Szamos, 1914. január (46. évfolyam, 1-25. szám)
1914-01-30 / 24. szám
Wegyvenhatodik évfolyam. Szatmár, 1914. 24 Siam A városok jövője. A városok hatalma s dicsősége a múlté, kultúrája és valódi fejlődése a jövőé. A jelen az csak egy átmeneti állapot, mert itt megállni nem lehet, de nem lehet visszamenni a múltba sem, nagy ut van tehát előttünk, fejlődni a modern kultúra, hygió- nia és az ezekkel összefüggő szempontok szerint. A múltban egy-egy város egy-egy köztársaság volt. Nem beszélünk itt az olasz városokról, Velencéről vagy Raguzárói, amelynek törvényt hozó hatalma, dogója és hajóhada volt, hanem szólunk a magyar városokról, amely közzül több pallósjoggal birt s amelyek még a közel múltban is nem csak a közigazgatást, de az igazságszolgáltatást is gyakorolták. Nem is olyan régen még a városi törvényszékek bíráskodtak s a vármegyékben a második alispán szolgáltatta az igazságot. Hogy melyik jobb helyzet a közérdek szempontjából, azt könnyű elbírálni. Vannak, akik „a régi jó időket“ nem győzik eléggé dicsérni. De ha nézzük ezeket a boldog időket közelebbről, az. objektiv história hűségesen és igazi képet mutató szemüvegén, akkor valóban nem sok örömünk telik bennük. Ma már nincs senki, legyen az a városok jogai kiterjesztésének és meg- védelmezésének a legerősebb barátja is, aki az igazságszolgáltatást újra a városok hatáskörébe kívánná utaltatni, vagy pláne egyik másik városnak pallós jogot óhajtana. Ez már a múltnak emléke, amelyből olykor dicsőség, vagy tekintély, de sokszor visszaélés és szégyen is hárult a városokra. A mai modern irányzata a városoknak nem lehet más, mint polgári jólétének, vagyonosodásának, biztonságának, egészségének és kultárájának biztosítása és fejlesztése Első szempont mindenesetre a közegészség, ezzel azután összefügg minden ága a közigazgatásnak, amely ügyosztályok szerint ugyan el lehet különítve, de az élet merev válaszfalakat nem ismer s az ügyosztályokba beosztott hatáskörök a gyakorlati élet jelenségei és eredményei szempontjából összeolvadnak s ei nem választhatók. Az egészségi ügygyei összefügg a közigazgatásnak minden ága, mert hiszen a közigazgatás külömhöző ágai a közegészség érdekeit összefüggőig szolgálják. Maguknak a városok fejlődésének a közegészségügyi szempontok szerint kell történnie, mert ez az a tér, amelyen a legfontosabb érdekekkel s a legtöbb teendővel találkozunk. Legekla- tánsabb és pedig nagyon szomorú bizonyíték erre nézve egy-egy járványnak a fellépése. A központi hatóságok ma már nagy hivatással és készültséggel a legapróbb teendőkig kidolgozott rendeletet adnak ki, de ennek foganatosítását az eszközök, különösen az orvosok és szakértő ápolók hiánya csaknem kivihe- tetlenné teszi. A közigazgatásnak a legnagyobb hátránya a formák, az alakiságok túl tengése. Ez mindenütt akadály, mert hiszen ez érdemleges helyes elintézésnek, az ügymenet gyorsaságának s a közigazgatás olcsóságának okoz helyrehozhatatlan hátrányokat, de különösen káros s valóban meg nem becsülhető s pótolhatatlan veszteséget okoz a köz- egészségügy terén. Itt igen sokszor csak akadályozó s legtöbbször nem más, mint kárt okozó a közigazgatási bürokratizmus. Szigorúságra, pedantériára és pontosságra feltétlenül és első sorban e téren lévén szükség, ez a tér az, ahol a közigazgatásnak okvetlenül alkalmazkodnia kell a gyakorlati élet