Szamos, 1914. január (46. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-09 / 6. szám

Negyvenhatodik évfolyam. Szatmár, 1914. 6 szám POLITIKAI NAPILAP Ha a Várog a njuqkaatfó. (A$) A telhetetlenség, a kapzsiság átka megmételyezte a szatmári lelkeket is. Az első munkaalka­lom varázsolta remény mámorában elvesztették a szatmári fuvarosok a vállalkozótól elvárt hig­gadt üzleti nyugodtsá­got és az első munkán, az első üzleten és éppen a város zsírján akarták behozni mind­azt, amit a múlt gazdasági krízisében elrabolt az akaratlan tétlenség rettenes csapása. így pedig hiába akar a város, az egy területen lakók közösségének hiva­talos gyámolitója, gyámi kötelességének eleget tenni, hiába akar a fuvarosainak, napszámosainak a nirvánái mozdulatlan­ság közepette kenyeret, sőt kalácsot is adni, hiába akarja didergő gyermekeit atyai gondoskodással felruházni, elviszi a bőkezű segedelmet más, egy idegen, egy szerényebb, kisebb igényű és ha­marabb megelégedő — az emberi kap­zsiság, a fékeveszett telhetetlensóg örö­mére. Nem a kapital, nem a tőkés áll most Önökkel szemben, jó fuvaros uraim ; nem a saját zsebe hasznát néző munkaadó hirdetett pályázatot az építendő kórház telkének feltöltésóre ; ne higyjék, nem Ganz-gyár a város, hogy a munkátlanságuk keservét a Wertheim szekrénye gyarapítására ki­használja, sőt . . . Hiszen a város úgy, amint az egy altruista közülethez illik, a legnyomasztóbb gazdasági helyzete közepette lát hozzá a kórház építéséhez, csakhogy a gyermekei ne szűkölködje­nek, csak hogy az adófizetői ne átko- zódhassanak. csak hogy enyhítsen a tö­meg nyomorúságán a maga (valljuk be) nyomorúságának növelése dacára is. És akkor a szatmári fuvarosok, kik a munkaalkalmak hajdani fénykorá ban a földhordás köbméterét egykorona húsz fillérért alvállalatba vették, puffadó zsebek reményében olyan ajánlatot tesz­nek gyámjuknak, hogy az — husz- harmincezer korona differenciáról lévén szó — kénytelen lesz idegen kézre jut­tatni a mai viszonyok közepette felsé­gesnek mondható munka-csemegét. A puffadó zsebekből igy bizony semmi sem lesz. Sőt a reménybeli puf­iadó zsebek jelenlegi laposságát még inkább kiszikkasztja a további tétlenség elháríthatatlan csapása. Jó lesz tehát, van még egy pár órájuk rá, meggon­dolni a dolgot, mert hiszen a döntés után már csak a mai veréb és a hol­napi túzok históriáján emelkedhetnek, a most már kárhozatos tétlenségük unal­mában a nagyot markolni akaró szat­mári fuvarosok. Ä közigazgatás reformja. Irta : Péchy Péter, az avasi járás főszolgabírója. Magyarország közvéleményét talán semmiféle kérdés sem foglalkoztatja je­lenleg olyan intenzive — mint a közigaz­gatás reformjának kérdése. A kormány már határozott nyilat­kozatot tett a kinevezés tekintetében, szükségesnek jelentvén ki azt. — viszont a vármegyei emberek., közül sok han­goztatja azt, hogy „legalább a mi köz- igazgatásunkat hagyják meg nekünk“. A kérdés ma ott áll, ahol nemrégen a vá­lasztói reform, vagvis igen alkalmas arra, hogy az ellenzéki pártok ezt is felkarolják, mint mindent, amivel nép­szerűségre lehet szert tenni. Andrássy Gyula gróf pártalakitó beszédében már jelezte is az ellentéte­ket, amelyek a jelenlegi kormánytól ebben a tekintetben is elválasztják — s Szatmárvármegye legutóbbi közgyűlésén is az ellenzék