Szamos, 1913. december (45. évfolyam, 277-299. szám)

1913-12-04 / 279. szám

(i9ü. december 4.) 279. szám. SZAMOS 3. old«]. Kik az élelmiszer­hamisítók ? Pellengérre a nevekkel. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, dec. 8. Tankóczi Gyula főkapitány el­rendelte, hogy a rendőrség erélyes razziát tartson az utóbbi időkben gombamódra elszaporodott élelmiszerhamisitók ellen; vizsgálja meg az összes üzleteket, ahol tejet, húst és fűszert árus:tanak s ahol a legcsekélyebb visszaélést tapasztalják, ott járjanak el példás szigorral. Ugyanígy fogják megvizsgálni az élelmiszer-piacot is. Felesleges élónkebb színekkel festeni azokat a visszaéléseket, amelyeket egyes élelmiszerárusok a vásárló közönséggel szemben Szatmáron elkövetnek. A nagy forgalom s a százfelé elágazó kereskede­lem, sajnos, majdnem lehetetlenné teszi, hogy ezeket a visszaéléseket valamennyit felfedezze és megtorolja a hatóság s eunek nagyrészben a közönség az oka. Ennek a türelmes, jó közönségnek drága pénzért mindent oda lehet tálalni tartózkodás nélkül és *sak a legritkább esetben kész­tet a felháborodás arra, hogy az egészsége elleni merényleteket feljelentse a rendőr­ségen, amely az ilyen kihágásokban bi ráskodni szokott. Még nagyobb hiba az, hogy maguknak a feljelentett eseteknek is az akták poros tömegében vész el a legjelentősebb része ítélettel együtt s a nyilvánosság nem ellenőrizheti e'éggé a saját ellenségeit. A rendőrség ugyanis hivatásszerűen megbünteti az élelmiszerek apróbb és nagyobb kalózait, rendszerint pénzbünte­tésre, amit az illetők vállatvonva fizetnek ki, mosolyogva a törvények tehetetlensé­gén. E büntetésekről nem értesül senki, még maga a feljelentett sem, hacsak a feljelentett nem elég vakmerő s a rendőr­ség ítéletét meg nem felebbezi. Van esze a megbünteíettnek, hogy szó nélkül kifizesse az 5 és 10 koronács- kákat s ne felebbezzen. A közönség ér­deke az volna, hogy valamennyi ilyen kihágásról értesüljön s megtudja a bün­tetések nagyságát is. Pedig maga az a tény, hogy a hamisítókat elitélik, nem elégíti ki a közönség jogos felháborodását, azt is szeretnénk tudni, mivel fizet meg a bűnös vakmerő és tudatos gonoszságáért. Amig a hatóság titoktartásával maga segíti leplezni az élelmiszerkalózok bűnét, addig a kalózkodásnak nem lesz vége sohasem. Tessék pellengérre állítani a mérgezőket, majd meglátjuk, nsm fog e többet érni ez a büntetési mód a 10—20 korona birságnál, amelyet csukott ajtók megett mosolyogva fizetnek le a rendőrség asztalára. A közönség jogosan elvárhatja, hogy akkor, amikor a cselédet, aki egy kész kenőt lop, kipellengérezik az újságban, még inkább hozzák nyilvánosságra azok­nak a neveit, akik drága pénzért mérget adnak a fogyasztóknak. Annyival is in­kább elvárja ezt, mert védekezni is csak úgy tud az élelmiszer hamisítói ellen, ha tudja, hogy kik azok. Üzlet áthelyezés. Van szeren- renesénk a mélyen tisztelt vásárló közön­ség szives tudomására hozni, hogy vas­üzletünket e hó végén Deák-tér 9. sz. (volt Lengyel Márton-féle házba) helyezzük át. Kiváló tisztelettel Braun és László vaskereskedők. Telefon 310. A gyorsítás jelentősége a jogászvilágban. Napjainkban nincs a folyton fejlődés­ben lévő állami és társadalmi életnek olyan tere, ahol a gyorsírásnak szükséges voltát ne éreznék, ahol az számottevő hasznot ne hajtana. A kulturális előhala dás a maga óriási móreleivel az emberi életet széttagolta számtalan részletre, szakra s az emberi munka fajai folyton szaporodnak. A muaka az ember fizikai és szellemi erejét már eddigeló is túlha­ladta volna arányainak terjedésével, ha olyan segítő eszközöket nem vett volna igénybe, amelyekkel a rohamos fejlődés növekedő munkáit eredményesen elvégez­heti, feldolgozhatja. Ilyen segi'ő és hasz nos eszköz a gyorsírás is. A gyorsi ásnak az igazságszolgálta­tás és a közigazgatás keretében eddigeló is volt tere. Most az uj perrendtartás meg alkotásával és a közigazgatás egyszerűsí­tésének keresztülvitelénél még jelentősebb szerepet fog betölteni. Kétségtelen, mennyire fontos rendel­tetése van a gyorsírásnak az igazságszol gáltatás terén. Helyszíni szemléknél, ki­hallgatásoknál, bűnügyekben folyt tott vizsgálatoknál és nyomozásoknál stb., a hatósági megbízottak ószleleteiket nyom ban és az ügy érdekében hamar papírra vethetik gyorsírással, vagy gyo siró­nak tollba mondják. De különösen a bün­tető bíróságok előtti eljárásban van nagy jövője a gyorsírásnak. A törvénykezés újabb rendtartásai a szóbeliséget viszik előtérbe. Ahol pedig szóbelileg tárgyalnak, ott a gyorsírásra feltét énül szükség van. A szóbeli tárgyalás során elhangzottak képezik elsősorban a bírói ítélet alapját. Milyen lényeges tehát, hogy az elhangzott vallomások, beszédek szó szerint felvétes­senek, egyrészt azért, hogy minél helye seb'o itó'etet hozhass mák, másré szt azért, hogy a felsőbb bíróságok, amelyek csak a jegyzőkönyvekből ismerik meg az ügyet, az egész tárgyalásról teljes képet nyerhes­senek. Néha egy szó, egy kifejezés dönti el emberek becsületének, életének sorsát. Hogy mennyire szükségét látja a mi­nél hivebb feljegyzéseknek maga a bűn­vádi perrendtartásról szóló törvény is, ki- vehetjük a perrendtartásnak azon intózke dóséiból, amelyek arról szólnak, kogy az eljárások során minden vizsgálati eselek mónyről, kihallgatásról, tárgyalásról stb. púnál kimerítőbb, a vallomásokat és be­szédeket szó szerint tartalmazó jegyző­könyvek veendők föl. (121., Ibi., 331., 383. §§) Maga a törvényhozás is kifejezést adott abbeli meggyőződésének, hogy a mai bűnügyi tárgyalásoknál szükség van a gyorsírásra, amikor a 331. §. 5. pontjában a következőleg intézkedik : „Fontos ügyekben a bíróság elrendel­heti az egész főtárgyaláss ak, vagy egy részének gyorsírással való feljegyzését. A bíróság ezt bármelyik félnek kellő időben előterjesztett, indokolt kérelmére más ügy ban is elrendelheti“. Hogy az illetékes körökben is foglal­koztak a sztenográfiának az igazságszol gáltatásban való rendszeres bevitelével, egyik bizonyítéka volt az igazságügymi- nisztérium intézkedése még 1882 ben, ami­kor 12 törvényszéknél és járásbi óságnál gyorsírói tanfolyamok nyittattak a szak- tisztvi élők számára s a miniszter egyik rendeletében közhírré tette, hogy a biró sígi tisztviselők