Szamos, 1913. december (45. évfolyam, 277-299. szám)
1913-12-30 / 298. szám
2. oldal. M '11*. de«ember 30 2S8 szá* Ma kedden utoljára a NORDISK FILMS CO. legújabb nagyszabású filmje: Főszereplők: W. PSYLANDER és ELLEN AGGERHOLM. Ily nagyszabású filmen eddig Psylander még nem szerepelt. E film a budapesti bemutatón osztatlan nagy sikert aratott. Folytonos zsúfolt házak előtt került szinre. — Rendes helyér. — Kedv. j *gy érvényes. A skizma-pör főtárgyalása. Szemelvények a skizma-pör Vádiratából. — A Szamos eredeti tudósítása. — Máramarossziget, dec. 29. Ma kezdte tárgyalni Máramarosszi- geten a debreceni kir. törvényszék bünte 6 tanácsa Tóth Aurél dr. kir. Ítélőtáblái biró elnöklete alatt azt a monstre-bünpört, amelynek hire a skizma-pör neve alatt már bejárta nemcsak Magyarországot, hanem a szláv agitátorok révén az egész kontinenst. A monstre-pör vádirata ötvenkét nyomtatott oldalra terjed s meglepő, szinte megdöbbentő adatokkal áll elő. Kilencvennégy terhelt ellen emel vádat, akik együttesen és külön külön, gyülekezetben, nyilvánosan, szóval, továbbá nyomtatványokkal és képek terjesztésével a magyar nemzet, a görög katolikus hitfelekezet és a görög katolikus papi osztály ellen gyűlöletre izgattak, a magyar állam alkotmá nyos intézményei és a magyar király törvényes jogai ellen lázitottak. A vadirat adatai igen érdekesek és meglepőek. A mozgalom fejei. Máramarosvármegye Ize, Beregvár megye Nagylucska községében a görög katolikus rutének között a skizma'ikus mozgalom 1903 ban keletkezett. A moz galora első kitörése Izán, a pánszláv érzelmeiről ismert, 1885 ben elhalt Rakov szky János gör. kath. lelkész működésé nek, az ő tőle eredő magyar áilameilenes könyvek, valamint az Amerikából behozo t „Hol kell keresn: az'' igazságot ?“ cimü röpirat terjesztésének és olvasásának hatására vezethető vissza. Nagylucskán a görög keleti orosz váltás apostola, az 1911 ben elhalt Rubis György ottani lakos volt. A jelenlegi monstre-pörben szereplők egyrésze 1904 ben izgatás vétsége miatt már egyszer büntetve volt. Izán a vezetők elitélese után 1909 ig látszólag nyugalom állott be, tényleg azonban titokban a görög keleti orosz vallás az annak már meg nyert hívőkben tovább ápoltatott. , A jelenlegi mozgalom főmestere, Kábái vük Sándor — más néven — Elek atya, a külföldi agitátorok hűséges és vak eszköze. A vizsgálat folyamán igazolást nyert ama tény, hogy a legutóbbi skiz mának szereplői, irányítói és anyagilag támogatói voltak a pánszláv érzelmeiről ismert Dobránszky Adolf unokái: Gerov- szky Román dr. orvos, Gerovszky Georg mérnök és Gerovszky Alexi ügyvéd, oszt;ák alattvalók, csernoviei lakosok. A Gerovszky-tesívórek működésének rószo sei voltak Bobrinszky Vladimir gróf, az „orosz népszövetség jóléti egyesület“ elnöke, a Duma és a Szent Szinódus tagja, az ennek vezetése alatt álló szentpétervári „oro z népszövetségi népjólét egyesület“, a „Szent Athosz-hegyi“, „kievi“, „moszkvai“, „szentpétervári“, „odesszai“, „jablosini“ és „cholmi“ kolostorok szerze tesei. Eulogius cholmi, Antoniusz zsato- mér-volinszki püspökök, akik úgy a Ge- rovszky-testvérek, mint Kabalyuk Sándor részére a görög keleti orosz egyház ima , szertartási könyveit és a görög keleti egy ház hite'Veit dicsőitő röpira'okat terjesztés végett ellenérték nélkül adományozták. Ezek egyúttal elősegítették a Gerovszky testvérek utján a magyarországi görög katolikus rutén fiuk és leányoknak Orosz országban a cholmi és jablosini kolosto rokbani elhelyezését oly célból, hogy görög keleti