Szamos, 1914. január (46. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-29 / 23. szám

(1914. január 29.) 23. szám. SZAMOS 3. oldal. A szegényház felállításának kérdése. A szegényügy mai állása. — A Szamos eredeti tudósítása. — hon nem tanulnak, mert nem képesek reá, nem bírják ki. De van egy másik szomorú követ­kezménye is. Egy példával szolgálhatok : Egy ilyen, talmud-iskolába járó tanitvá nyom szülője a múlt napokban sírva pa naszolta el, hogy a gyermeke nem jöhet fel az iskolába, mert súlyos beteg : agy­baja van, agyideggörosben szenved. A baj onnan eredhet, hogy a gyermek úgy a rendes, mint a talmud iskolai tanulni va­lóit egyszerre nem bírta, hogy mégis né­mileg feladatainak eleget tehessen, meg­erőltette m8gát. A gyermek most is, ha szellemi munkával foglalkozik, fejgörcsök ről és fejfájásokról panaszkodik, minek folytán az orvosa egyelőre eltiltotta a szellemi foglalkozástól, azaz a tanulástól. Ily és ehhez hasonló esetekről — sajnos — nem egyről van tudomásom. És vájjon mi lesz az ilyen tűrhetet­len állapotoknak a vége ? Az, hogy az ily gyermek elemi iskolai tanulmányait nem lévén képes kellően elsajátítani egy osz­tályból a másikba bukdácsolva javi óval színelégséges osztályzattal úszik. Nem lé vén képes kellő tudást szerezni, nem lesz képes kevés tudísát a gyakorlati életben sem érvényesíteni. Más tekintetben is rossz vége lesz ezen áldatlan állapotnak. Ezek a gyermekek idő előtt mennek tönkre •gészsóg szempontjából; a társadalom kor­osai lesznek, kik egész életükben beteges­kedni fognak é* utódaik sem lesznek s ha lesznek, nem lehe’nek épek és egész ségesek soha. Bármennyire szeresse valaki hitét és vallását s bármennyire tisztelje egyház« törvényét s igyekezzék gyermekeit abbao nevelni, sem ls en, sem ember, sem egy­ház nem kívánhatja, de nem is kívánja, hogy valaki gyermekét lelkileg és testileg megnyomorítsa, megbénítsa, hogy mint ilyen, úgy a hitfelekezetének, mint » tár­sadalomnak terhe s gunytárgya legyen. Csak a »2ülők túlhajtott vallási fanatiz­musa az, mely ily áldozatokat követel. Lehet azért valaki hitbuzgó, vallásos em bér anélkül, hogy gyermekét áldozatul hozná vallás és hitbeli meggyőződésének és érzelmeinek. Legyenek tehát az ily gyermekek szülői egy kis belátással, körül­tekintéssel és ne kívánják gyermekeiktől e lehetetlen dolgot, mert ellenesetben kese rüen fogják tapasztalni, hogy gyermekeik nevelési ügyét nem előre, hanem hátrafelé viszik. Marosán János. A „Pannónia" étteremben állandóan friss Szent János sör csapolás. Frager Markus/ tűzifa- és szénkepeskedő ZRINYHJTGZA *2. SZÁM.- TELEFONSZÁM 351. ­(Ajánlja legelsöbbrendü porosz l*ö* szenét. Jltinclennemü tűzifa 1- és 11. rendüt ugp felvágva, mint öl és ljocsi számra legolcsóbb napi áradban- — Gyors és pontos kiszolgálás- — Szatmár, jan. 28. Szatmár, a harminchétezer lakosú, modern, kultur város nem nélkülözheti to­vábbra is a szegényházat! — igy hang­zott a .Szamos ’ vasárnapi cikkének egyik bátortalan mondata, amely hova-tovább harci riadóvá nőtte ki magát. Szatmárnak sürgősm és mellóktekin- teíet nem ismerve fel kell állítani a sze­gényei asylumát, mert a látható nyomor rettenetes képe retusáló és tompító kere­tet kór, sőt követel maga köré. Temónte len azoknak az éhezőknek számuk, akiket nem a két év ót* tartó gazdasági válság és a forgalom pangása, hanem az aggság, a gyengeség, a betegség, a bénaság tett nélkülözőkké. A város hosszú évtizedek óta gon­doskodik is róluk, ez a gondoskodás azon­ban felette tervszerűtlen. — A segélyezés módja az alkalmi segély, amely tarthatat­lan és célszerűtlen voltából kifolyólag a nyugat országaiban már réges-régen cső­döt mondott. Ennek a esődnek tanúságait akceptálandó, kormányaink már régen ki­mondották, hogy a szegény ügy országos és egyönte ü rendezésre szorul, miért is a belügyminisztérium megfelelő szakosztálya mír évek óta tanulmányozza a kérdést és előkészíti a szegónyügy törvényhozási ren­dezésének munkálatait. Az országos rendezés é'etbelópteté- séig azonban a szegényügy továbbra is az uzus teremtette utón halad. Részben a szokásj g, részben a kiadott miniszteri ren- d letek szolgálnak a községeknek és tör­vényhatóságoknak Útmutatásul. A községi törvény 21. § a megállapítja az u n. sze- gónyjogot és kimondja, hogy