Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-18 / 39. szám
4 oldal SZAMOS (1914. február 18.) 39. szám. % A kihallgatott tanuk vallomása szerint Csonka ittas volt és igy az esküdt bíróság megállapítva a vádlott korlátolt beszámithatóságát és bűnösnek mondta ki a haláltokozó súlyos testisértés bűntettében, mire is a biróság a vádlottat 18 havi börtönre ítélte. Színház. Műsor. Szerdán : „Ezredes* (B. bérlet'. Csütörtökön: „Utolsó csók“, premier (C. bérlet). Pénteken: „Utolsó csók“ (A. bérlet). Szombaton: „Kis király“, premier (B. bérlet). A színházi iroda közleményei. Utolsó csók. Egymás után hozza szin házunk a legújabb újdonságokat. Biró Lajos neve maga is érdekessé teszi a premi ért! Olvasni szép, látni, hallani gyönyörűség. Ezt a mesét Biró meleg egyénisége és a dialógusok között felesillanó fölényes humora lengi át, A „Sárga liliom*. „Rablólovag“ illusztris szerzője tűi tett önön magán. Mindenki azt hitte, hogy ezek a színi alkotások felső foka. S ime itt van megint egy legjobb. Biró klaszikus mű vés ete rikító színek nélkül a legfelső fokon domborít e legújabb darabjában. Hahnel Aranka,Gaál, Boros, Kemény, szivvel-lélek- kel készülnek a darabra, amely egyik legszebb színházi eseménye lesz az ez évi szezonnak. Az Urániából. Az örvény. Filmdráma 5 felvonásban, előadják a legkiválóbb párisi színészek. A világhírű „Paíhé" filmgyár grandiózus alkotása, a gazdag fantáziával brilliánsan rendezett felvétel az igazság erejével hat és mindvégig nagyhatású jeleneteivel a legnagyobb, legizgalmasabb benyomást kelti a nézőben. Ezzel a felvétellel, amely diadala a fotográfia művészetének, Pathé önmagát múlta felül. Berlinben és Becsben hetek óta játsszák ezt a művésziesen színezett drámát, amely az idei szenzációkkal teli moziszezonban is különálló klasz- sziszt képvisel. A világrekord a filmek terén kétségkívül az „urvór»y“-é, mert ezt a filmóriást Budapesten az „Omnia“ mozgóképpalotában két hónapon átjátszták egyfolytában. — Az „Uránia“ a legnagyobb anyagi áldozatok árán megszerezte egész Szatmárvármegye területére kizárólagos jog gal és ma este hozza vászonra a nagystílű kisérő műsorral. Az előadás rendes helyárakkal lesz megtartva. Dr. Mák István ügyvédi irodáját Németiben, Kazinczy-utca 23. sz. a. nyitotta meg. Szl-Gtllftt Süt Vérszegénység és idegesség ellen már sok szert ajánlottak és hoztak forgalomba, de jóság és hatás tekintetében egy sem közelíti meg a: — Kaggcnaachtr — $zt.-GiUfrt Maltas sírt, melynek kitűnő voltát mindenki elismeri, sőt a külföldi e fajta söröket sokszorosan — fölülmúlja. — Kapható palaokokban is: Engel Jakab és Társa cégnél, sörnagykereskedők. HÍREK 3 csizmadia és a kísértet, meg a haszonkölcsönbe adott férj. Két kis riportról vaa szó, amely ennek a lapnak mai számában olvasható. Mindakettő tipikusan jellemzi azt a magyar népet, amelyet politikai nép gyűlések so vén frázisaiban józannak szeretnek nevezni. Véletlenül itt a példája a hires józanság mindkét szélsőségének egymás mellett Az egyik a mátészalkai csizma dia esete, amelynek legőszintébb cime az lett volna, hogy nincs határa az emberi butaságnak. Kiss Lajos csizmadiamester Máté szálkán. Sokat nem igen látott még a világból, legfeljebb annyit, amennyi Mátészalkára jutott belőle Látott például vasutat. Látta a gőzmasinát, aminek elejbe nincs ló fogva, mégis gyorsan jár. Látott pöfögő automobilt, amelynek mozdonya sincsen, mégis elhagyja a vasutat. Hallott telefonon diskurálni két egymástól távol álló embert, ds mégis tudja, hogy a kireperált csizmát hasz tálán teszi fel a telefondrótra, az még sem viszi el a kundsaftnak. Azt is tudja már, hogy ha nincsen gőz, nem megy a mozdony és hasztalan kenné meg a szomszéd ftakkeres rozoga ko csijának tengelyét benzinnel, altól az meg nem pöfögne. Szóval körül belül tisztában van azzal, hogy minden csodálatos okozatnak megvan a maga természetes és könnyen érthető oka, ami az egyszerű paraszti észjárásban úgy talál kifeje zést, hogy csak azt hiszem, amit látok. Eppén ezért mindennek, amit lát, ke resi a hihetőségét, az okát. Ha például éjszaka kapatos tővel tántorog haza a rezes banda próbájáról és neki megy valami akadálynak, reggelre kelve megnézi, hogy kerítés volt e a bajthozó avagy csak akácfa. Mozi* is lát Szálkán