Szamos, 1914. január (46. évfolyam, 1-25. szám)
1914-01-21 / 16. szám
Negyvenh&odkf évfolyam. Szatmár, 1914. 16 szám A mindenható ráta. (£0) Addig könyörögtek, addig rimánkodtak, addig sírtak neki a pirinkó emberkék, mig tényleg megszánta őket és le- jebb szállott hozzájuk, boldogulásuk reménységéhez — egy fél grá- dussal. A szűk szavú sürgöny, mit az előbb hozott a sokáig és türelmetlenül várt posta, terjedelmes perspektívát nyit meg előttünk. A mai rátaleengedés többet és értékesebbet jelent a minapinál, mert a mai pénzolcsóbbodás nem csak hivatalos elismerése a másfél esztendő óta tartó gazdasági krízis megenyhülésének, hanem egyszersmind a pénzkínálat, hogy ne kokettáljunk, a pénzbőség konkrét Ígérete is. Nem kell hozzá csapongó avagy merész fantázia, nem kell, hogy a szakértelem alaposságával ismerjük az arany táncának ideges hatását és mégis megállapíthatjuk, hogy a mai kamatlábleengedés szükségszerüleg a piacra dobja a rejtett tőkék pihent millióit. A bujkáló pénznek most már elő kell kerülni és csak most, csak is azért, mert az Osztrák-Magyar Bank főtanácsülése csapán egy félszázalékkal eresztette le a rátát. Öt percentet nem kap odahaza a külföldi töke, amely ha megszerezhetné saját hazájában tőkéjének ekkora dotációját, semmi körülmények között sem hagyná el ismert terrénumát a bizonytalan és kéteshirü magyar piac kedvéért. A tőke természetében rejlik azonban a kapzsiság, a telhetetlenség és igy kapzsi, telhetetlen valója be fogja kergetni hozzánk, a még drága pénz nyomorúságos hazájába. És amennyiben nagymennyiségű külföldi aranyat lát a piac, amennyiben kénytelen lesz a hazai tőke a messziről jött arany hódításának dicsőségét szemlélni, kitör belőle a visszafojtott hódítani akarás, erőt vesz rajta a fó- kezhetetlen konkurrensi vágy és ... és elömlik az asztalon, amelyet hosszú hónapok óta állnak körül, sokat szédülő, merész akarattal bizakodó, még mindig ellentálló, megtépett remény-katonák Azt hisszük nem csal az okoskodásunk, azt hisszük ellestük az arany legközelebbi utjának irányát és ha igen, úgy Szatmár is érezhet nem is sokára, talán egy pár héten belül, valamit abból, amit Pénz őfelsége kegyosztásának szabad nevezni. ü miniszteri leirat a kórházi államsegélyről. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jan. 20. Ismeretes a „Szamos“ olvasói előtt, hogy dr. Vajajr Károly kir. tanácsos, polgármester a január 13-iki közgyűlésen azon örvendetes tényről számolhatott be a törvényhatósági bizottság tagjainak, hogy a belügyminiszter a kórház építéséhez 500.000 koronával hozzájárul, valamint, hogy évenkint 20,000 koronát a betegápolási alap terhére felveendő 300,000 koronás kölcsön törlesztéséből elvállal. A mai napon érkezett meg Sándor János belügyminiszter leirata, amely a polgármester jelentésével egyezően nyilatkozik a városi kórház felépitéséhez megkivánandó összegek fedezésére nézve. Ezzel a kórház anyagi kérdéseit sikerült teljesen megoldani, miért is most már mi sem áll az épitkezés végrehajtásának továbbra is útjába. A belügyminiszter leirata, amelyet 1128—1914 tan. szám alatt iktattak, első sorban is változatlanul jóváhagyja az épitendő városi kórház vázlatterveit és csupán a részlettervek keretében utasítja a tervezőt némi módosításokra. Megengedi a belügyminiszter továbbá, hogy Szatmár városa a kórház építésének céljaira ötszázezer korona kölcsönt felvegyen. A kölcsön felvételé ről és a kölcsön módozatairól szóló városi határozat jóváhagyás végett még felterjesztendő lesz a belügyminisztériumhoz. Mindenesetre arra figyelmezteti a várost a belügyminiszter, hogy az ötszázezer koronás kölcsön felvételét halassza el arra az időre, mikor a pénz- viszonyok megenyhülnek és addig is fedezze szükségletét esetieg valamely városi alapból. Valószínű, hogy a város meg is fogja fogadni a belügyminiszter tanácsát és egyelőre valamelyik városi alapból vesz fel előleget. Végül értesíti a belügyminiszter a várost arról, hogy a kórház építéséhez államsegélyképpen készpénzben ötszázezer koronával hozzájárul, amely összegből 250.000 koronát az idei esztendő első leiében folyósít is, mig az állami segély második leiét az 1914-15-ik év költségvetésébe lógja beállítani. Úgyszintén hajlandó a belügyminiszter a betegápolási alap terhére felveendő 300.000 koronás kölcsönből évi 20.000 korona törlesztést elvállalni. Ezek szerint a kórház építése — a telek értékét nem beleszámítva — összesen egymillió háromszázezer koronába kerül, amelyből a város terhére csupán a felveendő ötszázezer korona, valamint a betegápolási alap 300.000 koronás kölcsöne dotációjának, az évi állami törlesztés-hozzájáruláson felüli amortizációja, esik. A belügyminiszter végül megengedi, hogy a város az építési szerződést Vida Arthurral megköthesse. A képviselőház ülése. Módosítják a sajtójavaslatot. — A „Szamos“ fővárosi tudósítójának telefonjelentése. — Budapest, jan. 20. Féltizenegy óra után nyitotta meg Beöthy Pál elnök az ülést. A kérvények és iratok beterjesztése után Balogh Jenő igazságügyminisztér két törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé; az elsőt az idegen és saját váltók jogi szabályozásáról Hágában kelt egyezmény becikkelyezéséről és a másodikat a váltóról. Mindkettőt a igazságügyi bizottsághoz utasítják. Ezután Szász Pál, a mentelmi bi zottság előadója <ett jelentést Barabás Béla mentelmi ügyéről. Baiabást tudvalevőleg Szá6z Károly alelnök tegnapi beszéde végén a mentelmi bizottsághoz utaJANUÁRi 21 SZE'RDA * Agnes sz. i Róth Simon nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő' . C*°5 közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. MEGÉRKEZTEK I a őszi és téli idényre rendelt valódi chewreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek IT A valódi AMERIKAI KING QUELITI cipők kizárólagos raktára. ______ Je len szamunk 8 oldal.