kinevezésénél, hasonló képesítés mellett, a gyorsírás ismeretét kü­lönös figyelembe fogja venni. Magától érthető dolog, hogy ha az állam akarja, célszerűen megoldhatja a kérdést, még pedig egyrészt akként, hogy a gyorsírás tudását a bírósági tisztviselők körében a szükség szerinti mértékben kö­telezővé teszi, másrészt hites gyorsírói ál­lásokat szervez. (A hites törvényszéki gyorsírói állások Angliában és az amerikai Egyesült Államokban már meg vannak.) Példát szolgáltatott erre nézve már a ka­tonai igazságszolgáltatás is, mert a had­bíróságoknál, ahol pedig nem kevósbbó szigorúan kezelik a törvényeket, a hadbíró- jelölteket a gyorsírásban is kiképezik. A gyorsírás az ügyvédi tevékenységet is megkönnyíti. Az ügyvéd fogalmazvá­nyát gyorsírással Írhatja, vagy gyorsírónak diktálhatja; periratai sokkal hamarább ké­szülnek el, mint a közönséges írással való fogalma ás mellett. A bíróságoknál lévő ügyiratok tanulmányozásánál gyorsírással kimerítően és mégis kevÓ3 idő alatt alapos feljegyzések készíthetők. A bírósági tár­gyalásoknál elhangzó vallomásokat, beazé deket gyorsírással tetszés szerint lehet ki­vonatolni, vagy egészében feljegyezni anél­kül, hogy ez a figyelmet a tárgyalás me­netétől elvonná. És igy tovább. Hasonló szerepet tölt be a gyorsírás a közigazgatásnál is, ahol szintén tömén­telen <iz írni és fogalmazni való. Csak he lyeselhetjük tehát, hogy a bírósági és köz- igazgatási tisztviselők s általában a jogász emberek részére a napokban gyorsíró tan­folyam nyílik meg Szatmáron, hogy a szakképzett előadás és irányítás mellett módjuk legyen a gyorsírás hasznos mű­vészetét rövid idő alatt elsajátítani. E tan­folyamra különben jelentkezéseket lapunk kiadóhivatala is elfogad. Színház. Műsor. Csütörtökön: „Cigányprímás“, ops- rette (C. bérlet). Pénteken: „Villámhárító“, bohózat (vörös szinlap. A. bérlet.) Szombaton: „Nevető férj“, operetle (B. bérlet.) Vasárnap délután: „Éva“, opsrette. Vasárnap este: „Nevető férj“, operett« (Bórletszünet). Hétfőn: „Nevető férj“, Operette (C. bérlet). Kedden: „Aranyesö“, Operette (A. bérlet). Az Uránia közleményei. Küzdelem a boldogságért. Azok közül a megszámlálhatatlan körülmények közül, melyek a mozit az egy helyhez kö­tött színház elé helyezik, nem kevés ér­vényesül a detektivdrámáknál Tudvalevő­leg először is a detektivdrámák vonzottak közönséget a mozikba, de pongyolaságuk miatt csakhamar meg is unták őket. A fllmgyárosoknak tehát most már az adott nagy gondot, hogy a detektivdrámáknak nívót teremtsenek s néhány szenzációs slágerrel sikerült is ez. A Zigomár, a Fantomas óriási hatást értek el s e soro­zatban a harmadik, de érdekesség tekin­tetében az első, a filmpiacon most meg­jelent szenzációs deteklivdráma: „Küzde­lem a boldogságért“. A cim ugyan nem ordító, de a darab maga annál szenzáció - sabb és sikerültebb. Egy fegyenc bravúros szökése és az utána való hajsza oly izgal­mas képet tár elénk, hogy szinte verejték- csöppek ütnek ki homlokán. Egy évvel Minden ruha uj lesz Pál ru^e8^ ®s gázmosó Q^^fmár tisztítás és festés által liClJlCiJwi I C*1 = gyárában = 0£C«lillClIB

Next

/
Thumbnails
Contents