szónoka Falussy volt koalíciós főispán a kormánynak nyilvá­nítandó bizalom kérdésénél a kinevezés- rendszert úgy állította oda, mint a kor­mány merényletét a magyar nemzet szabadsága s az alkotmány védbástyájá- val a vármegyei autonómiával szemben, mely ha megvalósul Tisza ellenállhatat­lanul olvasztja bele a magyar államot az összbirodalomba a magyar parlamen­tet a Reischratba. Háromféle álláspont jván tehát: a kormányé az államosítás mellett, az Andrássyé az önkormányzati választás­nak meghagyása de élethossziglanra ki­terjesztésével s a conservativ ellenzéki álláspont mely a mai rendszert érintet­lenül fent akarja tartani. Kétségtelen, hogy az Andrássy-íéle pártalakitás egy életképes erőt rejt ma­gában, egy igen szükséges 67-es ellen­zék kialakulását, amelynek jövője attól függ, mennyi erkölcsi alapot és igazsá­got, mekkora tudást, képzettséget, jó akaratot és kormányzatra való képessé­get produkál a parlamenti harcokban, s képes-e bebizonyítani az ország gon­dolkozó és bíráló közönsége előtt azt, hogy a vezér dacára eddigi , tévedései­nek különb Tiszánál s párt jaj nagyobb erkölcsi és intellectuális erőt képvisel, mint a munkapárt. Ha ez a párt s vele talán a többi ellenzéki pártok is bele mennek az ősz­szel megnyitandó parlamentbe s felve­szik a normális küzdelem fonalát, akkor rövid idő alatt ez a kérdés lesz a meg­vívandó harcok legfontosabbja, amint az természetes egy ilyen nagy horderejű az egész társadalmi szervezet kereteinek gyökeres átalakulására egy formáiban is uj Magyarország megteremtésére ve­zető kérdésnél, a melynél a magyar ember előtt mindig oly nagy súllyal biró érzelmi motívumok talán a Bach- korszakra való visszaemlékezés is sze­repet fognak játszani. Előreláthatólag széles mederben fog folyni a vita, részt fog abban venni az egész magyar társadalom, a parlament, a törvényhatóságok közgyűlései s maga a közvélemény irányításának leghivatot- tabb orgánuma a sajtó is. Szükségesnek tartom ennélfogva, hogy mindenki aki­nek a közigazgatás terén tapasztalatai vannak — mondja el a maga vélemé­nyét, mert minden eszme, minden gon­dolat midőn a kérdés tisztázásához vezet egyúttal egy-egy követ hord a magyar nemzeti állam épületéhez. A kérdés az: kinevezett állami tisztviselők végezzék-e a szorosabb ér­telembe vett közigazgatást, vagy pedig megmaradjon azon továbbra is az ön- kormányzat jellegének látszata esetleg úgy, hogy a tisztviselő sorsa a választó közönség hangulatától, vagy talán a candidatiónális jogot gyakorló főispán akaratától az életfogytiglani választással függetlenittessék; továbbá ezen kereteken belül minő intézkedések, reformok len­nének szükségesek ahhoz, hogy a tiszt­viselő kötelességét a köz érdekében jobban, helyesebben végezhesse. (Folyt, köv.) Dr. Mák István ügyvédi irodáját Németi­ben, Kazinczy-utca 23. sz. a. nyitotta meg. ÉRTESÍTÉS. A városi bérpalotában a Hungária-közben levő könyv- és papír keres­kedésemet csak február 1-ig tartom fenn. Ké­rem a t. közönséget, hogy szükségletét nálam még január hóban szerezze be. Az üzlet be­rendezése alkalmi árban megvehető. Tisztelet­tel Hartman Móritz. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál mhafesto és gőzmosé = gyárában = Szatmár. 15* «0 Jelen számunk 6 oldal. JANUÁR 9 PÉNTEK Julián vt.

Next

/
Thumbnails
Contents