követelményeihez, mert a betegség nem respektálja sem az autonóm jogokat, sem pedig a képviselőtestületek, tanács és bizottságok lassú tempóban működő, alakiságokkal telt s nehezen mozgó, méltóságteljes rendelkezéseit. Mig a képviselőtestület, tanács és bizottság összeül, tanácskozik és dönt, addig a betegség és járvány befejezett tények elé állítja a hatóságot. A képviselőház ülése. fjét millió kölcsön az árvízkárosultaknak. — A „Szamos* fővárosi tudósítójának telefonjelentése. — Budapest, jan. 29. A képviselőházban ma rövid, alig másfél óráig tartó ülés volt, amelyen mintegy hatvan munkapárti képviselő volt jelen. A tegnap elfogadott törvényjavaslatoknak harmadik olvasásban való megszavazása után az egyes vi«rendező-társula toknak adandó előlegekről, illetőleg állami segítségről szóló törvényjavaslat került napirendre. Pirkner János előadó ismertette a javaslatot; arra hivatkozott, hngy a múlt évben az ország keleti és északkeleti megyéiben a sok felhőszakadás és árvíz miatt a termés tönkrement. A kormánynak gon doskodnia kell arról, hogv az a mentesítés terén megtörténjék minden,ami e ak lehetséges. E cólbói a javaslat mintegy hét millió korona kölcsönt juttat az ár- mentesítő társulatoknak hat százalékos kamatra. Ennek az összegnek nagyobb része a Tisza—Szamos közére jut. A javaslatot elfogadásra ajánlja. Ghillány Imre báró földművelésügyi miniszter azt a seg tőakeiót vázolja, melyet a kormány az árvi- károsultak segítése érdekében kifejtett. Mindjárt a veszedelem után a kormány 500,000 koronát osztott ki a károsultak között, va amint 50,000 métermázsa élelmiszert. A vasúti vonalak helyreállítására másfél milliót költöttek, hogy a népnek munkaalkalmat biztosítsanak. A pénzügy- miniszter az országos hitel zöpetkezet s a vidéki pénzintézetek utján kölcsönök nyújtását is lehetővé tette, valamint vetőmaghoz is juttatta a károsu takat. Az ínségesek között olcsó áron szétosztott tengeri mennyisége több százezer inóíermázsára rúg. A kormány általában mindent meg tett azonnal az ínség lehető enyhi ésére. A Ház a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben megszavazta. Münnich Kálmán előadó ismertette és elfogadásra ajánlotta az állami vasgyárak vasérc szükségletének biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A Ház a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben is megszavazta. Az elnök indítványozta ezután, hogy a holnapi ülésen a Ház a kérvényeket tárgya ja. A Ház ehhez hozzájárult s az ülés, a jegyzőkönyv hitelesítése után, déli 12 órakor véget ért. A közigazgatás reformja. Irta : Péchy Péter, az avast járás főszolgabirája. XVIII. Végre meg kellene a jegyzőt menteni attól, hogy mindenféle hatóságnak rendbirságolási joga legyen vele szemben, hanem a mulasztást konstatáló hatóság (bíróság, pénzügy) tartozzon e végett a fe ettes hatósághoz fordulni. A főszolgabírói hivatalok is reformot igényelnek. A főszolgabíró egy nagy terület igazgatását és kormányzatát végzi a melló beosztott állami és önkormányzati hivatalnokok, tisztviselők és kezelő személyzettel. Minden mulasztásért és személyzete minden ténykedéseiért felelős az ellenőrzési kötelesség alapján — de Minden ruha uj lesz UAjfAj Dói mhafe8tö C 7 at már tisztítás és festés által ilClJlCiJBI 1 Ql = gyárában = O^GlI I IQI , JANUÁR 30 PÉNTEK I S Mártonka * Jelen számunk 6 oldal.