és elégszer látja akkor, hogy megszokja : minden csoda, mert mindennek megvan a magyarázata, a kézzel fogható oka. Sőt: csizmadiáról van szó, egészen bizonyos, hogy néha napján újságot is olvas, annak is legszívesebben azt a részét, amelyik a világ különféle huncutságairól számol be. Szóval mégis eleget lát a világból a csizmadia Mátészalkán. Eleget ahhoz, hogy mindent meg lásson maga körül és ne lásson semmi olyat, ami nincs. Én például nem mernék azzal állítani a majsztrom elé, hogy csináljon nekem egy pár lábbelit és mivel a pénztárnokom a vasorra bába, az majd megfizeti, ha erre jár, mert bizonyos, hogy a fejemhez irányítaná a kaptafát: ne tartsam bolonddá. És mégis sok az\a józanság, amit feltételezünk róla. Szécsi Torka, lompos cigányasz- szony például jobban öameri a mátészalkai csizmadia józanságát. . . . Van egy fekete vár, annak a kapujában áll egy hótfejü sárkány és mehet Kiss Lajos uram meg a máj szír amné ténsasszonv, mehet, addig mehet, ameddig térdig koptatja a lábát, mégsem tudnak o/yan messzire menni, hogy kívül kerüljenek a kapun . . . Hátha olyan nagy az a fekete vár, akkor egész Mátészalka benne van. Nincsen, csak akit a rossz szellem akar. Hát a szomszéd ? A sincs, csak éppen Kiss Lajosék, merthogy a rossz szellem nem tudott Mátészalkán különbet keríteni. És Kiss Lajos szentül meg van győződve, bogy ő benne van a fekete várban, hiszi az asszony is és éjszakánként álmukban látják is a sárkányt, aki előbb megeszi a megtakarított hatszáz koronájukat, egy esztendeig el hordja a legjobb falatjaikat, elviszi minden talpalás árát. Az adóért, ami az államnak jár, lefoglaltatja Kiss La jós a pehelydunnát, a bőrkereskedő számláját hasztalan Ítéli meg a bíró őfelsége a király nevében, a szálkái csizmadia jobban hisz a láthatatlan várban, a szörnyű sárkányban, Szécsi Tarka kártyája szavában mint a világ és a társadalom minden látható bérén - dezkedési tárgyában. Kár, hogy a „józan* népnek ezt a gyógyíthatatlan butaságát nem lehet kihasználni erkölcsi okok miatt. Mert ha a biró a rossz szellem nevében hirdetné az ítéletet, ha az adót Szécsi Tarkával hajtatnák be, ha a pap a fekete várból való abazoluciót hirdetné, talán többre lehetne menni a „józan11 magyar néppel, mint ameny- nyire az okos beszéd ráhajtja őket. A józanság másik határáról való az a nagybányai ember, akit a szükség felhajt Pestre kenyeret keresni. Ott összeakad egy hisztérikával, aki megveszi a jóképű, egészséges vidékit kétszáz pengő forintért. A bányai magyar nem tudja, de érzi, hogy tur- pis causa az üzlet alapja, belemegy az adásvételbe, de rővidlejáratu haszon- kölcsőnt csinál belőle, mert — mondom: nem tudja, de érzi — hogy a szerződés betartására senki nem köte lezheti. Ez a magyar már túlontúl józan. És már elemezi az életet, a törvényt a maga paraszti eszével és gyermekkorától is úgy látta, hogy a házasságtörési tilalom csak az asszonyt köti. Meg aztán azt is sejti, hogy ha a pesti nagysága megbolondult, nem bűn a bolondságát kiaknázni Hiszen igaz, nagy problémája a társadalomnak, hogy több joga van e a férjnek a házasságtöréshez, mint a nőnek, de Bányán van olyan boltos, akinek két boltja van és ő mindkettő bon árul, de ahhoz senkinek sincs joga azért, hogy az ő boltjába akármelyikbe, idegen ember menjen gazdálkodni. Legvégül pedig négyszáz korona nagy pénz, ez még az asszonyt is meggyőzi, a pesti dámához meg nem a szenvedély viszi az emberét, hanem a pénz, az meg közős lesz, ami sok mindent abszolvál. Különös rendelése az istennek, hogy Szécsi Torkát nem evvel a bá nyai emberrel hozta össze a sors, hanem a szálkái csirizessel. Vagy talán a legjózanabbak: a cigányasszonynak a ravasz ösztöne intézte igy. A vallásos est műsora. Az ev. egyház templomegyesülete, mint már jeleztük, e hó 22 én, vasárnap délután 6 órakor a ref. nőiskola tornacsarnokában vallásos estét rendez, melynek műsora a következő : 1. írást magyaráz: Duszik LJos. 2. Grieg, Weingartner, Liszt: Dalok. Enekl : Med- veczky Klárika. 3. Az őskeresztyónsóg. Felolvasás. Tartja: Mayer Endre, az eperjesi evang. theol. akadémia dékánja. 4. Megfagyott gyermek. Melodráma. Zongora , harmónium , hegedű és énekkar kísérettel. Szövegét irta báró Eötvös József, zenéjét szerezte Róvfy Géza, a zenei részt
