Szamos, 1913. december (45. évfolyam, 277-299. szám)
1913-12-28 / 297. szám
Álhirek az Aurora körül. Letört ambíciók bossztija. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, dec 27. A Szamos múlt heti vasárnapi számában nagybányai tudósítás alapján cikket közöttünk, amelyben el volt mondva, hogy az ottani Aurora eimü bank körül nagy bajok vannak és hogy az intézet vezérigazgatója, dr. Drágos Teofil a bajok elől ösmeretlen helyre távozott. Bár aggályaink voltak a tudósításban foglalt tényállás iránt, a tudósitó olyan megnyugtatólag vállalta cikkéért a felelősséget, hogy semmi okunk sem volt annak valódiságában kételkedni. Mikor azonban a cikk — amely kü lömben egy fővárosi lapban is megjelent — nálunk napvilágot látott, több oldalról figyelmeztettek bennünket, hogy a tudósítással felültettek bennünket, sőt adatok vannak arra, hogy félrevezették a tudósi tót is, akinek jóhiszeműsége kétségtelen. Kiderült, hogy az Aurorának egyáltalában nincsenek egyéb és nagyobb bajai, mint a mai gazdasági viszonyok mellett a többi vidéki pénzintézetnek és hogy dr. Drágos Teofil. aki uebáy hétig tényleg távol volt Nagybányától üzleti ügyben és a bank igazgatóságának tudtával, a róla megjelent cikket már otthon, az Aurora vezérigazgatói szobájában olvasta. Végtelenül sajnáljuk, hogy jóhisze müségünkkel igy visszaéltek és rögtön, amint a tudósítás téves voltáról meggyő ződtünk, közöltünk is saját jószántunkból, anélkül, hogy erre az érdekelt részről felkötöttünk volna, egy rövid cáfolatot. Most azonban gondosabban és alapo san utánnajártunk a dolognak és minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy a meghurcolt vezérigazgatónak teljes elégtételt szolgáltassunk. A tényállás teljes tisztázása céljából vissza kell térnünk az Aurora Takarók pénztár és Hitelintézet r. t. megalakítására. Az Aurora hót óv előtt alakult meg 150 ezer korona alaptőkével. Az intézet vezetője és lelke dr. Drogos Teofil ügwód lett, aki a megalakítás körül is a legnagyobb tevékenységet fejtette ki. A részvényeknek majdnem a feie is az ő kezében maradt, amennyiben 500 darab részvényt őmaga, 100 darabot pedig testvére, Drágos Ágoston jegyzett. Az utóbbi az intézetnek pénztárosa és helyettes vezérigazgatója lett. Az alakulás idején a nadrágos ro mánság, a román intelligencia meglehetős ellenszenvvel viseltetett az intézet részvé nyei iránt, mert nem bíztak a vállalat sikerében. Mikor azonban látták, hogy az Au rora kitünően prosperál, azok, akik az alakuláskor kívül maradtak, megirigyelték az intézet boldogulását, rossz szemmel nézték az intézet gyarapodását és — ne hány olyan embert is megnyerve tervüknek, akik bennt voltak ugyan az Aurorában, de vezető szerephez rátermettség hijján nem juthattak — elhatározták, hogy konkurrens intézetet állítanak fel. Ebben a mozgalomban legfőbb szerepe Brebán Sándor gör. kath. lelkésznek volt, aki mindenáron szeretett volna pénz ügyi téren érvényesülni, akinek azonban V1UU1« gazdasági tevékenység dolgában meg kellett elégedni az István-szálló igazgatásává és adminisztrációjával, amelynek egyes részletei meglehetősen össze férheteüenei voltak a papi palásttal. Az uj alakulás nem sikerült, d< Brebánnak ős társainak nem csillapodót az ambíciója és amikor az 1912. évi mór légből kiderült., hogy az Aurora tartaléktőkéje 75 ezer koronára, az alaptőke fe lére rúg, rohamosan keresték megvótelrt az Aurora részvényeit, de —- mivel a rósz vónyvásárlás mögött nagyon erősen kilát szottak a személyes aspirációk, a részvé nyesek vigyáztak arra, hogy az intóze belső békéjét izgága elemek meg ne bánt hassák s az igazga'ó aspiránsok nem tud tak ró-zvényhez jutni. Azok. akik mégis mindenáron sze rettek volna szerephez, még pedig vezeti szerephez jutni az Auroránál, most a báni egyik igazgatósági tagján át próbáltál) ambíciójukat érvényesíteni. Legalkalmasabbnak tartották erre az az időt, amikor dr. Drágos Teofil 30 nap szabadságot kért, hogy egyik ügyfelének üzleti dolgában Brüsszelbe és Párisbr utazzék. A bank igazgatósága a kórt szabad ságot dr. Drágosnak megadta és az ő tá vollétóben a vezérigazgatói teendők ellá tásával az intézet egyik igazgatósági tag ját, Barbul Gábor, nyug. jegyzőt biztr meg. Az intrika ezt az alkalmat használt* fel úgy az Aurora, mint Drágos Teofil el len és ennek az intrikának tulajdonítható hogy Drágos távollótóoen az intézet köny velője az intézet ievólpapirosán az Auron bélyegzőjével és a behelyettesített igaz gitó, Barbul Gábor aláírásával ellátott leveleket irt a visszleszámitolő intézetekhez amelyben figyelmezteti ezeket, hogy a; Auroránál nagy bajok vannak. A Budapesti -Központi Bank le ii küldötte egyik hivatalnokát, aki revíziói tartott az Aurorában, de rendetlenségeket szabálytalanságokat nem talált, ellenben konstatálta, hogy az Aurora még a ma viszonyok között is folyósit kölcsönöket. érdeklődőit a revizor Drágos Teofi viszonyai iránt is és megállapította, hogi Drágos eilen nemcsak árverést, de végre hajtást sem foganatosítottak sohasem éi úgy a „bét szürke paripa“, mint a „Delfin“ alakú fürdőkád épségben és foglalás mentesen megvannak Drágos Teofil hazatérvén, tudomásán jutottak ezek a dolgok, igazgatóság éli v tte az ügye s az igazgatóság a könyve löt, aki a leveleket irta és az intézet hi vatalos másoló kő iyveiben lemásolta, el bocsátotta áll isából, Barbul Gábornak pe dig elfogadta azt a védekezését, hogy i könyvelő német nyelven irta a leveleket igy ő nem tudhatta, mit ir alá. Innen származnak tehát a hamis hi rek az Aurora dolgairól, amelyekből semm egyéb nem igaz, mint az, hogy Drágoi Teofil tényleg távol volt nehány hétig, e: idő alatt naponta érintkezett irodájával ói az Aurorával táviratilag, telefonon és le vélben, tartózkodási helyét a bankban ál landóan tudták és hogy most hazatórvéi útjáról — az igazgató aspiránsok nagr bánatára — ismét átvette az igazgatói te endők intézését. Megkezdődik a karácsonyi vásár ajándéktárgyak kiosztással egybekötve a
