Szamos, 1914. január (46. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-14 / 10. szám

(1914 január 14.) 10. szám. SZAMOS 3. oldal, VasutVonaltei'V izaímár— Kolozsvár—Ggimes között Erdélyi Városok mozgalma. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, jan. 13. Régóta olvassuk már erdélyi lapok­ban, hogy Udvarhely, Brassó, Fogaras és Hunyadmegyékben élénken foglalkoznak egy vasútvonal építésének eszméjével, amely Szatmár—Kolozsvár—Gyimes kö­zött közvetlen forgalmat létesítem és igv a délvidék elölt megnyitná Északkelet-Ma­gyarország és szomszédos Galicia keres­kedelmét, sőt Oroszország felé irányítaná Erdély kereskedelmét. Székely udvarhely város vezet a . vasút vonal létesítési mozgalomban, ahonnan most körlevelet küldtek széjjel az érdekelt városokba, amelyben felszólítják ezeket s igy Szatmár várost is, hogy csatlakozzo- nak ahhoz a mozga'omhoz, mely ennek a kereskedelmünkre igen fontos vasútvonal­nak a felépítését cólirányozza. Az eredeti terv szerint két és fél millió koronából fel lehetne építeni a vasútvonalat. A terv ugyanis csupán Kolozsvár és Szatmár között kívánna uj vonalépitést, Kolozsvártól a budapest—arad—tövisi vo nal tovább taná a közlekedést. Sőt a székelyudvarhelyiek tovább mennek és az: mondják, hogy mindössze 115 kilométer pá yaep tésről van szó, mert a nagybánya- sz.iágycsehi vonalat fővonalasitva fel le­hetne használni, a vasútvonal kiépítésnél és igy kevés költséggel előre kiszámítha­tatlan gazdasági előnyökhöz jutnánk. Kétségtelen, hogy az eszme életre való, azt sem lehet kifogásolni, hogy óri­ási költségek merülnek fel, tehát egyedül attól függ a mo/galom eredménye, hogy az érdekelt városok hajlandók e áldozat- készségükkel megkönnyíteni a vasútépítés munkáját. Az erdélyi városok mozgalma igen érthető, amikor a.ról van szó, hogy a dél­vidéki vármegyék és Észak között közvet­len kapcsolatot létesítsenek, hiszen a mo dern nyugati államokban nincs rá példa, hogy mint nálunk pl. Kolozsvár és Szat­már között a légtávolság 110 kilométer, mégis 370 kilométer vasúton lehet csupán közlekednünk. Az Erdélyben megindult mozgalom vezetői úgy tervezik, hogy abban az eset­ben, ha az érdekelt városokat sikerül egy öntetü csatlakozásra bírni, akkor egy kül­döttség fogja felkeresni a miniszterelnököt és a kereskedelemügyi minisztert, akiknek memorandumot nyújtanak át. A „HUNGÁRIA” fehérnemű tisztító-intézet elsőrendű munkát készít (fényes mg'1, gallér és kézelő). Hiány nincs! Felvételi hely: Petőfi-köz (dr. —- Frieder-ház). = Tisztelettel Botos Gyula. Felhívás a szatnjári ref. egyház t. Választóihoz. A nélkül, hogy a választók egy ré­sznek jelöltjeként szereplő Boros Jenőről a legkisebb rosszat mondanánk, mi a ma­gunk részéről a hamvai egyház kiváló lel­készét, Juhász Lászlót ajánljuk az egy­háztagoknak megválasztásra. Juhász László meglett ember már, aki saját erejével küzdötte fel magát igen szegény sorból. Fényes szónoki tehetség­gel, nagy tudással, költői lélekkel megál­dott embernek ismerték meg közülünk mind azok, akik meghallgatására, a nagy költő papnak, — Tompa Mihálynak — egykori gyülekezetében kemény téli idő ducira is elmentek. Ekés rendet és jó békességet találtak a jó viszonyok között élő hamvai gyülekezetben. De az ő dicséretüknél nyomatéko­sabban beszél az a nagy melegség, amely- lyel püspökünk, dr. Balthazár Dezső aján lotta őt egyházunk figyelmébe. A követ kezőket irta róla egyik presbyferünk Hel meczy József országgyűlési képviselőhöz intézett levelében : „Juhász Lás dó hamvai lelkész euró­pai látkörü és műveltségű, nagytudomá- nyu, jó szónok, impozáns megjelenésű lel­kész. Finom, jó lélek. Ha valakit, úgy ötét a legmelegebben ajánlhatom ti nék- tek. Régtől fogva Lmerem és benne semmi kivetni valót nem találtam“. Püspök urunk sokat mondó ajánlatá hoz még csak egyet füzünk. A mikor Ju hász László az ország két nagynevű pap jával, dr. Szabó Aladárral és Gergely An taílal együtt pályázott a budapesti kálvin­ién