Szamos, 1914. január (46. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-21 / 16. szám

Negyvenh&odkf évfolyam. Szatmár, 1914. 16 szám A mindenható ráta. (£0) Addig könyörögtek, addig rimánkodtak, addig sírtak neki a pirinkó emberkék, mig tényleg megszánta őket és le- jebb szállott hozzájuk, boldogulásuk remény­ségéhez — egy fél grá- dussal. A szűk szavú sür­göny, mit az előbb ho­zott a sokáig és türelmetlenül várt posta, terjedelmes perspektívát nyit meg előttünk. A mai rátaleengedés többet és értékesebbet jelent a minapinál, mert a mai pénzolcsóbbodás nem csak hivata­los elismerése a másfél esztendő óta tartó gazdasági krízis megenyhülésének, hanem egyszersmind a pénzkínálat, hogy ne kokettáljunk, a pénzbőség konkrét Ígérete is. Nem kell hozzá csapongó avagy merész fantázia, nem kell, hogy a szak­értelem alaposságával ismerjük az arany táncának ideges hatását és mégis meg­állapíthatjuk, hogy a mai kamatláb­leengedés szükségszerüleg a piacra dobja a rejtett tőkék pihent millióit. A bujkáló pénznek most már elő kell kerülni és csak most, csak is azért, mert az Osztrák-Magyar Bank főtanácsülése csapán egy félszázalékkal eresztette le a rátát. Öt percentet nem kap odahaza a külföldi töke, amely ha megszerezhetné saját hazájában tőkéjének ekkora dotá­cióját, semmi körülmények között sem hagyná el ismert terrénumát a bizony­talan és kéteshirü magyar piac kedvé­ért. A tőke természetében rejlik azon­ban a kapzsiság, a telhetetlenség és igy kapzsi, telhetetlen valója be fogja ker­getni hozzánk, a még drága pénz nyo­morúságos hazájába. És amennyiben nagymennyiségű külföldi aranyat lát a piac, amennyiben kénytelen lesz a hazai tőke a messzi­ről jött arany hódításának dicsőségét szemlélni, kitör belőle a visszafojtott hódítani akarás, erőt vesz rajta a fó- kezhetetlen konkurrensi vágy és ... és elömlik az asztalon, amelyet hosszú hó­napok óta állnak körül, sokat szédülő, merész akarattal bizakodó, még mindig ellentálló, megtépett remény-katonák Azt hisszük nem csal az okosko­dásunk, azt hisszük ellestük az arany legközelebbi utjának irányát és ha igen, úgy Szatmár is érezhet nem is sokára, talán egy pár héten belül, valamit ab­ból, amit Pénz őfelsége kegyosztásának szabad nevezni. ü miniszteri leirat a kórházi államsegélyről. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jan. 20. Ismeretes a „Szamos“ olvasói előtt, hogy dr. Vajajr Károly kir. tanácsos, polgármester a január 13-iki közgyűlé­sen azon örvendetes tényről számolha­tott be a törvényhatósági bizottság tagjai­nak, hogy a belügyminiszter a kórház építéséhez 500.000 koronával hozzájá­rul, valamint, hogy évenkint 20,000 koronát a betegápolási alap terhére fel­veendő 300,000 koronás kölcsön tör­lesztéséből elvállal. A mai napon érkezett meg Sándor János belügyminiszter leirata, amely a polgármester jelentésével egyezően nyi­latkozik a városi kórház felépitéséhez megkivánandó összegek fedezésére nézve. Ezzel a kórház anyagi kérdéseit sikerült teljesen megoldani, miért is most már mi sem áll az épitkezés végrehajtásának továbbra is útjába. A belügyminiszter leirata, amelyet 1128—1914 tan. szám alatt iktattak, első sorban is változatlanul jóváhagyja az épitendő városi kórház vázlatterveit és csupán a részlettervek keretében utasítja a tervezőt némi módosításokra. Megengedi a belügyminiszter to­vábbá, hogy Szatmár városa a kórház építésének céljaira ötszázezer korona kölcsönt felvegyen. A kölcsön felvételé ről és a kölcsön módozatairól szóló vá­rosi határozat jóváhagyás végett még felterjesztendő lesz a belügyminiszté­riumhoz. Mindenesetre arra figyelmezteti a várost a belügyminiszter, hogy az öt­százezer koronás kölcsön felvételét ha­lassza el arra az időre, mikor a pénz- viszonyok megenyhülnek és addig is fe­dezze szükségletét esetieg valamely vá­rosi alapból. Valószínű, hogy a város meg is fogja fogadni a belügyminiszter tanácsát és egyelőre valamelyik városi alapból vesz fel előleget. Végül értesíti a belügyminiszter a várost arról, hogy a kórház építésé­hez államsegélyképpen készpénzben ötszázezer koronával hozzájárul, amely összegből 250.000 koronát az idei esztendő első leiében folyósít is, mig az állami segély második leiét az 1914-15-ik év költségve­tésébe lógja beállítani. Úgyszintén hajlandó a belügyminisz­ter a betegápolási alap terhére fel­veendő 300.000 koronás kölcsönből évi 20.000 korona törlesztést elvál­lalni. Ezek szerint a kórház építése — a telek értékét nem beleszámítva — összesen egymillió háromszázezer koro­nába kerül, amelyből a város terhére csupán a felveendő ötszázezer korona, valamint a betegápolási alap 300.000 koronás kölcsöne dotációjának, az évi állami törlesztés-hozzájáruláson felüli amortizációja, esik. A belügyminiszter végül megen­gedi, hogy a város az építési szerző­dést Vida Arthurral megköthesse. A képviselőház ülése. Módosítják a sajtójavaslatot. — A „Szamos“ fővárosi tudósítójának te­lefonjelentése. — Budapest, jan. 20. Féltizenegy óra után nyitotta meg Beöthy Pál elnök az ülést. A kérvények és iratok beterjesztése után Balogh Jenő igazságügyminisztér két törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé; az elsőt az idegen és saját váltók jogi sza­bályozásáról Hágában kelt egyezmény be­cikkelyezéséről és a másodikat a váltóról. Mindkettőt a igazságügyi bizottsághoz uta­sítják. Ezután Szász Pál, a mentelmi bi zottság előadója <ett jelentést Barabás Béla mentelmi ügyéről. Baiabást tudvale­vőleg Szá6z Károly alelnök tegnapi be­széde végén a mentelmi bizottsághoz uta­JANUÁRi 21 SZE'RDA * Agnes sz. i Róth Simon nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő' . C*°5 közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. MEGÉRKEZTEK I a őszi és téli idényre rendelt valódi chewreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek IT A valódi AMERIKAI KING QUELITI cipők kizárólagos raktára. ______ Je len szamunk 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents