Szamos, 1913. december (45. évfolyam, 277-299. szám)

1913-12-31 / 299. szám

Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. 299 szém »»»■■»■*««* tiimin »iimiiiie • b bkiiiikiim'■■■•• iíffiSSKSÍSMíf Farsang — az a] gazdasági tjelgzethez. Szatmár, dec. 30. Az esztendős naptárral együtt, a melyet részint ajándékképp, részint, a f“rnrMC.~ nép egyetlen irodalmi i utUtWütK i olvasmányául, potomsá- j m m ; gokért osztanak szét, | jelent meg egy másik kalendárium, amely ló­I SZERDA ! nyegében hat nappal ; > később kezdődik : a far­! Szilve82ter l sangi naptár, vagy, ahogy elmésebben mondanák: a karne­váli időszámitás. És látva a mulatsá­gokkal elég sűrűén megrakott szomba­tokat és vasárnapokat, olyasféle érzés fog el bennünket, mint a hetven esz­tendős nénit, amint szerelmes pár túr- bókolását leste el: „istenem, hát még csókolóznak az emberek !“ Istenem, hát még mulatnak az emberek ! Hetven évnél is hosszabbnak tűnik az az idő. amelyben minden lé­pésünknek és minden lólekzetvételünk- nek ez a reféónje : „a rossz gazdasági viszonyok,“ Amióta a pénzviszonyokról beszél a korcsolyázó kisasszony, a fa­vágó napszámos, a történelemtanár és a tüzérkadét. A pénzviszonyokról, ame­lyek ráültek az ember jókedvére is és megfosztották a világot attól a kis üdü­léstől, amelyet az örökös hajszában a zene, tánc, mulatozás nyújtott. Ezeknek a nehéz viszonyoknak még nincsen vége, de azért érthető és ör­vendetes, hogy ilyen szép, újjáéledt fölbuzdulással kezdenek a mulatságok évadjának. Ebből tükröződik ki legérde­kesebben az az optimizmus, amely a viszonyoknak hirtelen, szinte derékszögbe törő fordulását, megváltozását várja. „Csak már vége lenne ennek a gyalá­zatos esztendőnek“ — sóhajtják ma, amikor az esztendőből csak egy nap van hátra. Úgy képzelik, hogy mihelyt a naptár 1914-et mutat, akkor az öreg Krónosz varázsütésére megváltozik min­den : négy percent lesz a kamatláb, ki- nálni fegják a kölcsönöket, egymás után épülnek a házak, a két- és három- emeletesek, fel megy a részvények ára, el lehet adni a szőlőt, jobban mennek a boltok, fizetni fognak az adósok, vár­nak a hitelezők, beszüntetik az árveré­seket, nem lesz tő1 b fizetésképtelenség, — csak az 1913-ik évnek vége legyen ? Hogy hány tized-, század- vagy ezredrészben fognak beválni ezek a re­mények, arról most ne szóljunk. Az mindenesetre helyénvaló és okos, hogy ezeknek fejében vagy ezek nélkül is az emberek mulatni kezdenek. Természe­tesen azért is, mert a mulatságokhoz jelentős kereskedelmi és ipari forgalom kapcsolódik s amikor ez elmarad, hosz- szu vonalon érzik meg a hiányát. De nemcsak e miatt. A rossz viszonyok azért válnak rosszabbá, mert az em­berek a más példáját, eljárását követik olyankor is, ha l ines okuk rája. Az egyik embernek nem kellene megijedni, összébb huzni a vitorlákat, de mivel a szomszédjától látja, ő is gondolkodóba esik, meglapul. Az egyik hitelező nyu­godt lehetne az adósai miatt, de mivel a kartársától azt látja, hogy az tüzzel- vassal préseli a künnlevőségeket, azt gondolja : „mégis baj lehet, jó lesz. ha ón is küldöm a számlákat a vevők nya­kára.“ Az egyiknek biztos jövedelme, vagyona van, de mikor mástól látja az igények mérséklését, ő is lemond a be­vásárlásokról : „nem lehet tudni, milyen idők jönnek.