papságra, ő kapta a második legtöbb szavazatot s a pótválasztásnál dr. Szabó Aladár 1400 szavazatával szemben több mint 1000 szavazatot nyert. Akit az or­szág legnagyobb és legtekintélyesebb gyű lekezete ilyen sokra becsült, az tőlünk is megérdemli, hogy lelkészünkké válasszuk. Tisztelettel kérjük azért a választó kát, hogy a január 18-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor kezdődő választáson Ju­hász László hamvai lelkészre adják szava­zataikat. Szatmárnémeti, 1914 január hó 10-én. Dr. Vajay Károly főgondnok, Aszta­los József, Asztalos Sándor, Bikosy Ger gely, dr. Böszörményi Emil, dr. Fabó Zol tán, dr. Farkas Antal, dr. Harcsár Géza, Helmeczy József, Hármán István, Jákó Sándor, Katona Imre, Károlyi Sándor, Kölcsey János, Lővay József, Losonczy József, Mester József, Szentiványi Károly, Szüos Lajos, Tankóczi Gyula, Tankóczi József id., Tankóczi Károly presbiterek. Dr. Nagy Buna egyh. ügyész, Szatmári József v. pénztárnok, Tóth Elek pénz­tárnok. Dr. Mák István ügyvédi irodáját Németi­ben, Kazinczy-utca 23. sz. a. nyitotta meg. A „Távolsági kimutatás“ kálváriája. Miért függesztették fel a i*agyari főbirót ? — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jan. 13. Nagyar község főbiráját, Fekete Jó­zsefet a fehérgyarmati főszolgabíró a na­pokban állásától felfüggesztette. A felfüggesztés előzményei a követ­kezők : Ilosvay László vármegyei főszám­vizsgáló szerkesztett egy úgynevezett „Tá­volsági kimutatásit, melyben Szatmár vármegye községeinek egymástól való tá­volsága van kilométerekben kifejezve. E távolsági kimutatást a nagykárolyi m. kir. államépitészeti hivatal átnézte s arról, mint pontos adatokat tartalmazó műről, kedvező kritikát adott. Az államépitészeti hivatal kedvező véleményezése alapján Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága 910—1911. bjkvi számú határoza ával a távolsági mutatót a vármegye minden egyes községével besze­reztetni rendelte. A törvényhatósági bi­zottság határozata a hivatalos lapban is közzététetett. A községeknek módjukban lett volna a határozatot annak idején megfelebbezni s hogy ezt nem tették, annak egyedüli oka az volt, miszerint tényleg szükségét látták egy ilyen irányú munkának, aztán meg senkinek sem jutott eszébe, hogy egy olyan mü, amelyet szakemberek vizsgáltak felül s mondottak jónak — ne feleljen meg rendeltetésének a kétségbeejtő téve­dések miatt. A törvényhatósági bizottság említett határozata igy jogerőre emelkedett. A mü kiadását Tóth József (egyik helyen Manyákkal, más helyen ismét Róthtal szerepel, mint c sgtársakkal) nagy- károlyi nyomdatulajdonos kapta meg, ki is mihelyt elkészült vele, azonnal megkül- dötte a községeknek, könyvenként csekély 25 koronáért. Szó se róla, nem megvetendő összeg egy nem is túlságosan pazarul kiállított könyvért ma, amikor 25 koronáért majd­nem ugyanannyi kiló könyvet lehet kapni — különösen, ha itt egy pillanatra meg­állapodva, egy kis számítást csinálunk. Megyénkben circa 400 község van; 400 szór 25 korona, az 10,000 korona. Ennyit fizet­tek ki a községek a távolsági mutatóért. Ez azonban nem volna baj. Hanem az már igenis baj, hogy ezért az óriási ösz- szegért a községek nyakába sóztak egy olyan könyvet, amelyben egyik hiba a másikat kergeti s olyanok, hogy az em­berben hétrét áll a lélek a csudálkozástól. A könyvben egymást érik a kiadó cég által Szatmár vármegye geográfiája ellen gondatlanságból okozott súlyos inzultusok. Mert eszünk ágában sincs Ilosvay szám vizsgáló urat, vagy a felülvizsgáló állam­épitészeti hiyatalt e tekintetben felületes­séggel vádolni; ők bizonyára alapos mun­Munkát és időt takarít men, ha a-féle húsleveskockát használja. Ez ép oly kitűnő gyenge levesek, mártások, főzelékek stb. megjobbitására, mint húslevesnek tésztanemüekkel való készítésére, bouillonok előállítására, valamint ~ főzelékek, ragouk stb. főzéséhez. Ügyeljünk; a MAGGI névre és a keresztcsillag védjegyre. §

Next

/
Thumbnails
Contents