Szamos, 1914. január (46. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-20 / 15. szám

(1914. január 20) 15. szám. SZAMOS 3. oldal. A képviselőház ülése. Kidőlitek nz ellenzék szónokai — A „Szamos“ fővárosi tudósítójának te­lefonjelentése. — Budapest, jan. 19. A képviselőház mai ülésének ellen­zéki szónokai közül Barabás Béla akarta ma a sajtóvitát egész estig lekötni. Ez a terve azonban nem sikerű t, mert dacára, hogy az elnök délután egy órakor az ő kérelmére szünetet rendelt, beszédét nem bírta három óránál tovább kihúzni. Ami kor pedig kifogyott a szóból, avval a ki fogással állt elő Barabás, hogy hz ülést vezető alelnök nem engedi a közbeszóló ellenzéki képviselőket szóhoz jutni és ilyen körülmények közt nem beszól 'ovább. Az elnököt pártoskodással vádló kép viselőt természetesen a mentelmi bízott sághoz utasították. Utána Bernáth Béla, Kelemen Béla, Bakó József, Hammersberg László 03 Na rancsik József szólaltak fel a sajtójavaslat ellen s a napit end megállapítása után, este hat érakor az ülést bezárták. Még eggszer a ggóggjzerészek figyelmébe! — IjeVél a szerkesztőhöz — Igen tisztelt Szerkesztő Ur 1 Mindenekelőtt köszönöm, hogy szi­ves volt a gy gyszerészek b. u. ó. k. meg váltásáróli gondolkodásomat becses lap jába betenni. Teizt apelőtt tértem csak haza, és máris tudomásomra jutott, hogy a gyógy­szerész Urak valami Pesten létező o vos és g ógyszerósz árvák felsególyezésére most alakuló intézménynek szánták. No hát mielőtt szándékukat végérvé­nyesen végrehajtanák, kérem a gy- gysze rósz Urakat, ne csak elolvassák, de s/iv leljék is mondandómat meg és örvendenék ha a városi gondolkozni tudó intelligens közönség is szives lenne hozzá sz lani. Hogy milyen eselédnyo noruságok vannak, milyen rettentőek ezek az állapotok, azt hiszem, vázolnom felesleges, fájdalom, ez­alatt az egész városi publikum egy tonnán szenved. Én ezen csakis társadalmi utón képzelek segíthetni, a mint az a kültöldön szokásos is. Pesten most van meginduló félben és nekem nagyon régi álmom. Ki kell ezeket a szegény teremtése két a mostani helyzetökből valamikóp se giteni, de úgy, hogy az elsősorban a reá­juk szoruló családoknak k' pezzen jó tete- ményt. Nézzük: ki ma a cseléd? A falu a valamire csak használható anyagát megtartja magának, ki löki azon ban magából a hülye, felkegyeimü, fél­eszű, lusta, romlott erkölcsű elemet. Ez jő azután kevés kivétellel be hozzánk úgy­nevezett cselédnek. E re bízzuk mindazután a mi éle­tünket, vagyonúnkat es a mi a fő : gyér mekeinket. Hiszen isteni csudi, hogy csak annyi b-j töiténik és nem nagyon sokszor több, mint ami előfordul. Mit kívánhatunk mi attól a teljesen mind m erkölcsi érzék nélküli, testben, lélekben legtöbbször el romlott teremtéstől segítő társat a háztír tá unk vezetésében, munkánk elvégző sóben. Ezek a sokszor hangoztatott dolgok előrebocsátása u án reá térek igazi mon­danivalómra. Én azt a kérdést olyan formán gon­dolom megold-ni, hogy egy nagyszabású leányárvaház keretében, ahol jó cselédeket igyekeznénk nevelni, beleillesztenék a még hozzá tartozó függelékeket, u. m. urinők otthona, kifőző iskola, mosoda, ahol a le endő cselédek gyakorlati kiképzést nyer nőnek. Egyszerű varroda és gépkötószet I-ször: az intézmény szükségletének házi elő dlitása céljából, iíszor: haszon hoza alra is. Az intézmény vódszárnyai alá venne minden hozzáforduló jobbérzésü leányt, elhelyez éséről gondoskodna és 24 ik életévéig a fennhatósága ahtt maradna. Ezek a leányok pénzt kó hez nem kapná­nak, az az intézménybe folyna be, onnan lá tatnának egyenruhával el, az fedezné szükségleteiket és a bérök megtakarított filléreit 24 éves korukban, esetleg férj ez mende ük esetén kapnák kézhez. E zel együtt cseiédotthon, cselódis- kola és cselódnyugdij-iritézmény is lenue létesítendő. A onmn kikerülő leány az £ elvégzett szakmája szerint arról rendes bi zonyitványt kapna, ki szakácsnő, ki ko- morna, ki szobalány, pesztrá vagy konyha leány. Akkor legalább uz ember biztos lenne, hogy nemcsak jobb szemé yzetet kap, de meg az sem történnék meg, hogy az úgynevezett szakácsnő még mosogató leánynak sem