a szegény ügy kezelése a község hatás és feladat körébe tartozik. A praxisban ez a súlyos obligációt taitalmazó paragrafus a kővetkezőkép­pen fest. A szegényügy mai állása. Szatmár város szegényeinek segélye­zésekor háromféle forrásra támaszkodik : a tulajdonképpeni városi szegónyalapra, illetve azok kamataira, a kihágási bünte­téspénzek felére, valamint az esetleges adományokra. Ez a bárom forrás bőségesen ellátja a szegényalapot, ugyannyira, hogy módjá­ban állott a városnak 1911-ben tisztán se­gélyezésre és gyógykezelésre 27,000, 1912- ben pedig 30, 00 koronát elkölteni. Ez a hatalmas összeg, amely hatszázezer korona évi ötszázalékos kamatjának felel meg, a város szegényeinek nyomorán mit sem enyhít. Hatszázezer korona évi hozadóká- ból a segélyre szorulók közül egyetlen egy sem kapta meg azt a segélyt, amely nyo morán enyhíthetne, keservét mérsékelhetné és a nélkülözés fertelméből kiemelhetné. E sorok persze nem azt követelik, hogy a szatmári szegények városi, tehát közellátása selyemnyoszolyába ringassa és puha kaláccsal traktálja az élet szerencsét­lenéit, csupán konstatálni szeretné, Tan- kóczy Gyula főkapitány múlt évi jelentése kapcsán, hogy a szegények segélyezésének mai módja teljesen céltalan. Az évi 30,000 korona körűibe ül há­romszáz szegényt „lát el“ — (a szó hiva­talos értelmében) — ami annyit jelent profán magyarsággal szólva, hogy a vá­ros 30,000 koronát oszt ki évente 300 sze­gény ember közötf, Ezek szerint egy egy szegényre a nagy átlagban számolva ha­vonta körülbelől nyolc-tiz korona jut. Nyolc-tiz korona egy hónapban, száz korona egy esztendőben határozottan ga- valléros summa, csakhogy . . . Csakhogy nem szabad a város­nak egy szegényére évente ilyen hor­ribilis összeget, száz koronát költeni és a város garaskodóbb, de tei'vsze- rübb segélyezése mellett nem szabad a szegénynek csupán tiz koronát, vagy tiz korona értékű havi segélyt kapni. Amennyiben a mai havonkénti és személyenkénti segélyezés rendszeréről a város lemond és nem a szegényeket, ha­nem a szegénységet dotálja tervszerűen megalkotott intézményekkel, csak az arra érdemes szegény részesül támogatásban és nem csupán a humanizmus morzsájában, hanem a legkeservesebb kenyér, a közol­talom kenyerének egész karójában lesz része. A mai 300 szegény ötven százaléka érdemtelen a város könyörület fillérjeire. Aki t. i. szegénységét és keresetképteien- sógét igazolja, segélyben részesül. — Ezek szerint segélyben részesül a munkálkodni nem akaró alkohol barát, a hivatásos munkakerülő, mert hiszen keresetképte’en- ségének látható jeleit olcsón és biztosan előteremti a pálinka Okvetetlenül városi segélyben részesül a hót gyermekes ci- gánya88zooy, mere hiszen faji degenerált- sága predesztinálja rá. Segélyben részesül a lusta, a gonosz, a gyermekei által tar­tott, a jövedelmező háziipart űző, mert nincsen a világon olyan orvos, aki az élete kenyerének javát megevett magyarországi munkásra nyugodt lelkiismere tel rá merné mondani, hogy munkálkodni tudó, kere­setre képes. Pedig, hogy maga is tud valamelyes és valamennyi kenyeret keresni, kétségen kívüli. Valahonnan a városi segélyen felül is pénzt kell elő’eremtenie, mert a hivata los köz alamizsnája, a négy, hat, nyolc korona senki emberfiának sem elegendő egy havi ellátására. Lakás, koszt, petroleum, gyufa, do­hány, szesz, ami mind elsőrangú életszük­séglet (ha a fiskus szempontjából nem is) hat koronából elő nem teremtődik és ha mégis, az állati sorsná is keservesebb le­het a hat koronából havonta elvegetáló gyermekünk rideg sorsa. A közösség segélyező kötelessége pe­dig nemcsak az éhenhalás ideig-óráig való kitolását foglalja magában. A humanizmus századát átéltük már, a fogalom zászlóként való országokon keresetül hurcolása meg­szűnt, ami annyit jelent, hogy a humaniz­mus nem jelszó csupán, hanem belénk asszimilálódott, meglévő valóság. A humanizmus pedig nemcsak azt követeli, hogy az önhibájukon kívül sze­rencsétlen sorsba került, tehetetlen embe rek szájába életet hosszabbító elixirt cse­RIKSZAPI VÍZZEL vegyítve az ez idei termésű sa- vanyubor kitűnő italt szolgáltat. JL-^Tisartán a B1KSZÁDI GYÓGYVÍZ hurutoa bántalmak ellen páratlan Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád

Next

/
Thumbnails
Contents