“ Valakinek meg van a vállalkozáshoz a jó ötlete, a szakértelme, a tőkéje — és mégse fog a vállalko­záshoz, abból az egyszerű kabalából, hogy az ilyen viszonyok között nem jó semmihez se kezdeni.“ Mulassunk tehát, -- hogy az ekkóp előre leszámítolt jó remények szuggeráljanak uj kedvet az emberekbe, és hogy legalább ebben lássuk az uj konjunktúrák jeleit ! A világ 1914 ja nuár 1-ével nem fog megfordulni, de a fordulat annál gyorsabban és annál bi­zonyosabban következik be, minél job­ban hisszünk benne és minél jobban el tudjuk vetni ezt a hitet a tömegek­ben. Nem önámitás ez, nem mámorba ringatózás, hanem emberi öntudat meg­nyilatkozása, amely akkor a legbizta­tóbb, ha jókedv sugározza be. A német költő azt mondta, hogy „Böse Leute haben keine Lieder“, — fordítsuk ezt le olyképpen, hogy akik már mulatnak, azok szerencsésen túl estek a rossz gazdasági viszonyokon, a krízisen és bizakodva mennek az uj élet felé ! Magyar példa. Akik a horvát országgyűlés szombati alakuló ülésével kapcsolatban a magyar eseményekkel példálóznak, azoknak iga­zuk van. C-akugyan éppen úgy cseleke­dett Zágrábban a horvát ellenzék, mint idefönn Budapesten a magyar. És od lenn a horvát szábor többsége is éppen úgy ra­gaszkodott a maga jogaihoz és a maga kötelességéhez, mint idefönn a magyar parlament többsége., melynek élőn gróf Tisza István állt. És az eredmény sem maradt el, győzött a többség és vele győ­zött a tanácskozni rend, a parlament mun­kaképes lett és a parlament munkaképes­ségével szorosan egybeforrt országos érdek a maga jus^a szerint érvényesült. Fölösleges lenne azokat a részint iz­galmas, de még nagyobb rés ben nevet­séges jeleneteket mind ismertetni. Kit ér­dekel az a nagy per, hogy Mileuszics e az igazi korelnök vagy Tuskán ? Ki fogja a fejét törni, hogy szombaton kellett e ülés­nek lenni vagy hétfőn, amikor tényleg szombaton volt ülés és amikor ezen az ülésen ugyancsak észrevehetőleg resztvet­tek azok az urak is, akik azt mondták, hogy nincs ülés. A dolog lényege az, hogy a többség felülkerekedett a kisebbségen. Az automobi tülköket Zágrábban is el tudta némitani a hazafias kötelességteljesités. A horvát szábor megalakult. Lehet ugyan még éles kavicsokat hajigálni az útjára, de nem fogja rajtuk a talpát megsebezni. A többség,helyt fog állni azért, amire vál­lalkozott. És mivel az ő vállalkozása az országos érdekek kielógitóse, a közakarat érvényesítése, a nemzeti szükségletek ellá­tása, tehát féltéi lenül sokkal több erő van ebben az ß vállalkozásában, mint azoké- ban, akik elébe gánesot vetnek. Tisza István gróf érdeme, hogy a hazafias kötelessőgteljesitósben rejlő erőt felfedezte és annak ellenáljhatatlan voltát tényekkel bizonyította be És igy közvetve az ő érdeme az is, ha nemcsak Budapes­ten, de Zágrábban is meghiúsult minden merénylet n törvényhozás munkaképessége ellen és az országos tanácskozás, melynek célja az alkotás, rendes, hasznos éltető nedveket görgető medrébe visszazökken­hetett. o agy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő- . CkO közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. MEGÉRKEZTEK I a őszi és téli idényre rendelt valódi chewreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek A valódi AMERIKAI KING QUELITI cipők kizárólagos raktára. Jelen számunk. 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents