehetőleg még a halál napján eltakarítják a halottat. Balajti Mariska esetében siettette a rítus szerinti temetést az is, hogy a haláleset pénteken történt, pénteken délután az első csillag feljöttével beáll a szombat, amikor tilos temetkezni és így ä szerencsétlen fiatal leányt csak szombaton este, vagy vasárnap reggel temethették volna el. Ez pedig — túl lévén a 24 órán — ellenkezik a rítussal. A 24 órán belüli temetkezés pedig ellenkezik a törvónynyel, amely kötelez mindenkit felekezeti külömbség nélkül. Balajti Mariska temetésénél a temetést intézők a rítust tartották meg s a törvényen tették túl magukat. Ha nem olyan tragikus a halálé et, mint aminő volt, — ha hosszas beiegség előzi meg a szegény fiatal leány kimúlását, — talán nem is okozott volna zavart ez a gyors temetés, amely a zsidóknál általánosan követett gyakorlat. De Balajti Mariskát szivszélhüdés ölte meg. Olyan hirtelen jött a halála, olyan pillanatnyilag oltotta ki életét a kö nyörtelen végzet, hogy a koporsó körül — szinte természetszerűleg — fellépett a találgatás, gyanusitgatás. Eleinte arról beszéltek, hogy talán öngyilkos lett. De ezt nemcsak az zárla ki, hogy a boldogtalan fiatal leányak erre semmi oka sem lehetett, de kizárta az orvosi vizsgálat, amely minden kétségen kívül meg tudja külömböztetni a mérgezés által okozott halált a szólhüdés miatt bekövetkezett haláltól. De még ez sem hozott megnyugvást. Olyan hirtelenül, szokatlan gyorsasággal, könyörtelenül, és embertelenül jött a haláleset és rá a temetés, hogy az emberi érzés — nem tudván belenyugodni a 21 éves leány elmúlásába — magyarázatokat keres. így merült fel az a lehetőség, hogy Balajti Mariska talán nem is halt meg, nem halhatott meg, hanem csak tetszhalott volt. A találgatások pozitiv formát öltöttek, a cáfolatot megnehezítette a szokatlanul gyors temetés és a csendőrségnek már adatok jutottak tudomására, hogy a holttá nyilvánított leány testén az élet jelei mutatkoztak. A hullamosónó például — akit a megindított csendőri nyomozás során kihallgattak — már egész határozottsággal azt vallotta a csendőrök előtt, hogy mikor Balajti Mariska holttestét mosta, az arcon pirosság mutatkozott, a szemek kinyíltak és az egyik kéz teljesen hajlékony volt Akadtak aztán olyanok, akik határozottsággal azt vallották, hogy Balajti Mariskának még délután is meleg volt a teste. A vallomások szavahitetőségéhez csak azért fór kétség, mert, ha ezek a tanuk ilyen fontos dolgokat észleltek, miért a temetés után és nem a temetés előtt hozták ezt nyilvánosságra ? Ilyen körülmények tudatában miért nem jelentették azonnal orvosnak, vagy a hatóságnak? Miért nem akadályozták j meg a temetést ? Hiszen a legcsekélyebb aggály ese- I tén az amúgy is törvénytelen temetést meg lehetett volna akadályozni. Egy fiatal teremtés szomorú sírját nem bolygatná gyötrö kótségeskedés! A csendörsóg — mint említettük — nyomoz az ügyben. Majd ha a nyomozás be lesz fejezve — ez meg polgári rítus : — esetleg elrendelik az exhumálást, amely ugyan már nem segít a tragédián, csak utólag ad alkalmat megállapításokra. Ha azonban a hatóság érdeklődött volna a temetés ideje iránt, ha megakadályozta volna a törvénytelen temetést, akkor most nem mardosna kínzó kétség jóórzósü embereket, nem szenvedne egész életén át egy szerencsétlen anya, aki a temetés alatt kétségbeesetten, szivettó- pően kiáltozta : — Nem engedem elvinni, nem halt meg, hiszen csak a lába hideg, ne vigyék ilyen hamar. De a rítus könyörtelen, Balajti Mariskát eltemették. A magunk részéről kérdést intéztünk dr. Stein féld Géza orvoshoz, aki a szeren esetlen leányt megvizsgálta. A kérdezett orvos a következőleg válaszolt: — Megvizsgáltam Balajti Mariskát és konstatáltam a beállott halált. Hullafoltok ugyan még nem jelentkeztek rajta és igy azt, hogy nem tetszhalott-e, minden kétséget kizáróan nem állapíthattam meg. — Arról, hogy a temetést ilyen szokatlan gyorsasággal viszik végbe, én nem tudhattam, nem is sejtettem és a temetési engedély megadása nem is az ón dolgom. Beszéltünk ezenkívül dr. Vajay Imre törvényszéki orvossal, aki a következőkben nyilatkozott: — Balajti Mariskái, mint halottkóm, megvizsgáltam. — Későbben voltam nála, mint Steinfeld doktor ur és én már észleltem holttestén a hullafoltokat. Meggyőződésem szerint ki van zárva, hogy a szerencsétlen kislány tetszhalott lett volna. A temetésre engedélyt nem adtam, minthogy 24 órán belül nem is adhattam. Aki mindennap következetesen használja az Odolt, az mai ismereteink szerint az elképzelhető legjobb száj - és fogápolást gyakorolja. Ára: nagy üveg 2.— k, kis üveg 1.20 k. BRAUN MÓR, rri Szatmár, Hidkőz í. Alapittaíott 1854, Készít szoba-fürdőt, vízvezetékeket szívó- és nyomó szivattyúkat. Raktá« ron tart páíinka-főző, mosó- és takarék tüzhely-üstöket, permetezőket és mind« ezek szerkezeteit, alkatrészek kaphatók A „HUNGÁRIA* fehérnemű tisztító-intézet elsőrendű munkát készít (fényes ing, gallér és kézelő). Hiány nincs! Felvételi hely: Petőfi-köz (dr. = Frieder-ház). —— Tiwteletisl Botos Gyula.