felel meg. Hozy mi mindent lehet és kell majd ezen alapintézményhez az ón nó elem >z - rint még hozzácsatolni, elmondom máskor, rao t c-iak a gyógyszerész Urak figyelmét, kívántam nemcsak az eszmére, de az ő tei vökre is felhívni. Ugyanis az egész müveit világon, kivéve, fájdalom, n lünk, a kik mindég idegen dolgom után futkosunk, legelőször nemcsak a haza szeretető, de a szükebb értelemben vett szereíete annak a hely­ségnek, amelyek keny= rét ad, kell. hogy az ember lelkét betöltse. Már pedig én azt hiszem, hogy a tisztelt gyógysze ész Urak­nak, ez a város publikuma szolgáltatja a . . . kalácsot és viszont ennek a városi publikum egy.ószónek gyakorlatban levő szokásáról vau szó. A b. u. ó. kívánságok mellékleteit is, mint szives figyelmet, a vá rosi közönség éhezte. Tehtt kétszeresen jogos, hogy ez a megváltandó összeg ea nek a váro-nak a falai között maradjon. A mig a tiszt lt gyógyszeres« Urak a közegészségügy szolgálatában elhalt em berek árvaalapjához óhajtják rendes évi adományukat csatolni, elfeledkeznek arról, hogy addig esetleg a saját édes gy ma- küket veszélyezte ik olyan módon, hogy azt többé jóvá nem tehetik. Mi yen nemes és szép volna tőlük, ezt a dolgot fontolóra véve, egy ilyen ál- 'alam elképzelt társadalmi áldást hozo in tézmóny alapkövét letenni. Recóllem soraim még elóg korán jönnek ahoz, h így ne üres szavakkóut hangozzanak el és óhajtom, hogy Szat- már város közöns ge maga is magáévá tegye fel eiett ideámat és mindnyáian a saját magunk és családunk érdekében igyekezzünk a t közös erővel megvalósi tank így talán isten segítségével ádá-t hozó munkánkat a jövő generatió érd 'kó ben sikeresen be is tudnók fejezni, vlilyen szép lenne, ha ezen a téren a vidéki varo sok között és még tálán Pestet is meg előzve, Szatmár tudna vezetni 1 Erre kérem ón a tisztelt gyógysze­rész Urakat, hogy mim jó váró i polgárok haladjanak jó példával előre. Dr. Jéger Kálmánná. Dr. Mák István ügyvédi irodáját Németi­ben, Kazinczy-utca 23. sz. a. nyitotta meg. Mágnás Elza qgafalágáról agg szaárnlin rajong. — A Szamos tudósitójától. — Szaimár, jan. 19. A boldogtalan sorsú Turcsányi Elza hermelinprémes halotti ruhájában már kinnt nyugszik a Kerepesi temetőben. A grzdag és sz p ólet kapuja már bezárult mögötte, de az az italon, amely tragikus halála körül támadt és az az érdeklődés, amely irigyelt életet borzalmas h dála kap­csán körülfogta, ma sem vesztett intenzivi tásából. Szalonokban és cselédlakásokban ennek a szerencsétlen teremtésnek az éle­tét forgatják és Budapest fürge riporterei minden napra gondos ódnak valami újabb adalékáról Turcsányi Elza életének. Egy szatmári uriasszony elbeszélése nyomán fölötte érdekes momentum jutott tudó násunkra Turcsányi Elza utolsó nya­ráról. áz ille ő uriasszony a nyáron Szó váta fürdőn nyaralt s ennek a fürdőnek volt a vend ge Turcsányi Elza is. — Turcsányi Elza a fürdővendégek névsorában mint színésznő szerepelt. Fel­tűnő elegánciával öltözködött, az ékszer it mindenki megcsudálta A barátját, Schmidt bécsi butortzyárost nem titkolta, együtt laktak, együtt j írtak sétára eg ütt étkez tek Két szótlan, magukbi zárkózott, na g on boldog ember benyomását keltették az idegen szemlélőben. Mindössze két hó tig tartózkodtak Szovátán és senkivel sem ójintkeztek. — Egy Ízben a mi társaságunkkal szomszédos asztilnál ültek és megrhetős fenhangon társalogtak. Turcsányi nagyon dics-rte a firdő vizét, mire a barátja meg­jegyezte, hogy akkor jövőre is el fognak jönni. \ nő egy pillanatig elgondolkodott, aztán idegesen megszólalt : — Nézze, milyen különös. Erre a szóra : jövőre, megszédültem egy pilla­natra. Istenem, vájjon eljöhetek e jö vőre . . . — Vájjon csakugyan megórezte-e, hogy ez volt az u olsó nyara ? — Azután elutaztak és imé, most olvastam. h>gy milyen sorsn jutott a mil­liomos barátnője Egy jómenetelü füszerkereskedés — má3 vállalat miatt — nagyon előnyös feltételekkel átadó. — Értekezni lehet: Szabó Gézánál, Kazínczy-utca 10. sz. rendkívül eísfé, mert kae&Ptkfeéi kéuölt Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtajér Pál Szatmár

Next

/
Thumbnails
Contents