Szamos, 1914. január (46. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-22 / 17. szám

/ (1914. Január 29.) It. szám. SZAMOS 3. oldal. A közigazgatós reformja. Irta: Péohy Péter, az avasi járás főszolgabirája. X. Ma, mikor teljesen kialakult a tár­sadalom irányelve, az emberiségnek a kultúrára törekvése, midőn ezen irányelv mind jobban és jobban áthatja az egyén­nek és köznek tudatát, amety irányelv mellett csak éppen a komoly és ered­ményes munka által diadalra jutható nemzeti eszme, nemzeti megerősödés do­minálhat, midőn a koalíció gyászos és a függetlenségi gondolat csődjét jelentő szereplése óta hosszú, talán őrök időre elmúltak a 48 és 67 közötti vehemens politikai küzdelmek, midőn eliminálódtak azoknak a veszélyeknek rémképei, me­lyek a függetlenségi pártnak parlamenti többségre jutását úgy az uralkodó ház, mint a Széchenyi és Deák hagyományain haladó politikusok lelkében félelmetessé tették s a golyó és akasztófa lehetőségé­nek hangoztatására indítottak még egy Tisza Istvánt is, mikor teljes egyetértés­ben az uralkodóházzal és szövetsége­seinkkel az anyagi és kulturális fejlődés eddig el nem ért feltételei vihetnek előre, mikor a közönség erkölcsi felfogása meg­tisztult s a közig, tisztviselőtől nem kor­tes érdemeket, hanem komoly, becsületes munkát vár a maga nagy érdekeinek védelmére, mikor már nem honorálja azt a vagyont vagy azt a többlet jövedelmet, melyet valaki hivatalos hatalmának fel- használásával szerez, hanem azért az illetőt, mint visszaélőt elitéli, mikor ezek szerint a közig, pálya egy élet komoly tanulmányát igénylő élethivatássá és meg­élhetési alappá vált, — akkor be kell ismernünk, hogy mai közigazgatásunk 6 évi választási rendszerével, a kőzügyek- nek egyéni szívességként kezelésénél in- tráciáival, családi politikájával a hagyo­mányokon fejlődött gondolatvilágával el­korhadt s uj tetőzetet vár a társadalom újjá termett épülete, olyat, a mely a benne rejlő nagy kincseknek, az ember kulturális munkája eredményének fejlesz­tésére és védelmére alkalmas. Gróf Andrássy Gyula pártalakitó beszédében azt a kijelentést tette, hogy többre becsül egy kötelességét ered­ménnyel teljesítő X. Y.-ont, mint egy ló- hütő herceget. Nagy szó egy gőgös hír­ben álló embertől, mert benne foglaltatik a munka értékének, mint igazi nemzeti kincsnek, mindenek (elett való értékelése, elismerése az ész uralmának, a mely te­remteni képes. Markáns jelenség ez a társadalom uj életirányának megállapításánál, mely oda vezet, hogy a kultúrái munka töké­letességének geniális harcosai lesznek a társadalom igazi arisztokratái, megvalósít­ván a jobbak uralmát szellemüknek ha­tásával, munkásságuk köztiszteletben ré­szesülő áldásos eredményével. A második szimfonikus hangverseny. Szatmár, jan. 21. Mindenekelőtt leszögezni kívánjuk azt a tényt, hogy Bendiner Nándor, a szim- fónikus zenekar karmestere azon nézeté­nek adott munkatársunk előtt kifejezést, hogy a szimfónikus hangversenyek kultur miss'iót teljesítenek Szatraáron és igy azokról mást, mint vállveregető kritikát írni nem szabad. Tette ezt a kijelentést pedig azért, mert az első szimfónikus hangverseny alkalmáb 1 írott kritikánkban őszintén és jó karólag feltártuk a zenekar és rendezés azon hibáit, amelyek meg­szűnte ése nélkül a szimfónikus hangver senyek nemhogy kulturmissziót teljesíte­nek ; de egyenesen kárára vannak a kö zönség hosszú évek kitartó munkájával megszerzett zeneintelligenciájának, és mond­hatni, a finomodás útjára lépett, Ízlésé­nek is A szimfónikus zenekar dirigensének nézetére válaszul csupán annyit adhatunk, hogy a kulturmissziok szent és sérthetet­len kora lejárt. Lejárt a sza’mári muzsi kára nézve is. Tiz évvel ezelőtt, mikor a Dal és Zen. egyesület megalapította zene­iskoláját, szükség volt a sajtó méze. mad zagjára, amellyel hívőket kellett a zene­kultúra szent nevében az ismeretlen val lás templomába c alngatni. M» a ónban olyan fokon áll — éppen Bendiner Nán dór jubileumi megnyitó felolvasás • ban hal­lottuk — a szatmári muzsika, hogy jog­gal megérdemli a művészet nevet. Ha meg ez tény, úgy álljon a pártatlan és elfogulatlan kritika elébe ez a művészét, amelyet nem kicsinyesen leszólni, csupán jóakarattal figyelmeztetni és inteni kivá nunk — a köz ínség, a zeni kultúra és a tovább fejlődés érdekében. Kiküldött munkatársunk az alábbiak­ban számol be a mai szimfónikus hang­versenyül : A műsor