orosz papokká, illetve görög keleti apácanőkké Magyarországon az újonnan alakítandó görög keleti orosz egyházakban való működés végett kiké - peztessenek. Elek atya munkája. A Gerovszky-testvórek felismert aknamunkájának jegyével ellátva fejlődik a skizma'ikus mozgalom az 1905. éven túli időkben Izán és Lucskán s terjed e községek határain lul is. E mozgalom történetében nagyjelentőségű esemény Gerovszky Aleiinek 1905. év nyarán Kőrös mezőn Baesinszky István házinál Kabalyuk Sándorral kötött ismeretsége. Ez a notórius agitátor erdei famunkás volt. Gerovszky támogatásával Oroszországba, Jeruzsálembe, majd pedig Athosz hegyére a görög keleti orosz szerzetesek kolostorába került. Innen már mint Athosz-hegyi szerzetes tért vissza s mint Bobrinszky gróf és a Gerovszky testvérek megbízottja a görög keleti orosz vallás terjesztésének munkáját megkezdte Máramaros-, Usrocsa- és Beregvármegyék községeiben. Összeköttetésbe lépett Izán és Nagylucskán a gör. kel. vallás apostolaival, azonkívül Mári pócson, Bikszádon, Husztbaranyán, Nagykomjáton tartott búcsúkon érintkezve erősen vallásos érzelmű, könnyen hivő ugocsai, beregi, máramarosi egyénekkel, az azok közül a görög keleti o ősz vallás terjesztésére alkalmasakat munkatársaiul nyerte meg, velük együtt aztán a búcsú kon s egyes községekben toborozta össze a görög keleti orosz vallás hívőit, részint Oroszországból behozott egyházi könyvek, röpiratok, politikai tartalmú lapok terjesztéséi el, részint a görög keleti orosz vallás szertartásainak végzésével. Jeruzsálemi, oroszor zági utazásaiból visszatérve, álru hában, galíciai zsidónak öltözve, kereste föl idöközönkint az egyes községekben levő munkatársait s őket Oroszországból jövő anyagi támogatások kilátásba helyezésével is buzdította az orosz nemzeti eszmék terjesztésére s a görög keleti orosz egyházak szervezésére. Időközben 1911. év folyamán Nagy lucskán, 1912 ben Izán jelent meg Kaba lyuk Sándor, már mint görög keleti orosz szerzetes pap s mindkét helyen a görög keleti orosz hivők által berendezett egy házak és fölállított S ént András hármas- kereszt oroszországi áiláaijelvények felszentelése után vallási szertartásokat vég zett. Működési, hittóritósi köre lassanként kiterjedt Iza környékére s a vidéken levő munkatársai magánhá?akbm titkos gyűléseket hívtak össze, az egybegyült k előtt a görög katolikus hitfelekezet s annak papjai, a magyar nemzet és a magyar ál lám intézményei ellen beszédeket tartottak, fölolvasták az ugyanily tartalmú, Gerovszky testvérek vezetése alatt Csernovicban készített nyomdatermékeket, az Amerikából behozott röpiratokat, az Oroszországból kapott orosz nemzeti szellemet képviselő görög keleti orosz egyház imi- és szertartási könyveit s terjesztették az olvasni tudók között e nyomtatványokat. „Orosz igazság.“ A nyomtatványok telve vannak a magyarságot sértő rágalmakkal. Leginkább elterjedt volt a „Ruszkoje Pravda (Orosz Igazság) cimü politikai hetilap, amely a galíciai és magyarországi oroszoknak pa- rovszlav (gör. kel.) hitben és faj jellegben való megtartását 0s az ellengyélesítés, illetve elmagyaro-itás elleni küzdelmet hir deti. Az egyik újságcikk a következőket tartalmazta: — Nehéz időket él a magyar oroszság! Elveszik tőlünk az orosz nevet, a mi ősi paroszláv hitünket, orosz Írásunkat, könyveinket s egész kultu ránkat, amelyért mi századokon keresztül küzdöttünk és szenvedtünk. És mindez törvénytelenül történik I A király által szentesített törvények megengedik, hogy mi oroszok legyünk, hogy porosz-
