Szamos, 1914. január (46. évfolyam, 1-25. szám)
1914-01-10 / 7. szám
♦ (1914 január 10.) 7. szám. volt. Különösen a tolvajlások voltak napirenden, amelyet azonban nem a hivatásos tolvajok, hanem a kényszertolvajok kö vettek el. Szegény napszámos emberek, akiket a nyomorúság hajtott a bűnbe, szaporították igen tekintélyes számmal a bűnözök statisztikáját Talán ez az uj óv megkönnyíti majd a közbiztonság őreinek munkáját is. Drunó és Plútó a csendőrök előtt. Hogy akart Vőlegényt szerezni leányának az üjmajoriasszony? — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, j&n. 9. A kipusztithatatlan babonás világ egy mulatságos esete foglalkoztatja most a szatmári csendőrséget. Egy ujmajori asz szooy egy cigányasszony segítségével akarta megnyerni a poklok ördögeit, hogy leányának előkelő vőlegényt szerezhessen. Természetesen a cigányasszony működése nem ment olyan simán és most a bíróság előtt lesz a folytatása a pokol ördögeivel való incselkedésnek. Úgy történt az eset, hogy az uj major határában lévő földek felmérésével foglalkozott az utóbbi hetekben egy kataszieri tisztviselő, aki munkaközben gyakran el- járogatott Suta Lászlóné ujmajori lakosnő háza előtt. A szép szál nadrágos fiatalember megtetszett Sutánénak s az a pokoli ötlete támadt, hogy ezt a galléros és ka- máslis legényt megszerzi eladósorban lévő leányának vőlegényül. Napokig törte a fejét Sutáné, hogy mikép lehetne megszerezni a csinos vőlegényt s amikor semmit sem tudott kisütni, a babonához és a babona végrehajtásához feltétlenül szükséges cigányasszonyhoz fordult segítségért. Hamarosan akadt is egy alkalmas cigányasszony, Varga Mihályné személyében, aki vállalkozott a vőlegényszerzésre. Egy hideg téli estén Sutáné, a leánya és a felfogadott cigány asszony összebújtak az Ujmajor 43. számú házban és várták az alvilági szellemek megjelenését. A cigányasszony pőrére veikőztette az asszonyt is, a leányát V, egy lostába parazsat és ollót tett és hókusz-pókuszok közben duruzsolni kezdett. A varázsigók —• mint az asszony később a csendőröknek elmon dotta — a következőkóphangzottak: — Drunó, Plútói Itt az anyja, Ott a lánya, Hozod már a vőlegényt! — De sem Drunó, sem Plútó, sem a poklok többi szentjei nem voltak kajlán dók a vőlegényt az Ujmajor 43. száma alá röpíteni. Talán valamelyik kávéházban ü t és újságot olvasott éppen az ellene kieszelt merénylet idején az ifjú lovag s igy eshetett meg, hogy Drunó és Plútó megbivá sának nem tehetett eleget. A vőlegényt ugyan nem, de egyéb apróságokat elvitt a cigányasszony. Elvitte Sutáné levetett ruháit, hogy Plutóék haragját kielégítse. — Majd a jövő héten ismét megpró báljuk előhívni az ördögöket — szólt a cigányasszony a meddő kísérlet után, — ezt a csekélységet pedig magammal viszem. — És sietett minden elvihetőt hóna alá rakni. Sutáné rájött a felültetósre, de res- telte elmondani a vele történteket és hagyta a eigányasszonyt futni az elszedett ruhaSZ AM OS darabokkal. A cigányasszony azonban nem is annyira az ördögök, mint elsősorban a saját gyomra kielégítésére gondolt és a Sutáóktöl elhozott ruhadarabokat sietett felkínálni megvételre egy ujmajori asszonynak, aki — s ez már az ördög munkája — szerencsétlenségére Sutáné komaasszonya volt és a megvételre kínált ruhadarabokat felismerte. — A komaasszony előtt azután Sutáné kénytelen-kelletlen bevallotta a vele történteket és most már az éppen arra járó csendőröknek feljelentette az ördög- hivó cigányasszonyt. Plútó és társainak most már a csend- őrséggel gyűlik meg a baja, mert nem siettek a cigányasszony hivó szózatára az Ujmajor 48. számú házba egy elegáns vő legénnyel. Szioház. Műsor. Szombaton : ,,Híresek“ (B. bérlet). Vasárnap délután: „Nevető férj“ (Féihelyárak). Vasárnap este: „Rab Mátyás“. A híresek. (Halvány Lajos szinjátó- kának bemutatója). Hatvány Lajos drámája — illetve a mai szinlap szerint: szinjátóka — Münchenben kezdte el kar rierjét, folytatta Budapesten és a tegnapi nappal érkezett le Szatmárra. Kétségtelen, hogy épforraáju és erős hatású munka a. Hatvány munkája, mindössze az a hib.-ja, hogy nagyobb súlyt helyez a komoly mon d-anivalóira, mint a szinpadiságra. • Sok benne az emberi ós értékes probléma, az újszerűség, irodalmi kerékkötői a modern, gyorscselekmónyü, pattogó, folyékony drámának. Okosan ós jól van megépítve a regénye, de annál lomhábban halad a drá- maisága: az érdeklődést elevenen tartó cselekmény. A darab magva par excellence müvészprobióma. Ebben a fajttban is uj ós merész. A hőse egy bohémasszony, a kalandos múltú uriuő, aki zajos asszonyi leányság után férjhez megy, hogy a szá nalmasan együgyü ős együgyüen, vakon szerelmes, tudós férj személyében legyen kit megcsalnia. Végül visszatér abba a világba, amely az ő igazi területe, amelyben gyökeredzett s amelytől nem tud el szakadni. Nem emberi a problémája. A dráma középpontjában egy züllöttül bohém asszony, akinek a típusát mi nem ösmer- jük, aki nem tud bennünk, nyárspolgá rokban, özimpáíhiát kelteni a színpadon. A történet érdekes, sok jó ötlet, invenció van benne s amit az iró mondani akar, azt pregránsan, világosan, erőszakoltság és trivialitás nélkül mondja el. Az előadás középpontjában Hahnel Aranka áll, tökéletes feladatot kapott nagyszerű képességei számára. Egy asszonyt kell játszania, aki ről a ^darabban azt mondják, hogy mindent tud. És Hahnel tudja. Tud hallgatag és zárkózott lenni, tud nagyszerű dikciókat adni, tud halk és szelíd lenni, tud lányo san finom, tud mámoros és szenvedélyes lenni. S ezen a szédüle;63 és változatos futamon megy végig 3 mégis egészséges és tökéletes életet lehel bele. A férjet Boros játszotta meg, érthetően és két nagy jelenetében erős és biztos indulatok kai. G&ál Béla egy szinész szerepében kissé komikusán veszi a figuráját, mint szükséges volna, de, amit csinál, az mulatságos ós ötletes, Kiúiaő volt Kemény, aki fölényes biztonsággal, ahol kellett, ott meleg megértéssel játszotta meg szerepét Ugyanígy siksre voit Sugár Gyulának is. Komor Érnma a polgárasszony kis szere 3. oldal. pében igen stílusos volt, Vértess Nelly kellő könnyedséggel játszott egy színésznőt, mig Zsigmond Margit egv olasz leány szerepében ügyeskedett. Kemény rendezése kifogástalan. A színházi iroda közleményei. Rab Mátyás. Vasárnap este kerül színre a sza mári közönség kedvenc ope- retteje, a „Rab Mátyás“. A kiváló reprize már hetek óta nagy gonddal készülődik a társulat operette-személyzete. Az érdekes, mulatságos és jóízű komikummal szaturált darab elsőrangú szereposztásban kerül előadásra. A címszerepet H. Bállá Mariska kreálja, ebben a szerepben alkalma lesz igazi művészetét minden oldalról bemutatni, sőt a drámai helyzetek frappáns fordulataiban is csillogtatja elösmert talentumát. Gergőt, a szolgáját, mint vendég Csányiné E'ehórváry Etuska, a kolozsvári Nemzeti Színház v. tagja fogja játszani, a ki férjbe menetele óta visszavonult a színpadtól, azonban hires szinészo3alád sarja, izig vérig rutinos művésznő. Gittát Paxy Margit, Mindit Lakatos Ilonka játsza. Drágfy Istvánt Baktay József, a szép hangú baritonista játsza, Gabriel áiákot Sugár Gyula, a két zsidó jóizü szerepében Lónyai ós Várnay fogja a közönséget megkacagtatni. A pompás operette előadása iránt nagy érdeklődés nyilvánul. midéit HÍMEK Snclre? Sértőről, a szatmári színház tavalyi táncos ko- mikusának sorsáról egy nehány jó szót, ha megengedik. A négy ujju faun exahált leikéről, merész fantáziájáról, végzetes tervéről, szédítő magahizásáról szinte kötelesség a publikumnak szólani, mert felette kevesen vannak Szatmárral némi nemi nexusban lévő olyanok, kiknek életkörülménye merészebb elhajlást mutatna az átlag emberitől. Endrey Jenő világgá ment. Egy levelező-lapon elbúcsúzott egyik je lenleg is Szatmáron lévő színész- barátjától, egy pár megbékéltebb szóval a múlt év decemberének utolsó előtti napján volt igazgatójától. Endrey Jenő Sylve der éjfélében kelt útra Egy vastag úti ruha, egy gummi köpeny, két pár cipő, négy ing és megfelelő fehérnemű az összes vagyona. A barátja, mert kompaniatát talált rémitő ideájához, szintén színészt, — nem volt semmivel sem gazdagabb. Ä zsebük üresen állott, az agyukban valami uj tudomány, egy mesterség, a gyorsfényképezés összes titka, a szivükben mázsányi sejtelem ós a szemükben uj tűz, a megismerés lángja lobog. Az ütjük: az egész világ. A céljuk: az egész világ. Az utazás ideje: tiz év. És élni : két kezük, a gyorsfényképező masinájuk munkája bél akarnak. Akárki akárhogyan is osóválja fejét, igy van. Endrey Jenő és társa, vándorolva, tiz év alatt keresztül akarják járni a világot. Két meglett, 2 3—25 éves ember terve ez, bármilyen hihetetlenül is hangzik. Két, az élet katonájának megérett, fiatalember, mint ahogyan gyermeki lelkek titkos álmaiban olykor-olykor valóra válik, hamu pogácsával, úti lapuval, bűvös Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által hajtajer Pal rnkaíesto és gűzmosé — gyárában — OZalíTlar