első. számaként szereplő felolvasást Ferencz Ágosto i városi taná­csos tartotta, aki is alapos és mély stu diumot igénylő ké .zültsóggel mutatta be a halhatatlan M izart működésének jelentő­ségét, ze leköltősének elvitathatatlan ér­tékét. A mai szimfónikus hangversenyen Naeter Elza és Mátray Etelka szóló szá­mokkal működtek közre. Naeter Elza, a tescheni opera mű vósznőja nem ismeretlen a szatmári kö zönség előtt. — Kellemes, könnyen kezelt hangjában, bravúros készültségében és in telligens Ízlésében már több alkalommal gyönyörködhetett a szatmári publikum. A mai estén csak még inkább megerősödött benne a művésznő kitűnő képességeit ho­noráló régi elismerés. Mátray Etelka Moz rt B.-dur zon­goraversenyét adta elő. Megkapta a pub­likumot a fiatal zeneiskolai növendék bá mulatós technikája és intelligens előadási modora Az első tétel okos, higgadt inter­pretálását szinte kifogástalannak mondhat­nak és csupán a kadencia érthetetlen tem póju recitatiói ellen merhetünk kifogást emelni. A verseny második tételében tálán legimpozánsabbul érvényesült a üs mű vésznő előadási képessége úgyszintén tech nikája is. Kár, hogy a zenekarból sehogy- sem akartak előkerülni a zenekarrt bízott c udaszép témák. A harmadik tétel egyes zökkenéseit ismét csak a zenekar pontat lanságának tudhatjuk be. A zenekar Don Juan nyitányát és az Istenek alkonyának egy részletét adta elő. A zenekar vonósai ma minthogyha egy kissé erőteljesebbek lettek volna, amit annak kell betudni, hogy egy pár intelli­gens — mint ahogyan azt már a „Sza mos“ eleve tanácsolta — műkedvelő került a bandisták közé. — Mindazonáltal a Don Juan nyitányjának technikai nehézségeivel a prim hegedűk megbirkózni nem tudtak. A mély hegedűk ellenben annál kifogásta­lan bbat produkáltak. A Don Juan elő adása ezenfelül egy kissé unoit is volt. W ignerrel ez a kis törpe zenekar egy­általában nem tudott megbirkózni. A Si g- fn'ed hires halá'a és a gyaszinduló egyes frázisai kényszeredetten lógtak a levegő ben, kétségbeesetten vá va a dirigensi pálca beintósét. F «lytonosság hiányában szenvedett az egész és az előadás felette hasonlatos volt az olvasó próba nívójához. A fúvósok tévedésből sem fújtak egyetlen egy ép h ngot sem. Legkőzelebbre talán joggal elkívánhat nánk már — persze alapos készültség árán — egy Beethoven szimfóniáit is. A zen> kar vezénylésének és betaní­tásának nehéz munkáját Bendiner Nándor végezte. A hangversenyt szép számú közönség hallgatia végig. (h a.) A képviselőház ülése. Megleekéztetett ellenzéki képviselő. — A „Szamos“ fővárosi tudósítójának te- lefonjelentése. ­Budapest, jan. 21. Beöthy Pál elnök háromnegyed ti­zenegy után nyitó ta meg az ülés . Az elnöki előterjesztések után áttért a Ház a napirendre : a sajiójavaslat tárgyalásának folytatására. Elsőnek Eszterházy Mihály g"óf ?zó lalt fel, utána Bikédy Antal, Gedeon Aladár, Földes Béla és Abrabám Dezső beszél'ek. Nagy tetszéssel fogadták az igazság­ügyminiszter válaszát Polónyi Géza inter­pellációjára a horvát kérdésben. Az int -rpellálók közűi első volt Beszkid Antal néppárti képviselő, aki a mthón nép nyomorúságos viszonyaira hi­vatkozva, követelte a ruthőn-pör megszűn­tetését. Gróf Tisza István miniszterelnök mélió választ, adott erre az interpellációra. — Nem adhatunk ellenségeink ke zébe fegyv. rt, — mondotta. Példátlan do­log, hogy a parlamentben egy birósáz előtt folyó ügygyei hozakodjanak éli. O osz- ors/ágban még szánalmasabb sor<a van az orosz népnek s még sem jut egy képvise­lőnek sem eszébe, hogy az orosz dum tban felszólaljon. Ha a nemzetiségieknek kőny- njen teljesítheti kedvezményeket nyujtuak is, olyat semmi eset<e sem nyújthatunk, amely az egységia magyar állam elvét veszély eztetnó. E után Botlik István alkotm ínypárti interpellált a Hódervári Gero féle men­telmi ügyben, mire szintén a miniszterei nők adott megnyugtató választ. Az ülés fél ötkor ért véget. Dr. Mák István ügyvédi irodáját Németi­ben, Kazinczy-utca 23. sz. a. ny tóttá meg. Zongora hangolás. Szigeti A. zongora- készítő és hangoló Budapestről Szatmarra ér­kezett, mely alkalommal mindennemű zongora hangolást, javítást szakszerűen vállal. Meghí­vást — vidékre is — Huszár könyvkereskedő cég vagy Pannon a szálló oimem fogad el. (Folyt, köv.) Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál ruhafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár a«e>-

Next

/
Thumbnails
Contents